Miközben tanultam a szigorlatomra, nagyon sok olyan szakirodalommal találkoztam, amely a megosztás fontosságát hirdeti. Úgy döntöttem, ha sikeresen túljutok a vizsgán, akkor megosztom az összes jegyzetem, amit a tanuláshoz készítettem. Én ugyanis úgy tudok a legjobban tanulni, ha olvasás közben vázlatot készítek, amiben kiemelem a lényeget. Aztán vizsga előtt még néhányszor átnézem az összefoglalóim. 

Azt hiszem, nem csak a belinkelt jegyzetek, de maga a bibliográfia is hasznos lesz, főleg a Neveléstudomány terület hallgatóinak. Annyit viszont hozzátennék, hogy nem feltétlen tartozik minden irodalom a témakörhöz, néhányat csak én párosítottam hozzá az előadásomban. Ezek a témakörök a következők:

• Kompetenciarendszerek, kompetenciamodellek, kompetenciafejlesztés
• Az IKT felhasználása a nevelési-, oktatási módszerekben
• A tudatos életvezetés fejlesztési lehetőségei az intézményes oktatásban

A szerző nevére és a mű címére kattintva nyílnak meg a Google Drive-ban elkészített jegyzeteim olvasható (view) formában. (Az interneten található művek eredeti forrása az "URL" felirat után következik.) Ha valaki úgy érzi, hogy ki tudná egészíteni vagy kijavítani valamelyiket, akkor kérhet hozzá szerkesztési jogosultságot. Nem mindegyik irodalmat jegyzeteltem ki, mert voltak köztük olyanok, amiket meg tudtam jegyezni enélkül is. A vázlatok eltérő kidolgozottságúak, főleg az angol nyelvről fordított anyagoknál, de azt hiszem, ezek lehetnek a legfontosabbak mind közül. 

Sikerült a szigorlatom és nagyon sokat készültem rá..., de nem, nem vagyok még doktor, és sokak szerint most kezdődik a neheze! Mikor nem PhD csoporttársakkal vagy PhD-n végzettekkel beszélgetek, akkor kissé félve szoktam említeni a doktori iskolát, mert úgy tűnik, hogy kevéssé ismert ennek a rendszere és sok a "mítosz" körülötte. Közzétettem twitteren és Facebookon a szigorlatom sikerét, de most emiatt elég sokat kell magyarázkodnom az ismerőseim és a barátaim előtt.

Ráadásul egyetemenként (nem beszélve hazai és nemzetközi intézményekről) és még karonként is eltérő lehet, hogy mit várnak el, és idő közben még változnak is a feltételek a PhD (= philosophiae doctor vagyis az egyetemi tudományos doktori fokozat) megszerzését illetően. Például úgy hallottam egy volt matematikus PhD hallgatótól, hogy náluk nem is voltak kurzusok, csak a publikációk és a témavezetővel tartott konzultációk számítottak, és minden félév végén be kellett számolnia a munkájáról. Én egy évig az ELTE BTK Irodalomtudományi Doktori Iskolájába Könyvtártudományi Programra jártam, aztán átigazoltam az ELTE PPK Neveléstudományi Doktori Iskolájába Tanítás-tanulás Programra, szóval ezeknek a menetét ismerem tapasztalatból. A kettő egyébként nem különbözött annyira nagyon egymástól, legalábbis a rendszer szintjén.

A Kulturális Örökség Napjai első napján az utolsó utunk a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalába vezetett, ahová idegenvezetést hirdettek meg. Sajnos ez csak annyiból állt, hogy az aulába (vagyis a belépést követő díszlépcsőházba) nagyon sokan bezsúfolódtunk, és egy korábbi dolgozó a lépcsőn állva elmondott némi épülettörténetet, aztán egy általuk szervezett kis kiállításra vezetett minket, ahol Róth Miksa, Thék Endre és Jungfer Gyula munkái közül láthattunk néhányat. Jobban örültem volna, ha az épületen belül több mindent láthatunk, és az előadásban több a tényadat, mint a szubjektív vélemény. Ettől eltekintve, igazságtalan lenne, ha nem tenném hozzá, hogy kaptunk egy írásos ismertetőt is az épületről, a kiállításról pedig nagyon jó Facebook oldalt vezettek!  Úgyhogy a fotóimat igyekszem ezekkel az információkkal kiegészíteni.

Még 2011-ben egy bejegyzésben megígértem, hogy a Wenckheim-palotáról vagyis a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtárának termeiről még fogok közölni képeket. Nos, 3.5 év kellett hozzá, de most sikerült. :) Akkor főleg a lépcsőházat, a kis- és nagy báltermet mutattam be, most pedig minden Wenckheim-teremről készítettük néhány képet. A Kulturális Örökség Napjai keretében direkt azért mentünk el erre az épületvezetésre, hogy szanaszét fotózzuk ezeket az örökségeket (a fotók egy részét Mazsinak köszönhetitek, mert én jegyzeteltem).

