• Első órán még csak kérdéseket tettem fel, amire "pozitívokat" kaphattak (ezt előre nem árultam el, egyébként 2 pozitív jelent náluk egy 5-t, és a tanár úr csak a rajzos feladatokra adott ilyet, de én szabad kezet kaptam). 
• A holland barokkot tanítottam: Frans Hals, Rembrandt és Vermeer alkotásait. Igyekeztem nem kizárólag időrendbe haladni, hanem tematika (pl. tájkép, önarckép) és technika szerint is. 
• Bevetettem a "Melyik képből való a részlet?" játékot Rembrandt: Dr. Tulp anatómiájánál, volt olyan osztály, akiknek fogalmuk sem volt a képről, máshol azonnal rávágták, mintha természetes lenne. 
• Ugyanígy volt a másik kérdésemnél, a fametszés technikájának magyarázatánál.
•  Mikor már tudták, hogy "pozitívra megy ki a dolog", és feltettem a kérdést, hogy "Ki tud fejből festményt mondani Rembrandtól?", egy élelmes diák bekiabálta, hogy "Szent István megkövezése". Sejthető volt, hogy blöfföl, de mivel a választ nem tudtam, mondtam neki, hogy óra után megnézzük az interneten, és ha tényleg van ilyen képe, akkor megkapja a pluszt. Óra után persze már jött is, hogy "Tanárnő, nézze meg a Wikipedián!" - megnéztem, és tényleg ott volt, méghozzá ez a legelső ismert festménye (az angol Wikipedia külön szócikket szentel neki, amit linkeltem). A diák ezután vagy ötször kért elnézést, amit nem is értettem, volt osztályfőnököm pedig nevetve annyit mondott, hogy erre két pluszt kellett volna inkább adnom.
• A humános osztálynak honlapokat is mutattam, ha érdekli őket a téma: az amsterdami Rijksmuseum honlapját, egy Rembrandt képeit bemutató oldalt és persze Vermeertől is egyet. (Ha valaki olyan szerencsés helyzetben van, hogy gépteremben tarthatja óráját, akkor ezeket a honlapokat érdemes valamilyen feladathoz kötni, amit a diákok ott helyben meg tudnak oldani. Ha erre nincs lehetőség, akkor 1-2 diákot ki lehet hívni, hogy keressenek meg a honlapon valamit. Ebben az esetben is igaz, hogy jobban megjegyeznek valamit, ha nem a tanár ad elő róla, hanem kipróbálhatják maguk is.)

• Ha jól emlékszem, két csoporttal próbáltam ki (kisebb létszámmal érdemes), hogy mindenki kapott egy cetlit: a múlt órán elhangzottakból egy-egy festmény címe, önéletrajzi jellemző vagy festészeti stílus szerepelt rajta. Három sorba kellett állniuk aszerint, hogy melyik festőre vonatkoztatható a cetlin lévő adat. Majd mindenki felolvasta hangosan, ami nála volt. Ehhez persze egymással is egyeztethettek (füzetet is használhattak), és a végén is javították, ha valaki rossz sorban állt. (A cetlik szövegei Wordben letölthetőek innen.)
• A másik ötletem az volt, hogy öt nagyon jellegzetes képet levetítek az előző óráról, és ha valaki mindet felismeri alkotó és cím szerint, az pozitívat kap. Ezt a feladatot elvetettem, amikor rájöttem arra, hogy még az sem rémlik nekik, milyen festőkről volt szó múlt héten(!). Úgyhogy közösen találhatták ki ezeket az adatokat, és az kapott pluszt, aki a legtöbbször hozzászólt.
• A spanyol festők közül ezúttal Zurbaránt, Murillot és Velazquezt vettük - sok érdekes képelemzésnek igyekeztem utánanézni ezzel kapcsolatban (Velazquez: Az udvarhölgyeknél és a Szőnyegszövő nőknél különösen érdekes dolgok vannak a képen).
• Most is tettem fel kérdéseket, mint pl. "Mit jelent az apokrif?", "Mit nevezünk immakulátának?" - ezekkel ugye a vallási témákat érintettem (ami művészettörténetben elkerülhetetlen), és ötből egy osztály tudta nagyon jól a válaszokat.
• A humános osztálynak bemutattam a Web Gallery of Art használatát, amit nagyon jó adatbázisnak tartok (már a digitális kompetenciák bejegyzésben is megjegyeztem), és rákerestünk néhány barokk festőre is.
• Ahol maradt még egy kis idő, ott egy tévéből felvett filmet néztünk templomi freskókról.

