Orgonaest és orgonabemutató a Deák téri templomban

 A 200 éves Deák téri Evangélikus templom egész éves ünnepsége alkalmából Finta Gergely orgonaestjét hallgattuk meg július 17-én 18 órától. Bach és Liszt darabokat játszott az őt hallgató népes gyülekezetnek, akik közt nem csak hogy nem-evangélisták is voltak (mint például én), de még külföldiek is. A kedvencem – ha szabad ilyet mondani – Bach: G-dúr triója volt (Andante, Allegro Bwv 1027/3, BWV 1027/a). Emellett játszotta még Bachtól az e-moll prelúdium és fúgát BWV 548. Liszttől pedig a következőket: Introitus; Gebet; Ungarns Gott; Offertorium. Az Ungarns Gott azaz „A magyarok istene” c. darabot egy Petőfi vers ihlette, amit fel is olvastak a játék előtt.  Az estet Bach-Liszt: Bevezetés és fúga a BWV 21 sz. Ich hatte viel Bekümmernis kantátából darabja zárta.

A zene mellett igehirdetésre és közös imára is sor került. A rendezvény teljesen ingyenes, jó alkalom arra, hogy megnézzük belülről azt a templomot, ami mellett oly sokszor eljövünk. Következő alkalmak augusztus 14-én, 28-án és szeptember 4-én lesznek. Emellett többször tartanak 20 perces orgonameditációkat. (Orgonakoncert naptár)

 Arról viszont nem tudtunk, hogy az orgonaest végén Finta Gergely bemutatót is tart, ahol közelebbről is megismerkedhetünk az orgonával, és nem mellesleg, rengeteg információt kapunk róla. Erről és a templom történetéről a folytatásban.

A Deák téri Evangélikus templom még művészettörténet vizsgáim egyikén is előkerült, mivel Pollack Mihály építette klasszicizáló stílusban Krausz János tervei alapján. 1799 és 1811 között készült ez a téglalap alaprajzú csarnoktemplom, mely kettős karzattal rendelkezik. Főhomlokzatát 1856-ban Hild József tervezte át, majd 1875-ben lebontották tornyát. A most is ismert külső formáját ekkor nyerte el Benkó Károly építész tervei alapján. Négy dór falpillér határozza meg a látványt, melyeket timpanon koronáz. Az egész templomot bádog tetőszerkezet fedi.

Oltárképé Lochbihler festett 1811-ben Raffael Transfiguratio-ja alapján, vagyis Krisztus színeváltozását ábrázolja. Ekkoriban készítette Dunaiszky Lőrinc a vörös márvány keresztelőmedencét és a szószéket is.

Orgonájának „lábai” 2,3-2,4 méter magasra nyújtózkodnak, ahol egyre magasabb lábszámú regiszterekkel érik el a a felhangokat, mintha egyszerre több síp szólna. Van egy úgynevezett Rückpositiv vagy Hátpozitív része is az orgona mögött, ennek nyolclábas regisztere „szelídebb”. Vagy ahogy Finta Gergely mondta, ennek segítségével érik el a szőrös, fényes, szúrós, színes hangokat. Mindehhez pedál billentyűzet is csatlakozik, a legnagyobb sípok hangja szabad füllel alig hallható. Egy karral szabályozhatjuk a redőket, amitől halkabban vagy hangosabban szólnak a dallamok.

Kézbe foghattunk egy fából készült sípot (alsó képen balra). Itt a lyukon megtörik a hang, és kétfelé távozik. A falap lefedése a hangzóhosszt szabályozza. Illetve mélysége és magassága is állítható.

A másik a nyelvregiszter (alsó képen jobbra), melynél a levegő a prizmába áramlik és megtörik, ami a fémnyelvet rezgésbe hozza. A sípcsoportok alatt faládák vannak, amik levegőt osztják szét a különböző sípoknak.

Mint megtudtuk, a francia barokk zenéknél konkrét regisztráció típusok vannak. Más stílus más hangszínt igényel. Kérdés, hogy bizonyos hangszerekre hogyan adaptálhatóak. Mivel a zenék stílusát adott orgonatípusra írják. Például a Deák téri templom orgonáján elsősorban német barokk művek játszhatóak.

Sok zeneszerző gondosan leírja a darabhoz a regisztrációt, de többek közt Liszt nem tett így. Csak tudható, hogy ő milyen orgonákon játszhatott.

Mások rákérdeztek a portugál és spanyol orgonákra, amikhez dupla annyi regisztert építenek az itt láthatóhoz képest. Ilyen típusú orgonák megszemlélhetőek a Pesti Ferences templomban, a Bosnyák téri templomban, a Művészetek Palotájában. A spanyolos trombitarés beépítése dupla-tripla akkor költséget jelent, mint egy „hagyományosé”.

És hogyan lehet megtanulni orgonán játszani? Először is minimum 3-5 évig zongora tanulása szükséges, majd orgonával együtt a zongoratanulás. És hosszas, kitartó gyakorlás.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.