A LEGO Architecture sorozaton belül aktuálisan elérhető Nevezetes helyek (Landmark Series) tagjait már nagyjából mind begyűjtöttem, mikor úgy döntöttem, hogy az Építész sorozatból (Architect Series) is megveszem a Solomon R. Guggenheim Museumot, mert ez egyszerűen nem hiányozhat a vitrinemből. Természetesen ezzel elindultam azon az úton, hogy mindent szeretnék megszerezni az Architecture darabjai közül, a drágább dobozokkal együtt.

A New York-i Guggenheim Museum a legrégebbi a Guggenheim-múzeumok sorában. Ugyanis nem csak egy ilyen intézmény van, hanem megtalálható még ez a név Abu Dhabiban, Bilbaoban és Velencében (korábban látogathattunk épületeket Manhattanben, Las Vegas-ban, Guadalajaraban, Berlinben és Vilniusban is). Az alapító és a névadó, Solomon R. Guggenheim gazdag művészetpártoló üzletember volt, aki 1937-ben hozta létre alapítványát, majd 1943-1959 között felépítették ezt a múzeumot a híres építész, Frank Lloyd Wright tervei alapján (és ezt követte később a többi).

Tervezem már egy ideje, hogy a gyűjteményeim darabjait is bemutatom a blogomon, melyek közül talán a LEGO-k számítanak mostanában legmenőbbnek (mellette az érmékről és a De Agostini porcelánbabákról írnék még valamikor). A gyűjthető minifigurákat inkább nem taglalnám, mert azt megteszi más, de a LEGO Architecture sorozatért éppen annyira lelkesedem és kevesebb bejegyzést szoktam látni róluk.

Mondjuk nem tudom mennyire lehet népszerű az épületeket gyűjteni, mert egyszer kifejezetten le akartak beszélni a boltban, hogy kettőt vegyek, mert “ebből csak egyet szoktak”... (Egyébként valamiért úgy alakult, hogy egyszerre kettőt szoktam venni, magam sem értem miért.) Az viszont nem volt kérdés, hogy ezt a sorozatot én imádni fogom, hiszen az egyik végzettségem művészettörténész, és addigra már a LEGO-t is újra megkdeveltették velem a gyűjthető minidigurákkal. A többi termék viszont nem állt igazán közel hozzám (pl. City, Friends), ezért nagyon örültem, mikor megjelentek az épületek.

Ebben a bevezetőnek szánt posztban áttekintem, hogy mi is ez a LEGO Architecture, milyen dobozaim vannak meg belőle és hogy milyen tapasztalatokat szűrtem le az építésük során. A későbbi bejegyzésekben pedig egyesével közzéteszem az építési naplóim, mivel mindegyik készülését fotóztam. Eleinte csak a főbb fázisokat, később pedig minden egyes lépést külön, ahogyan az építési útmutatóban szerepelt.

Nemrég ellátogattunk tiszaugi X-Games Hotelbe egy kuponos ajánlattal. Inkább nem mondanék most erről többet, mert igazságtalan volna. A lényeg, hogy egy fokkal jobb szállóhoz vagyunk szokva, túlzás a helyet wellness-nek nevezni, és érdemes ide inkább nyáron ellátogatni… Minden esetre nem kötött le minket napközben a hotel, ezért kocsival kirándulni indultunk, és így kötöttünk ki Kunszentmártonban, amiről mindenképp szerettem volna írni.

A város eleve gyönyörű helyen fekszik, úgyhogy biciklitúrára is ajánlott, főleg a Kőrös Ártér környéke. Emellett nagyon szép templomokat, régi épületeket lehet itt megtekinteni, a Helytörténeti Múzeum pedig egyszerűen példaértékű. Ha tovább olvasol, azt is elmondom, hogy miért.

Már úgy gondoltam, hogy nem blogolok többet a Business Analysis 101 kurzusról, de a 4. heti téma a követelménykezelés volt, amin belül a kedvenc témaköreim merültek fel. Úgyhogy szó volt a kérdőívezésről, interjúról, fókuszcsoportról, megfigyelésről stb. tehát amit a kutatásban módszereknek nevezünk. Akkora keddvel hallgattam ezeket az előadásokat, hogy nem lett volna szívem kihagyni az összefoglalót. Nem mintha túl sok újat mondott volna Michael Boyle, de kaptunk egy jó kis összefoglalót, kedvcsinálót és megismertük például a MoSCoW technikát is.

