Floralia Aquincumban

2010.06.12. 18:08

 Először középiskolás koromban látogattam el a Floraliára (8 osztályos gimnáziumba jártam, ezért alsóban lehetett) , melyet az ókori római település romjai között rendeznek évente Aquincumban (wiki oldalarégészeti oldal). Ötös járt érte történelemórán, ami elég fontosnak számított ahhoz, hogy elmenjek miatta. Már nem teljesen emlékszem arra, hogy akkor milyen volt a rendezvény - csak a gladiátorok maradtak meg emlékeimben, akik a színpad közepén harcoltak. Most viszont, 2010. május 23-án ismét elmentünk a családdal, ezúttal inkább az unokaöcsém miatt. Talán mondanom sem kell, hogy neki is a gladiátorok tetszettek legjobban.

 
 Látogatóközpont. Egyrészt engem az új aquincumi látogatóközpont lepett meg, amit azóta húztak fel. A honlapon található "múzeum története" csak 2005-ig listázza az eseményeket, ezt a látogatóközpontot viszont 2006-ban építettek fel a kiírás szerint. A híres víziorgona is ide került át ezek után a korábbi múzeumépületből. Továbbá azt találtam, hogy a "Pannonia Provincia Program" 300 milliós EU-s pénzt szánt a beruházásra 2010. áprilisától. Ennek keretében az antik darabokat "high-tech" eszközökkel szeretnék bemutatni (látványterv felülnézet). Nem tudom, hogy ennek megvalósulási kezdeményeit láthattuk-e. Jó lenne, ha működne a program, mert az ókori kőtöredékek és falak mellé kellene néhány jó illusztráció, bemutató a kinn lévő táblák helyett (ahogy olvasom, a táblákat nemrég kicserélték, de hát ez önmagában nem megoldás).
Mindössze két kurzuson tanultam ókori művészetet (BA-n ennyit sem kell), de emlékszem, hogy a fürdőknél pl. sok érdekességet írtak. Aquincumban a fürdőbe belépve nem értjük ezt meg, hogyan oldották meg fűtést, milyen szépek voltak a mozaikok, és milyen sokat jelentettek a társasági élet szempontjából az ókori fürdők  (kivéve ezek szerint a külön programokon, ahol idegenvezető magyarázza el mindezt). A gyerekek itt konkrétan csak kirohannak-berohannak, és a szülők is csak gondolkodnak, hogy "mit kellene itt nézni?". (A képen a fürdő részlete látható kókadt virágokkal, szürkés-elkoszolódott mozaikkal.) Egyébként feltételezem, hogy azzal sem voltak tisztában, mikor az antik falak tetején kergetőztek a gyerekek, unokaöcsém csak annyit mondott: "Áá, dehogy, látszik rajta, hogy hamisítvány."
 
 Floralia. Úgy képzelném el, hogy egy nagy ünnepség, ahol minden tele van virággal, megismerkedhetünk azokkal a virágokkal, amikkel az ókorban díszítették magukat/állataikat/városukat. Sajnos ebből nem sokat tapasztaltam, csak egy növényárust találtunk (rendben, voltak ott fűszer- és gyógynövények), ami bármelyik városi ünnepségen előfordulhatott volna. És tudom, hogy a kézművességgel foglalkozóknak nehéz a megélhetésük (fajáték, ékszerek), de több volt az árus, mint ahol valódi ismereteket lehetett volna szerezni az ókorról és a Floraliáról. Mint ahogy bármelyik gyerek, unokaöcsém is rábírhatatlan lett volna bármire, ha nem veszünk neki pajzsot és kardot.
 
Múzeumpedagógia. A programok és a kifejezetten ebből a célból elhelyezett sátor kifejezetten tetszett, azon kívül, hogy a sátorért csak egy lány volt a felelős, aki unhatta már az egészet, és nem igazán mutatkozott segítőkésznek sem. Illetve holmi öltözködéssel és mozaikrakással nem nagyon lehet lekötni a 7 éves kisfiúkat. Néhány fénykép a játékokról: 
 

Ezen a képen több dolog is látszik egyszerre: a falakat olyan molinók díszítik, melyek antik falakra hasonlítanak, mellettük képek régi ruházatokról és leírás (távolról nem egészen olvasható). Néhány bábu mutatja be, hogyan játszottak akkor, hogy viselték az emberek ruháikat. 
Majdnem minden játéknál ültek emberek - kisebbek, nagyobbak és felnőttek egyaránt -, amik egyrészt kirakók voltak az ókorral kapcsolatban (a földön hatalmas kockák), másrészt ókori járékok, amelyek leírásait papíron megtalálhatták. 
 