A könyvtár valójában 3 épületből és 3 stílusból áll, melynek része a barokk palota, a neoreneszánsz lakóház és a modern irodák. A 19. század második feléig kertes-dűlős rész helyezkedett el ezen a területen, ez számított a mágnás negyednek, ahol sok arisztokrata élt már az 1860-as évektől, de főleg az 1870-80-as években építtették ide palotáikat. Wenckheim Frigyes 1887-ben döntött úgy, hogy házat épít itt családja számára Meinig Artúrral, a főúri rezidenciák ismert építészével. Meinig Drezdában sajátította el az építész mesterséget, majd a palotaépítkezések miatt került Magyarországra, ahol 6 kastélyt és 20 jelentős további épületet tervezett, melyek közül a Wenckheim-palota és a Park-club (Stefánia Palota) a legnevezetesebb. Nem véletlen tehát, hogy a Wenckheim-palota külseje drezdai barokk stílusban készült, a belseje pedig XV. Lajos stílusát idézi fel.

A Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósági épületének a megtekintése számomra ugyanolyan csábító programnak tűnt a Kulturális Örökség Napjai keretében, mint a Nyugdíjbiztosítási Székház. Noha ez nem egy késő szecessziós épület (hanem historikus), de nagyon kíváncsi voltam, hogy mi van a "kulisszák mögött". Ehhez képest az ONYF programján nagyjából harmincan tolongtunk, míg az NKA-nál mindössze öten. Ráadásul rajtunk kívül a másik három emberről kiderült, hogy NKA pályázók, így gondolom az épület helyett inkább az ismerkedés érdekelte őket.

Az aulában egy molinó kiállítás fogadott minket az épület történetéről - tényleg nagyon szakszerűen, fotókkal illusztrálva -, amit a várakozási időben tudtunk megtekinteni, majd ennek segítségével kezdték el az idegenvezetést is. Az épületet Gottgeb Antal tervezte és építette saját maga és családja számára, tervét 1870-1872 közt; a lakása az 1. emeleten volt megtalálható. Egy függőfolyosós épületet álmodott meg, mely azonban ma már nincs meg, ugyanis Gottgeb halála (1883) után a lakásokat megszüntették. Manapság a sarokrészen található az alelnöki iroda, a kupolában helyezkedik el a tanácsterem, a 3. emeleten működik a pályáztatási osztály, a 2. emeleten a gazdasági osztály, az 1. emeleten pedig az Elszámoltatási osztály, melyeknek nagy részét az épületvezetés keretében meg is tekintettük.

Az idei Kulturális Örökség Napjai (2014.09.20-21.) is tartogatott pozitív és negatív meglepetéseket egyaránt. Az első nap teljesen a tervek szerint haladtunk, és ellátogattunk a Nyugdíjbiztosítás Székházának reggeli idegenvezetésére, majd a Nemzeti Kulturális Alaphoz, amelyekre már hónapokkal ezelőtt bejelentkeztem. Aztán a Fővárosi Szabó Ervin Központi Könyvtára és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala következett. Ezeket most külön-külön bejegyzésekben fogom bemutatni a tagolás miatt. Sajnos a Könyves Kálmán Gimnázium már megint kimaradt, pedig elég régóta tervezem a meglátogatását. És hogy mi volt ezek közül a csalódás, azt majd a megfelelő résznél elárulom...

Először reggel 9-re a Fiumei úti Nyugdíjbiztosítás székházába (vagy más néven: Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság, rövid nevén ONYF) látogattunk, sok más érdeklődővel együtt. A biztonsági kapun áthaladás után az aulában várakozhattunk, ahol amúgy a nyugdíjasok szoktak várni a sorukra, így anyukám is megjegyezte, hogy deja vu érzése van. Most viszont az ügyintézés helyett egy nagyon jó idegenvezetést kaptunk.

Már régóta terveztük, hogy ellátogatunk a délegyházi tavakhoz anyukámmal, ami a légifotók és a térképek alapján nagyon látványosnak tűnt. Arra figyelmeztettek, hogy Délegyháza a nudista (naturista) strandjáról híres, de az internetes bejegyzések megnyugtattak, hogy van “normál” strand is a Tavirózsa kempingen belül, ahol csodás a tó minősége. Azt viszont nem gondoltuk, hogy a strandolás helyett nagyobbrészt gyalogtúránk lesz, ugyanis a vasútállomástól az út oda-vissza összesen 9 km volt nekünk, árkon-bokron át.

Az egész úgy kezdődött, hogy beugrott, hogy a könyvtároshallgatóknak egyenkitűzőt szeretnék készíttetni ajándékba az idei Magyar Könyvtárosok Egyesülete soproni Vándorgyűlésére. Miközben a Pinterestet böngésztem, rengeteg olyan könyevekkel kapcsolatos grafikára-festményre bukkantam, amik megtetszettek. Az eredmény természetesen az lett, hogy többféle kitűzőt is készítettem limitált szériában. Ebben a bejegyzésben pedig bemutatok néhány olyan művészt, aki könyvekkel kapcsolatos képet készített - szerintem varázslatosan -, de eddig még nem hallottam a nevéről.