Bezárt 2018 tavaszáig a Szépművészeti Múzeum, hogy a Liget Budapest Projekt részeként, 8 milliárd forintból felújítva kapjuk majd vissza. A múzeum előtt felállított számláló vészjóslóan számolta vissza a napokat, órákat és perceket. A tervek szerint a három év alatt rekonstruálják majd a Román csarnokot és a tetőt, illetve kiállítótereket, éttermet és műtárgy-raktárat hoznak majd létre stb. A legfontosabb gyűjteményi darabokat addig is a Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításán látogathatjuk meg (2015 tavasztól), és időszaki kiállításokat is szerveznek majd, pl. izgatottan várom a Frida Kahlo és Diego Rivera főbb műveit bemutató tárlatot 2016-ban!

A bezárás jó alkalom volt arra, hogy csapjanak az épületben egy hatalmas bulit és rengeteg embert bevonzzanak a “Rembrandt és a holland arany évszázad festészete” c. kiállításra. Én egy héttel a zárás előtt látogattam el rá, de tömeg állt a kerítés előtt, a csarnokban és persze tolongás volt a képek előtt is. Most nem ismertetnék minden főbb művet, ahogy azt mondjuk a Caravaggiótól Canalettóig kiállításnál tettem, hanem kiemelek öt képet, amelyek leírása számomra a legizgalmasabbnak tűnt.

Dupla sor 10:30-kor a Szépművészeti előtt	Rendeződött a sor kb. 13:00-ra

Felcsillant a szemem, mikor kiderült, hogy a dokumentáció lesz a téma a 3. heti Business Analysis 101 MOOC képzésen. Sajnos nem egészen azokról volt szó, amikre számítottam vagyis amilyeneket nekem IT elemző-tervezőként kell készíteni (pl. rendszerterv, tesztforgatókönyv), hanem inkább egy-egy elénk kerülő új cégnél milyen típusú dokumentumokat kell számba vennünk. Elemeznünk kell a szervezet folyamataival kapcsolatos dokumentumokat (OPA), a befolyásoló tényezőket (EEF), aztán szóba került, mire jók a szótárak és szójegyzékek vagy hogy néz ki a szervezeti modell. Aztán végigszaladtunk a benchmarkingon, az üzleti szabályzatokon, a nyomonkövethetőségen, majd hogyan vonjuk le projekt végén a tanulságokat.

A második leckénk anyaga az üzletifolyamat-kezelés (Business Process Management = BPM) a Business Analysis 101 című MOOC képzésen belül, melyben ezúttal Micael Boyle végre nem csak elméletet mutatott, hanem diagramkészítést is. Ha elolvasod az összefoglalóm, akkor kiderül az is, mi köze az egésznek a villához és a medencékhez… (Fotó: deborahlewis)

A BPM kapcsán Peter Fingar gyakran a BPM három hullámáról beszél: az alapvető tanok és tanulmányok megjelenése az 1920-as években (pl. Frederik Taylor). A következő hullám az 1990-es években következett, mikor a szervezeti újjálakítás divatossá vált. A harmadik érett szakaszban pedig a vállalati skálázhatóság eszközeként jelent meg.

Az üzletifolyamat-kezelés egy olyan tudományág, amely az üzleti folyamatokat eszközként kezeli. Köze van a menedzsment folyamatokhoz, ezért menedzsment tudománynak nevezhetjük. A BPM az egyik kulcsa annak, hogyan működtetjük az üzletet. A folyamatok által bekapcsolódik a vállalat egészébe (end-to-end). Arról szól, hogy: Mit? Hol? Mikor? Miért? Hogyan? Ki felelős érte? Összességében a meghatározásának és a megvalósításának a célnak megfelelőnek vagy a használatra alkalmasnak kell lennie.

Stratégia szintjén a BPM-hez jelentős beruházásokra van szükség a belső üzleti kapacitások fejlesztéséhez, a vezetőség erős támogatása is kell a sikeres implementációhoz, és az új szerepeket is be kell vezetni a szervezeten belül.