• Először mondtam néhány szót a budapesti Szépművészeti Múzeumról, annak gyűjteményeiről (megkérdeztem, azon belül szerintük hol találhatóak barokk festmények) és aztán a Régi Képtárat is bemutattam pár szóban.
• Aztán kivetítettem néhány híres képet, ami konkrétan ott található, és feltettem a kérdést, szerintük milyen adatok alapján lehetne csoportosítani a festményeket. Nagyjából mindenkinek eszébe jutott, hogy évszám, származás, tematika stb. 
• Csoportokra osztottam őket, és mindenkinek kiosztottam egy típust, hogy miszerint írja össze a képeket (lehetőleg azt, amit ők mondtak). Adtam hozzá filctollat és egy-egy nagyobb darab csomagolópapírt.
• Szabadon odamehettek a kivetítőhöz, és megbeszélhették, amit látnak. Tanárom meg is jegyezte, hogy ez olyan "mint egy virtuális kiállítás" (ráadásul olyan időpontban, mikor nincs is nyitva a múzeum). Célom "mindössze" az volt, hogy ha jobban megnézik a képeket, gondolkodnak rajta, beszélnek róla és leírják az adatokat, akkor ezek jobban rögzülnek.
• Mikor készen lettek a csapatok, az egyik osztályban a mozaikmódszert próbáltam alkalmazni, hogy minden csapat mondja el a mellette lévő csapatnak az eredményeit. Láttam rajtuk, hogy ezt értelmetlennek tartják, és inkább beszélgettek helyette.
• Ezért a többi alkalommal inkább kihívtam egy-egy embert (volt, ahonnan több jött), hogy akkor mutassák be, mire jutottak.
• Itt estem a második meglepetésembe, mikor kiderült, hogy nem csoportosítottak (17 évesen illene ismerni a halmazokat), hanem egyszerűen sorban elmondták a képekről az adott jellemzőt... (A legtöbb jellemzőt odaírtam, mert sejtettem, hogy azt maguktól nem is tudnák.) A következő osztályban már sokkal jobban, szemléletesen kihangsúlyoztam, hogy mit várok. (A táblázatokat lefotóztam, és zip-ben, nagyméretben letölthetőek innen.) 
• Egy másik érdekes eset volt, mikor egy lány izgatottan jegyezte meg az egyik képről, hogy azt már a tanár úr is vetítette nekik. Kérdeztem, tudja-e, hogy a Szépművészetiben található, mire csodálkozva kérdezett vissza - "Tényleg?!" - már az óra vége felé. Finoman megjegyeztem neki, hogy az összes kivetített kép ott található... (pedig azt hittem, egyértelműen elmondtam az óra elején.)

• Egy nagy Ausztria térképre tettem rá saját fényképeimet és egy-két adatot, de már első órán rá kellett jönnöm, hogy túl nagy a térkép, ami teljesen összezavarja a Prezit, ezért ki kellett vennem alóla.
• Rákérdeztem, hogy mi jut eszükbe a barokk építészetről, és sajnos azt kell mondanom, hogy beigazolódtak elképzeléseim: "csicsás, túlfűtött, zsúfolt". Igen, ez mind a barokk. Szerettem volna bebizonyítani nekik, hogy ennél azért többet is mondhatunk róla, és valójában ez is gyönygörű a maga nemében. Ha engem kérdeznek, akkor a barokk: nemesség, aprólékosság - mutattam illusztrációt a magasba építkezésről, kertekről, kovácsoltvas kapukról, stukkókról, mennyezetfreskókról, bútorművészetről...
• Igyekeztem tőlük mindehhez magyar analógiákat kérdezni, alaprajzokat is mutatni.

