Zebegény szerepelt a középkori templomtúra programjában is, annak ellenére, hogy Római katolikus templomát egyáltalán nem abban az időben építették. Ez a kis település azonban csodás táji környezetben helyezkedik el, és több nevezetességgel is büszkélkedhet. Mivel a középkori napon nem jutottunk el ide, anyukámmal bepótoltuk következő hétvégén ezt a hiányt.

Vonattal a Nyugati Pályaudvartól egy óra alatt megközelíthető; a falu központja pedig rögtön az állomás mellett helyezkedik el. A Havas Boldogasszonynak szentelt, fehéren magasodó templomát nehéz lenne nem észrevenni. Bejutni viszont leginkább a misék idején, délután 6-kor vagy a plébánossal előre egyeztetett időpontban lehet.

Végre sikerült eljutnunk idén, 2011. augusztus 27-én a kétbodonyi Szilvaszombatra a tavalyi kudarcos utunk után. Ezúttal biztosra mentünk, és már előző este megérkeztünk nővéremékhez a barátaimmal: Krisztával, Mazsival és Tomival. A Szilvaszombat napja korán indult, ugyanis unokahúgom és nővérem csapata is részt vett a szilvásgombóc főző csapatok között. Hol a sodrófa? Összekészítetted a tányérokat és a poharakat? Fenn van már az asztaldísz? És hasonló problémák merülhetnek fel ilyen reggeleken.

Az augusztus utolsó szombatjain tartott rendezvény lényege a szilvásgombóc főző verseny, amin bárki indulhat csapatával, immár 9. alkalommal. (A 7. rendezvényről képes összefoglaló YouTube-on.) Nem csak kétbodonyiak, hanem a környező falvak lakói és bármelyik településé vagy városé. A versenyzők azon vannak, hogy a helyben főzött gombócaikat minél különlegesebbre csinálják pl. csokisra, rumaromásra, mákosra, diósra… így a legtöbbet zsebelhessenek be az emberek Szilvásgombóc-jegyeiből – amit egységesen 550Ft-ért lehet megvenni az információs pultnál, és 6 db gombóc jár értük. Illetve hogy lenyűgözzék főztjükkel a zsűritagokat. (A szabályokról bővebben Kétbodony honlapján.)

Emellett természetesen kapható szilvalekvár, szilvaszörp, és még néhol a szilváspálinka is előkerül. A nagyszínpadon pedig fellépők szórakoztatják a népes közönséget. Kétbodonyban ilyenkor ugyanis több ezer ember megfordul…

Még július közepén visszatértem egy egynapos kirándulásra a művészettörténész hallgatók közé. Reggel tudtam meg, hogy a cél átlépni a rekordot, és minimum 12 templomot megtekinteni egy nap alatt. Lelövöm a poént, a terv nem jött össze, viszont 8 településen 9 templomot és még két kiállítást néztünk meg összesen. Méghozzá nem csak Magyarország területén belül, hanem még Szlovákiában is.

Természetesen külön busszal tettük meg az utat, és minden úti cél előtt kiosztották a hallgatók által előzetesen elkészített ismertetőket a településről és a megnézendő templomról. Helyben pedig Marosi Ernő tanár úr beszélt nekünk az emlékekről. (Bejegyzésem ezeknek az összefoglalója, így előre bocsájtom, hogy néhány helyen szubjektív álláspontokat tükrözhet, illetve könnyen meglehet, hogy valamit hibásan jegyeztem fel...)

 A családi kirándulás végén, hazafelé megálltunk még Várpalotán, ahol elsősorban a vár érdekelt bennünket („Palota” vagy „Thury-vár”). Pont rosszkor érkeztünk, ugyanis előző nap értek véget a Végvári Reneszánsz Napok, és inkább a technika szétszerelésével voltak elfoglalva, mint a turistákkal. Sajnos a vegyész és a bányász kiállítás sem volt nyitva, viszont a népművészeti, öltözettörténeti, koronaőrségi, illetve vártörténeti tárlatokat végigjártuk. A kirándulás pedig egy érdekes közjátékkal zárult, ahol faképnél hagytunk egy vendéglőt…

Megkérdeztem twitteres pajtiktól az utazás előtt, hogy szerintük mit érdemes megnézni Nagyvázsony környékén. Ezekből a tippekből választottuk ki Vöröstót és Kővágóörsöt, illetve tettünk egy kis kitérőt a köveskáli termelői piacon. Végül pedig Badacsonyba érkeztünk, ahol nem hagyhattuk ki a borozást sem, Szegedi Róza emlékháza és egy kis túrázás mellett. (Biztos feltűnik majd nektek, de most egy kis vissza-dátumozásra kényszerülök a bejegyzéseknél a történet folyamatossága érdekében.)