Emellett pedig állandó változásokra van szükség, amelyben a menedzsment egy zárt hurok ciklusban van, a rendszerben állandóan visszajelzéseket kell adni, és a folyamat egységességét karbantartani.

A BPM-et úgy kell megtervezni, hogy hatékony, alkalmazható és megfelelően használható legyen. Illetve lehetővé kell tennie a folyamatos fejlesztést. Ezt a fejlesztést a “Process Maturity Curve” (folyamat érettségi görbe) határozza meg a cégen belül. Szóval bizonyos érettségi szintet is el kell érni a BPM használatához, és folyamatosan mérni kell az érettséget.

Az üzletifolyamat-kezelés nem egy előre megszabott keret, módszer vagy eszközkészlet, mert minden eszközt használnia kell az adott üzleti folyamathoz. Az implementációhoz szükség van technikai támogatásra is, de egy folyamati problémát nem technológiával kell megoldani, hanem magát a problémát kell megoldani (akár technológiával).

Eddig a blogon nem nagyon írtam ilyen témákról, pedig már kb. 3.5 éve üzleti elemzőként dolgozom egy informatikai cégnél, illetve nálunk elemző-tervezőnek hívják, korábbi nevén rendszerszervezőnek vagy angolul Business Analyst-nek. Lehet, hogy valaki megkülönbözteti ezeket az elnevezéseket, de az eddig olvasottak alapján én azonosnak vagy mondjuk úgy, teljesen hasonlónak látom őket. A munkám része lehet az ügyfelekkel és a fejlesztőkkel (vagy más projekttagokkal) való kapcsolattartás, az oktatás, a presales munkájának támogatása, a tesztelés, és mindenféle dokumentáció készítése, pl. felhasználói kézikönyv, tesztelési jegyzőkönyv, specifikáció, rendszerterv bizonyos (logikai) részei stb.

Az ezekhez szükséges skilleket teljes mértékben a kollégáimtól tanultam meg, főként a gyakornoki programban, de még most juniorként is. Konkrétabban az Üzleti intelligencia és információmenedzsment ágazatban dolgozunk, ezen belül a Microsoft-Információmenedzsment kompetenciaközpontban. Az egyik végzettségem pedig informatikus-könyvtáros, és itt tanultam információmenedzsmentet (most már így is hívják a szakirányt BA-n és MA-n is), de a szakon inkább a rendszerszemléletről, internetes keresési technikákról, adatforrásokról, adatbázisokról volt szó. Az elemző kollégáim pedig többnyire gazdasági informatikus vagy pénzügy és számvitel képzésről kerülnek hozzánk.

Szóval nem tanultam hivatalosan az üzleti elemzést. Ezért is örültem meg, hogy az iversity nevű portál indított egy ilyen MOOC (Massive Open Online Course) képzést “Business Analysis 101” címmel. Meg azért is, hogy végre tesztelhetem az üzleti angol nyelvtudásom és hogy milyen egy MOOC. A részvétel lehet ingyenes (elérhetőek a kurzusok videói és a fórumok), vagy 49 euroért ki lehet tölteni egy záró tesztet, és ezért cserébe küldenek egy oklevelet is.

A kurzust Michael Boyle tartja, aki a Procurro Solutions ügyvezető igazgatója. A weboldaluk szerint a szolgáltatásaik közé tartozik a BA, projekt- és termékmenedzsment, illetve a lean menedzsment. A BA tevékenységek közé sorolják például a piackutatást, a versenytársfigyelést, a cégen belüli szereplők elemzését, a változásmenedzsmentet. Ebből mondjuk látszik, hogy ők elég szélesen értelmezik ezt a munkakört, beleértve azt is, ami nálunk (nagy cégnél) például a stratégia feladata.

Ehhez képest azt mondja Boyle “kapitány” Star Trek pólóban a kedvcsináló videóban, hogy mindenki végzett már Business Analyst (rövid nevén: BA) munkát, aki került már olyan problémahelyzetekbe, amit neki kellett megoldani az analitikus gondolkodására támaszkodva… (na ugye, hogy mindenki?). Majd ez elhangzott a bevezető videóban és interjúban is. Ezek után már nagyon kíváncsi voltam, mit fog mondani a kurzuson, és úgy gondoltam, megosztom veletek is. Legalábbis amíg kitart az energiám, hogy magyarul jegyzeteljek!