• Barokk totóval indítottam, ahol képeket vetítettem egymás után, nekik pedig 13+1 ikszet kellett tenniük a papírjukra. Variáltam azt, hogy technikára kérdezek rá, festőre vagy címre (a totó papírját is elérhetővé tettem a megoldásokkal együtt), mindez A és B csoportnak külön.
• Talán mondanom sem kell, hogy egyikük sem tudta igazán a válaszokat. Végül egy lánynak adtam pozitívat, aki nagyjából jókor jelentkezett, de már bejelölt egy olyat, ami még nem volt. :)
• Nagyjából bemutattam a 18. századi angol festők közül Joshua Reynolds, Thomas Gainsborough és William Hogarth munkásságát.
• Terveztem még egy rajzolós feladatot, amihez két fős csoportokat jelöltem volna ki, de erre nem jutott idő. Mindenkinek húzni kellett egy általam kinyomtatott és kartonra felragasztott festményt (olyat, amit nem mutattam be addig, a képek innen letölthetők Word-ben). Ezeket csak a csoport egyik tagja nézhette volna meg, és a másiknak le kellett volna diktálnia, hogyan néz ki nagyjából a kép, és ezt a le is kellett volna rajzolnia. Ez ugye egyik részről fejleszti a műleíró készséget, mind a mellett, hogy elgondolkodik a kompozíció szerkezetén, másrészről a másik rajzolási technikája fejlődik, és elgondolkodik azon - mit is akart mondani, hogyan rajzoljam ezt le?
• Szóval ehelyett csak a feladat második része maradt: a csoportok kihúztak egy-egy képet, és az asztalon elhelyezett két kupac cetliből ki kellett választaniuk, hogy melyik festő+cím és milyen érdekes leírás vonatkozik a saját képükre. Ehhez a csoportoknak egymással is kellett beszélniük.
• Utána kivetítettem a képeket, és elmondták a csoportok, hogy szerintük mi a címe és a leírás róla. Egy helyen volt keveredés, mert egy csapat elvitte a leírást és a másiknak csak az utolsó maradt, ami egyáltalán nem illett a képhez.

• beavatási maszk, táncmaszk, rituális maszk, halotti maszk, fogadalmi maszk. 
• Máshol az elnevezések az istenségre céloztak (pl. hevehemaszk), a származási helyre (pl. Bismarck-szigeteki maszk), a funkciójára (pl. sisakmaszk) vagy az anyagára (pl. féldrágaköves maszk). 
• Mindenhol megtalálhattunk az adott maszk szélességi, hosszúsági, mélységi adatait és a leírásban azt, hogy mire használták, honnan származik és esetleg mikor keletkezett (mindezt magyarul és angolul). 
• Ahogy a szövegből kiderült, sokszor fával tartották az arc elé, vagy ráerősítették a fejre - leginkább színházi előadásokon -, aminek lyuk-nyomai látszanak pl. a homlokon.

• A kedveneim talán a féldrágaköves maszkok voltak, amelyek sokkal masszívabbak az aranylemezkékből összeállított társaiknál, találhatunk köztük pl. lapis lazulit, jádét és türkizt, ezek mind Kínából származóak. 
• Mellettük a szőrős majommaszk egészen rettentőnek tűnt, melynek egyébként kora és származási helye teljesen ismeretlen. 
• A Néprajzi Múzeum gyűjteményéből származó maszkok közül egészen megtetszett a Bismarck-szigeteki táncmaszk, a fejhez képest hatalmas füleivel, fején haj-gyanánt növényi anyaggal.
• Az aranymaszkok közül természetesen a kimunkáltabbak fogtak meg jobban: A bajszos alak és a teljesen zárt rituális korona, ami a feltételezések szerint 2-3 alkalommal átalakítottak (ahogy a Szent Koronánkat is), és egyik része a kutatók szerint tálként funkcionálhatott. 
• Érdekesnek találtam, hogy egy lószerszámot is elhelyeztek a többi között, ezt a lovak homlokára erősítették. 
• És a fő látványosság egy gyönyörű skorpiópár, potrihukat kiárly illetve királynő arcai díszítik, ez a korábbi gyűjtő szerint a Vietnámi hegylánc gerincére visszavonult egyik törzstől való.