Ez pedig itt egy mozaikrészlet, ami ilyen formában szerintem kevésbé jó példa. Kirakhatatlan. Láttam, hogy valaki próbálkozott előttem a gyöngyökből varázsolni valamit, de ez inkább csak kudarcélményt nyújthat a gyereknek, aki nem tud elég türelmes lenni hozzá. Most azt akarták bizonyítani, milyen nehéz volt kirakni a mozaikokat?! Rendben, nehéz volt.
 

Már említettem korábban a beöltözést, ami inkább a kislányokra jellemző. Nem különösebben zavartattam magam, és a fogason lógó ruhákra rögtön rávetődtem, a képen a bábú mellett egyébként én állok. Unokaöcsémet nem sikerült persze rávenni egy közös képre, de nővérem is beöltözött utánam (aki egyébként már 37 éves), sőt, egy kislány is kedvet kapott az öltözködéshez, aki korábban az anyukája szoknyája mögött bújkált. Ebből is látszik, hogy fontos annak a személye, aki a múzeumpedagógiai eszközökre felügyel: ilyenkor kell szakszerűen beöltöztetni valakit, és elmagyarázni közben a történelmi tényeket hozzá. Engem is érdekelne, miért ilyen ruhákat és miért így hordtak. 
 
 Gladiátorharc. Az esemény, ami rengeteg embert vonzott, és nem csak a kisfiúknak, de a kislányoknak is felcsillant a szeme a gladiátorok láttán, akik olyan latin nevekkel rendelkeztek, mint pl a Minimus. Főleg, hogy dönthettek róla, kegyelmet adnak-e a végén a harcosoknak, mindezt a "mortem" vagy "vita" szavak skandálásával. Nem tudom, mit szóltak volna a szülők, ha tudják, latinul mit jelentenek a szavak. :)
Sok vita folyik arról pszichológusok, pedagógusok között, hogy hagyjuk-e a gyerekeket erőszakos dolgokat látni (szinte minden filmben és játékban megnyilvánul), de az kétségtelen, hogy minden gyerek élvezte a harcosok látványát, akik itt természetesen csak félig komolyan küzdöttek egymással, vér megjelenése nélkül. (Egyébként ebből is látszik, hogy a küzdelmek azóta népszerűek, mióta világ a világ, és minden kultúrában megjelennek valamilyen formában.)
Biztos vagyok benne, hogy ezután sok gyerek kezdett "gladiátorosat" játszani a testvéreivel, barátaival (a képen unokaöcsém öltözött be harcosnak, miután látta a gladiátorokat - így megtapasztalhatta, milyen nehéz a sisak és a pajzs!). Mondjuk úgy érzem, kevésbé örülnének, ha gyerekeik tagjai lennének valamilyen gladiátor egyesületnek, amiből található néhány (hallottam, hogy múltkori toborzásukra elsősorban 7 évesek jelentkeztek, pedig ők 20-30 éveseket vártak volna, akik nem félnek a valódi harctól).
 
Összefoglalóan anyukám szerint:
  • a pénzhiány mutatkozott a rendezvényen. 
  • Ő már többször járt rajta, ezért szerinte kevesebb program volt a korábbiakhoz képest.
  • Sokkal széttagoltabban helyezkedtek el a sátrak, ami így nehezen megközelíthetővé tette őket.
Ettől függetlenül ne feledkezzünk el az ókorról, Aquincumról (főleg, hogy talán nem sokára megújul; programterv 2010-re, legközelebbi esemény a Múzeumok Éjszakáján, 2010. június 19-én) és a Floraliáról, ápoljuk a  hagyományokat.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://habosvilla.blog.hu/api/trackback/id/tr262076652

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása