Alice Csodaországban. Filmelemzés művészettörténész-szemmel
2010.05.20. 23:17
Végre sikerült megnéznem az Alice Csodaországban c. regény Tim Burton féle feldolgozását (nem 3D-ben), amelyet a kritika sokszor elmarasztal (pl. Origo, Filmbuzi, Filmpont, Filmtett, PCGuru). A filmelemzés nem az én műfajom, hanem inkább néhány részletre szeretném felhívni a figyelmet, ami művészetekhez szokott szememnek nagyon is tetszett. Néha a szemére vetik a rendezőnek, hogy a látványvilág nem is lett olyan elragadó, na ezzel viszont szeretnék vitába szállni, mert az animáció (CGI) nagyon is aprólékosnak és valóságosnak tűnik számomra. (Mások viszont dicsérik a film szürreális szemléletét.)
A filmben három kastélyt láthatunk:
- Angol kastély
- A Vörös Kastély
- A Fehér Kastély
Angol kastély
Ez az a hely, ahová a kerettörténetben Alice megérkezik. Lényegében a film elején láthatjuk csak, homlokzata mindössze egy pillanatra tűnik fel. Kilenc tengelyes, egy emeletes épület, enyhén kiülő rizalittal. A parkja természetesen angol kertekhez illően megmunkált. Külön szerepet kap benne egy szép fehér pavillon, ahol Alice kezét megkérik a népes tömeg előtt.
Illetve a film végén láthatunk a kastélyból egy belső részletet, a könyvtárszobáét. A falakat könyvszekrények borítják, de nem teljesen a mennyezetig, hanem felettük medaillonok és négyszögletes képek tűnnek fel, egy-egy személy portréjával. (Az épület gondolom valóságos volt ebben az esetben.)
A Vörös Kastély
Sokkal kidolgozottabb párjánál, többet láthatunk belőle a filmben, hiszen a cselekmény nagyrészt itt játszódik. Kívülről hasonlít a két kitalált kastély: kis tornyokkal körülvett a főépület, ebben az esetben piros tetőkkel. A látvány nem csak kívülről emlékeztet gótikus katedrálisokra, hanem belülről is. A nagycsarnok üvegablakokkal áttört, melyeken természetesen indás szív alakú díszeket látunk. A trón mögött áll a főablak, mellette két-két keskenyebb szamárhátíves lezárású ablakkal. A bejáratot pedig freskó veszi körül a sárkányok harcával. A csarnokot piros oszlopok tagolják és támasztják alá. 
Megismerjük a felső emelet folyosóit, ahol a fekete-fehér kockás padlót piros alapszínű szőnyeg, sárga mintákkal borítja. A falak tagoltak, és ami a legérdekesebb, hogy még festményeket is felfedezhetünk rajtuk. Többször látunk egy nagypocakú, fehér karimás kalappal rendelkező szakállas férfit; a folyosó egyik végén pedig fehér turbános alakot fedezhetünk fel; máshol egy kékruhás, legyezős nőalak, feltűzött hajjal és benne piros masnikkal, erősen felékszerezve pózol. Az ajtószárnyak pirosak, rajta faragott sárga színű indás-szíves díszítéssel.A Kalapos szobájában szintén szív mintás üvegablakok, de eltérőek a csarnokban látott formától. Félkör végződésűek és két ablakszárnyra tagolódnak, közepén és tetején nagyobb szív mintákkal. A terem mennyezete különösen, spirál ívben bordázott, ami építészetileg teljesen funkciótlan. Itt a bejárat melletti falon egy nagyon érdekes festmény látható, borjúra emlékeztető fejjel és teknősbéka testtel.
Ezen kívül a királynő lakosztályából az erkélyt ismerjük meg, amit kovácsoltvas, szivecske mintás "mellvéd" szegélyez.
Kiemelném még a szörny által őrzött fegyver ládikáját, amit nagyon szép ötvösmunka díszít. A megmunkált lemezeken harcjelenetek tűnnek fel: két lovas összecsapása, egy kalapos és egy páncélos harca, illetve egy nyúl is megmérkőzik egy páncélossal.A Fehér Kastély
Fiatornyokkal díszített monumentális épület, nagy kapubejáróval, ahol a tornyok inkább mecsetekhez hasonló kupolákkal rendelkeznek. Belépve a nyitott kapun, az érkezőt hatalmas terasz fogadja, ballusztrádos mellvéddel körülvéve, középen óriási, indákkal díszített kovácsoltvas kapuval, ami a kastélynak valódi bejárata lehet. A kastély falát féloszlopok tagolják, vízszintesen sávozott gerendákkal, ami szintén funkciótlan, így kissé manierista hatást eredményez. Az oszlopok árkádíveket fognak közre, melyekben harcosok szobrait fedezhetjük fel.
Szintén látjuk a tróntermet, de ebből nem sikerült részleteket kiemelnem. Nagyobb figyelmet fordított a rajzoló a konyhára. Ennek bejárata a gótika stílusára emlékeztet, de mintha kőből lenne minden megmunkálva. A konyhában oszlopok helyett paraszt-sakkfigurák támasztják alá a falakat, a bordák ebből indulnak ki, máshol egy ló alakú frízt is megpillantottam. Mint már említettem, ebből az épületből sokkal kevesebb részletet látunk, azok is kevésbé megmunkáltak.Jelmezek
Szintén nem szakterületem, de a jelmeztervezőnek (Colleen Atwood) szeretnék egy nagy pirospontot küldeni. Ugyan a királynő és a Kalapos ruhája nekem nem nyerték el a tetszésem, de kétség kívül egyediek. A Kalapos által készített sokféle fejfedő szintén figyelemre méltó. De ami legjobban tetszett, az Alice két ruhája: az egyik, amelyet a Kalapos készít neki pillanatok alatt egy darab szalagból. (A kék ruha szűkebb mellrészéből egy rózsára hasonlító dísz indul.) A másik pedig, amit a Vörös Katélyban visel, piros vászondarabokból összevarva, párduc/zebramintás anyaggal bevonva, azon apró flitterekkel, elöl boával.
(Nem ígérem, hogy a következőkben is fogok filmekről ilyen jellegű leírást nyújtani, csak szerettem volna bemutatni, mikre gondol egy művészettörténész tanultságú ember, mikor megnéz egy filmet...)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://habosvilla.blog.hu/api/trackback/id/tr752019487
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.