• Ő nagyon jónak tartotta a kiállítást abból a szempontból, hogy látta, mennyi különböző maszk létezhet, és nincs egyforma közöttük. 
• Azonban már az első percben közölte, hogy ő a kiírásokat nem tudja elolvasni: sötét teremben (valószínűleg a műtárgyak igénylik), fekete alapon fehér betűkkel állt a szöveg, ami talán megpróbáltatást jelenthetett a szemnek. 
• A tárlat egy óra alatt nagyon kényelmesen bejárható, én mindent elolvastam és jegyzteltem is közben. Anyukám fájós lába viszont nem bír ki egy órát ülés nélkül, úgyhogy ő kb. félóra után feladta a nézelődést, és ki kellett mennie a folyosón leülni, ugyanis a teremben nem volt kanapé - pedig általában szokott lenni, mert szeretnek az emberek elmerülten nézegetni egy-egy műtárgyat. 
• (Viszont amíg várt rám, addig nézegethette a kirakott katalógusokat, mai pozitívum.)

• rákérdez leírás alapján a maszkok nevére, és fordítva, a műleírást, adatok felvételét és tanítja. 
• Térképen jelzik, honnan származnak egyes maszkok, és a többit ki kell egészíteniük. 
• Lehet benne rajzolni, színezni, keresztrejtvényt fejteni,
• további kérdésekre válaszolni, mint pl. Melyik fém a hold jelképe? Mely trópusi betegséget terjeszt a szúnyog? 
• A füzet végén pedig két ajándék matrica vár jutalomként. (Egyébként az igazi az lett volna, ha unokaöcséimen tesztelem a munkafüzet hatékonyságát.)

• vasárnaponként kézműveskedni lehetett, bár én gyerekeket nem láttam az asztalnál, csak színes ceruzákat és papírokat. 
• A folyosón beépített elemek: egy mágneses tábla, amin maszkokat ábrázoló hűtőmágnes-puzzle-ket lehet kirakni, 
• a másik oldalon pedig fából készült, kampókra akasztható memory kártyák találhatók a maszkokkal (a képen látható módon). 
• A két eszköz közt két számítógép található, melyeken egy-egy játékot lehet kipróbálni. Az egyikkel pontokat kell összekötni, és megkapjuk az egyik maszkot. 
• A másikkal képeket kell információkhoz párosítani. Ez utóbbi hasonlít rá, de hiányoltam a kvízesebb, nagyobbaknak való feladatokat.