 Egy évvel ezelőtt Nagyvázsonyról szóló bejegyzésemben említettem, hogy bár sok dolgot láttunk (várat, kolostorromot, tájházat és panoptikumot), de valószínűleg nem mindent. Ez be is bizonyosodott idén, mert két olyan templomot és néhány szobrot is tudok mutatni, ami múltkor kimaradt. És még így sem értünk a végére az összes látnivalónak.

 Idén újra Nagyvázsonyban nyaraltunk, ezúttal nem a Művészetek Völgye idején, hanem augusztus 12-14. között. A családom női tagjainál ez azt jelenti, hogy mindennap máshová kell utaznunk, ez szinte elvárássá vált. Első nap Ajkát választottuk célpontunknak. Megnéztük az Ajka Kristály Üveggyár Múzeumot, néhány templomot és mesterséges tavát. A Városi Múzeum és Fotógaléria (talán átalakítás miatt) július 1. és augusztus 15. között pont zárva tárt, ezért nem tudtuk végigjárni helytörténeti, Borsos Miklós, Fekete István és Molnár Gábor tárlatait. Cserébe véletlenül Tósokberéndbe is átruccantunk.

Folytatva könyvtáros ismerőseim munkahelyének bemutató „sorozatát”, most a Budapesti Ügyvédi Kamara könyvtáráról mutatok néhány képet, ahol @daniel_takacs dolgozik. Túl sokat nem írok róla, mert ő úgyis megteszi a Tumblr oldalon, illetve saját blogjában. Viszont úgy érzem, annyira hangulatos hely, hogy megérdemel egy bejegyzést nálam is.

 A 200 éves Deák téri Evangélikus templom egész éves ünnepsége alkalmából Finta Gergely orgonaestjét hallgattuk meg július 17-én 18 órától. Bach és Liszt darabokat játszott az őt hallgató népes gyülekezetnek, akik közt nem csak hogy nem-evangélisták is voltak (mint például én), de még külföldiek is. A kedvencem – ha szabad ilyet mondani – Bach: G-dúr triója volt (Andante, Allegro Bwv 1027/3, BWV 1027/a). Emellett játszotta még Bachtól az e-moll prelúdium és fúgát BWV 548. Liszttől pedig a következőket: Introitus; Gebet; Ungarns Gott; Offertorium. Az Ungarns Gott azaz „A magyarok istene” c. darabot egy Petőfi vers ihlette, amit fel is olvastak a játék előtt.  Az estet Bach-Liszt: Bevezetés és fúga a BWV 21 sz. Ich hatte viel Bekümmernis kantátából darabja zárta.

A zene mellett igehirdetésre és közös imára is sor került. A rendezvény teljesen ingyenes, jó alkalom arra, hogy megnézzük belülről azt a templomot, ami mellett oly sokszor eljövünk. Következő alkalmak augusztus 14-én, 28-án és szeptember 4-én lesznek. Emellett többször tartanak 20 perces orgonameditációkat. (Orgonakoncert naptár)

 Arról viszont nem tudtunk, hogy az orgonaest végén Finta Gergely bemutatót is tart, ahol közelebbről is megismerkedhetünk az orgonával, és nem mellesleg, rengeteg információt kapunk róla. Erről és a templom történetéről a folytatásban.

A harmadik pécsi könyvtár, melyet most bemutatok, a Pekár Mihály Orvosi és Élettudományi Szakkönyvtár, a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának könyvtára. A kar jogelődje a Pécsi Orvostudományi Egyetem (POTE), mely eredetileg a pozsonyi Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem orvosi karaként jött létre. Pozsonyból rövid időre Budapestre költöztették, majd 1919-1923 között helyezték Pécsre; könyvtárát pedig 1926-ban alapították.