• 2010. február 17-ém Erasmus szakmai gyakorlat tájékoztatót szerveztünk (Kata jegyzete), de a szűk határidő miatt már senki nem tudott gyakorlati helyet keríteni magának a jelentkezéshez. Persze az is igaz, hogy többségben elsős hallgatók ültek a padsorokban, akik még nem jelentkezhetnek Erasmusra, így vehetjük úgy, hogy "előre dolgoztunk", és akkor nagyon is időben szerveztük a tájékoztatót. 
• Ezen kívül tartottunk még szakirányos előadásokat az elsőéveseknek, szakdolgozati-szakzárós tájékoztatót a másodéveseknek, és a harmadéveseknek ez az MA felvételi tájékoztatóval egészült ki. 
• Elvittük a hallgatókat a Zwack gyárba, a Magyar Országos Levéltárba és a Pest Megyei Levéltárba - én viszont sajnos csak legutóbbin tudtam részt venni (fotók, Fanni írása). 
• Utolsó rendezvényünk pedig egy Lenti-Lendva kétnapos kirándulás volt, az ottani könyvtár és a vár megtekintésével (oktatóm beszámolója, saját jegyzetem a könyvtárban - egy időre rejtetté téve az előadó hölgy miatt..., fotók). 
• Jelenleg pedig azt szervezzük, hogy a hallgatók a HÖK jóvoltából kedvezményesen vehessenek részt a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Bajai Vándorgyűlésén a nyáron.
• Intézeti Képviseleti elnökségem miatt rendszeresen kellett járnom IK elnökségi ülésekre, Kari Tanácsokra, részt kellett vennem a BTK HÖK elnökségi vezetőképzőjén, és minden hónapban be kellett számolnom az IK munkájáról.
• Az IK elnökségről lemondtam a 2010. június 7-i ülésünkön és Kovács Zoltánnak adtam át a helyem, mivel lejár a mandátumom, de végül az osztatlanos SzHÉK választáson elindultam az utolsó 1-2 hónap miatt.
• Június 1-jén tartottunk tanszéki értekezletet és intézeti tanácsot, majd június 8-án ismét intézeti tanács következett (és elvileg júniusban lesz még egy), mivel a BA felülvizsgálat során levontuk a következtetéseket, és a hallgatók véleményét kikérve javaslatokat tettünk. A lényeg, hogy mivel oktatóhiány van, a könyvtáros oktatók nem tudnak részt venni az Informatika Tanszéken a bölcsész informatika tanításban, így ezeket az órákat ki kell venni a könyvtáros hallgatók órarendjéből, mert ezt az informatikus oktatók se tudják így vállalni. Abban állapodtunk meg, hogy helyette pályázatírás, projektmenedzsment és e-book órák lesznek a tantervbe beépítve. Ezen kívül azt kértük, hogy a szakmai gyakorlatot lehessen már másodiktól végezni, hogy utolsó félévre, szakdolgozat mellé ne feltétlen jusson szakmai gyakorlat (ehhez viszont előfeltételeket kell módosítani).

• a hagyományos vezetőképző, amin szerencsére most nagyon sok könyvtáros érdekképviselő vett részt. Ezúttal a külügyi szekcióban voltam, ahol az önéltrajzírásról tanultunk. 
• Még április vége táján tartották a Bölcsész Napokat, melynek keretében egy Trefort kerti idegenvezetéses túrán vettem részt (fotók). 

• az MKE FITT Közgyűlésen, egyébként először, és elég tanulságos élménynek bizonyult. 
• 2010. április 29-én pedig "Lépjünk egyről a kettőre" szakmai napot szerveztek az OSzK-ban (jegyzetem, fotók), melyen szintén részt vettem.
• Ahogy a következő napon, május 21-én is, mikor a digitalizálásról folyt a szó, és kissé megleptek vele, hogy semmiféle egységes adatbázis nincs, ahol gyűjtenék a bedigitalizált művek adatait országos szinten.
• Június 9-én pedig részt vettem életem első MIBE konferenciáján is, ahol a Hírigény és hírszolgáltatás volt a téma.

• és persze folytattuk a Civil Kommunikációs Akadémiát, ezúttal egy hétvégi képzésen 2010. április 23-25. között (workshopok, plenáris előadások, fotók). 
• Május 14-én pedig az Ifjúsági Sajtófesztiválon segédkeztem (jegyzet a bloggeres beszélgetésről, videóm az SP koncertről), szokásosan a kasszánál, majd az információs pultban (amit ki tudja miért, összevontak a DUE szobával, ami így elvesztette eredeti hangulatát).

• Művészettörténetből a már sokat emlegetett egyházi könyvtárakról írtam, témavezetőm újabbnál újabb elvárásaival. 
• A könyvtári szakdolgozatom mégis nagyobb fejtörést okozott, ugyanis olyan témába, a szervezeti kultúra kutatásba kellett beleásnom magam, amivel korábban nem foglalkoztam. Természetesen szeretnék belőle publikációt, de valószínűleg a könyvtáros szakma nem mutatkozik majd túl befogadónak ezzel kapcsolatban. 
• A tanári szakdolgozatommal gyorsan végeztem, nem csak rövidebb terjedelme miatt, hanem mert a kulcskompetenciák alkalmazása művészettörténet órákon egy olyan téma volt, amiről alig vártam, hogy írhassak.
• Végül, de nem utolsó sorban jelentkeztem a Könyvtártudományi Doktori Program "könyves közösségi oldalak" témában, amihez írnom kellett egy tématervezetet és június 10-én szóban is előadtam a terveket.

• ELTE-Újpest Futsal meccsen (fotók)
• PPK sport napon
• Bölcsész Napokon (fotók)
• Triatlonos egyetemi kupán 

• de a művtöri szakdolgozatomhoz még két utolsó látogatás belefért Gyöngyösre és Pécsre (az utóbbi, Klimó Könyvtárban már jártam egyszer, de persze akkor más szemszögből néztem). (Képek és kis összefoglaló a Tumblr oldalamon.)
• Az újabb osztrák körútról pedig beszámoltam bejegyzésekben (1. nap, 2. nap)
• Felvettem a Mexikói művészet 2. órát (bár a követelmények kissé irreálisnak tűntek, nehezen tudtam teljesíteni), és mivel nem tudtam elmenni a kötelező esztergomi kirándulásra a csoporttal - olyan kevesen vettek részt rajta, hogy a tanár a vizsgára belépővé tette, hogy a Keresztény Múzeumba és a Balassa Múzeumba ellátogassunk. Jártam már ott korábban, de ez nem különösebben esett nehezemre egy derűs vasárnap keretében.
• Mazsival pedig idén is elmentünk a Komáromi Egyetemi Napokra, ahol kipróbáltunk egy barlangra hasonlító szórakozóhelyet (fotók), bejártuk az erődrendszert, megnéztük az egyetemi könyvtárat (egy éve jártam ott a könyvtáros hallgatókkal) és a sport napra is bekukkantottunk (fotók).
• Kiállítások közül ezeken kívül csak a Magyar Nemzeti Galériába jutottam el a Földi Paradicsomra
• és a Ludwig Múzeum Glenn Brown kiállítására. 
• Május 23-án családostul mentünk az Aquincumba a Floralia rendezvényre (készítettem néhány fotót múzeumpedagógiai szempontból, ezt még talán közzéteszem utólag).
• Színházban az István a királyt sikerült megnéznem a Magyar Színházas bérlettel (a harmadik darabról sajnos elfelejtkeztünk a rohanásban)
• Illetve nemrég vettem részt egyik barátnőm szereplésén a Don Quijote egyik feldolgozásában, amit a Márton Áron Szakkollégiumban adtak elő.
• Most, június elején pedig először néztem meg a Hegedűs a háztetőn musicalt.
• Félig koncert, félig irodalmi est volt, ahol Fruzsi unokahúgom szerepelt a Magyarok Házában, és az Osztováta Együttes  Juhász Gyula megzenésített verseit játszotta (videó).
• És persze nem hagyhattam ki a Könyvfesztivált a Millenárison, ahol Molyosokkal ismerkedtem, és a Könyvhétre is ellátogattam, mint mindig.

1. Angol kastély
2. A Vörös Kastély
3. A Fehér Kastély

Marci (8) szintén játékokat mondott, de náluk a Waldorf iskolában a számítógép használata eleve nem megengedett otthon. Mégis szokta használni, néha egy picit a következőket: Company of Heroes, Rome: Total War, M2, malacok és nyulak harca (Swine) – magyar, Pokoli szomszédok

Sanyi (12) már összetettebben fogalmazott, de mint említettem, nála is a játékokkal kezdődött az elemzés: MMO (pl. The West), RPG (szerepjáték), Metin 2, Heroes of Might and Magic 4., Star Wars játékok (Jedi Academy), Comenius Logo („comlog”), Prince of Persia. Belekérdezéskor elárulta, hogy a Google-t elsősorban saját kedvtelésből használja képek keresésére, például a sárkányokra szokott rákeresni. Az e-mailjeit kétnaponta vagy hetente szokta megnézni a Citromail szolgáltatónál. Használja emellett az MSN-t és a CS-t (utóbbiban ugye a játék mellett a hangsúly a közösségen és a stratégia építésen van). Informálódni a PCDome és PCGuru oldalakról szokott. Böngészőként a FireFox-ot alkalmazza, letöltésekhez pedig a FileZilla-t és BearShare-t a zenék leszedésére. Informatika órákon eddig a Word-t tanulták, már témazárót is írtak belőle, ahol elsősorban gépelni kellett.

Gabesz (13) szintén a Metint használja, illetve a CrossFire-t -, előbbihez a fórumot is igénybe szokta venni a tájékozódáshoz. Ő már nem csak játékokra használja a számítógépet, ami életkorának vagy erősebb számítógépes érdeklődésének is köszönhető (most csinálja az ECDL tanfolyamot, és egyetemen is informatikát szeretne tanulni tervei szerint). Szorgalmi feladatként készített már prezentációkat földrajzból és biológiából (pl. tengerek élővilágáról, Ázsiáról). A Google-t ő is képlementésre szokta használni, de nem csak kedvtelés szintjén, hanem iskolai feladatokhoz. Informatika órákon a Word-t és az Excel-t tanulják, illetve hogy milyen veszélyek vannak az interneten. MSN-ezni mostanában nem annyira szokott, mert zavarnák a játékban. Viszont Skype-on és Teamspeak-en fenn van (csak ismerőseivel beszél, a Metin csapattagokkal). A CS-t szintén használja. Neki Gmail postafiókja van, de csak akkor veszi igénybe, mikor egy-egy játékra regisztrál, mert nem ott beszélgetnek a barátaival. Mindig megnézi a sporthíreket, többnyire az indexen és a Nemzeti Sporton. A BIT torrentet használja letöltéshez, és a FireFox-ot böngészőként, mert azt gyorsabbnak tartja az Internet Explorernél, de lényegében csak ezt a kettőt ismeri.

Fruzsi (17) a Facebookot emelte elsősorban, ahol napokig el tudna lenni. A napi rutinhoz hozzátartozik a "Nap nótája", "Napi idézet", "A mai mottód", "Mit csinálsz holnap?" kérése. Játszik a Tiki Resort, Happy Island, Hotel City, Pet Society, My Town alkalmazásokkal. A MyVip-et naponta használja, de nem olyan sok időt tölt el rajta. Az MSN-t régebben jobban szerette, ma már "csak napi 2-3 ember" szokott ráírni. A Freemail-es e-mail címét hetente nézi meg. Azonban a napi teendők közé tartozik a Nők Lapja Cafe Horoszkópjának szemlézése és a Fashion.hu megtekintése. Zenéket letölteni, hallgatni és ismerkedni a Bearshare-n szokott (hozzátette, hogy ez a LemonShare-hez hasonló). Mivel 10. osztályos, kisérettségire készül, és a tételek kidolgozásához a Google-ben szokott keresgélni, általában a Wikipediáról meríti az információkat. Régebben a freeblogot használta blogírásra, de ezzel már felhagyott. Iskolában informatika órán a Windows-t tanulják (érdekes, hogy a tananyag nem változik a különböző évfolyamokban), de ismeri a Google keresési technikáit (pl. idézőjeles keresést). Más órákon kapott már olyan feladatokat, hogy névjegyet kellett készítenie vagy számítógépen esszét írnia. Átlagosan napi 4 órát tölt a gép előtt.