Tervezem már egy ideje, hogy a gyűjteményeim darabjait is bemutatom a blogomon, melyek közül talán a LEGO-k számítanak mostanában legmenőbbnek (mellette az érmékről és a De Agostini porcelánbabákról írnék még valamikor). A gyűjthető minifigurákat inkább nem taglalnám, mert azt megteszi más, de a LEGO Architecture sorozatért éppen annyira lelkesedem és kevesebb bejegyzést szoktam látni róluk.

Mondjuk nem tudom mennyire lehet népszerű az épületeket gyűjteni, mert egyszer kifejezetten le akartak beszélni a boltban, hogy kettőt vegyek, mert “ebből csak egyet szoktak”... (Egyébként valamiért úgy alakult, hogy egyszerre kettőt szoktam venni, magam sem értem miért.) Az viszont nem volt kérdés, hogy ezt a sorozatot én imádni fogom, hiszen az egyik végzettségem művészettörténész, és addigra már a LEGO-t is újra megkdeveltették velem a gyűjthető minidigurákkal. A többi termék viszont nem állt igazán közel hozzám (pl. City, Friends), ezért nagyon örültem, mikor megjelentek az épületek.

Ebben a bevezetőnek szánt posztban áttekintem, hogy mi is ez a LEGO Architecture, milyen dobozaim vannak meg belőle és hogy milyen tapasztalatokat szűrtem le az építésük során. A későbbi bejegyzésekben pedig egyesével közzéteszem az építési naplóim, mivel mindegyik készülését fotóztam. Eleinte csak a főbb fázisokat, később pedig minden egyes lépést külön, ahogyan az építési útmutatóban szerepelt.

Mi ez a LEGO Architecture sorozat?

A hivatalos weboldal szerint a történet az 1960-as évekre nyúlik vissza, mikor az egyik tulajdonos, Godtfred Kirk Christiansen megkérte a tervezőket, hogy készítsenek új LEGO elemeket. A tervezők öt olyan elemmel álltak elő, amelyek egyharmad magasságúak az előzőekhez képest, de illeszthetőek hozzájuk, és a segítségükkel kidolgozottabb modellek készíthetőek, mint korábban.

1962-ben megjelentették a LEGO ‘Scale Model’-t (Méretarányos Modellt), és azt remélték, hogy ennek a segítségével az emberek modellezhetik álmaik otthonát, és ők is kipróbálhatják magukat tervezőként, illetve az építészek is elkészíthetik a méretarányosan kisebb modelleket. 1965-ben azonban megszűnt ez a készlet, és csak évtizedekkel később tért vissza. Ez az öt új elem viszont ma is a LEGO dobozok szerves része.

A 2000-es években az új LEGO modell megalkotása egy tapasztalt építőhöz, Steen Sig Andersenhez köthető (Fotó: Brickjournal). Azt kellett kitalálnia, hogyan hozható létre LEGO-ból úgy épület, hogy azt könnyű és logikus legyen felépíteni. A legnagyobb problémája azonban mégis az épületek íves vonalainak visszaadásával volt. Főleg abba belegondolva, hogy a LEGO tipikusan kockákból és derékszögű elemekből építkezik…

A modelleken ezután LEGO “Építészeti Művészek” kezdtek dolgozni (mind építész végzettséggel), és kitalálni számunkra az egyes darabokat. (A honlapon arról is olvashatunk, mi inspirálta őket, hogy építészettel kezdjenek foglalkozni, és milyen dolgok insporálják még őket emellett. Nagyon szimpatikus, hogy a tervezőket ezzel hozzák közelebb hozzánk.)

• Adam Reed Tucker a leírás szerint a modelleket nem csak az eredeti épületek kicsi másolatainak tekinti, hanem önálló művészi megvalósulásnak a LEGO segítségével.

• Michael Hepp az épületek harmóniáját és természetes arányosságát tartja az egyik legfontosabbnak, és igyekszik átadni a városi élet hangulatát is a kockákon keresztül.

• Rok Zgalin Kobe arra hívja fel a figyelmünk, hogy az építészek számára a modellek sokkal kézzelfoghatóbbak a rajzoknál. Tervezés közben figyelmet kell fordítani minden oldalra, és az esetleges akadályozó tényezőkre is.

A LEGO Architecture sorozat két részből áll, az olcsóbb és többnyire kisebb elemszámú Landmark Series-ből (pl. tornyok és műemlékek 5000-15.000 Ft körüli árért) és a komplexebb Architect Series-ből (nevezetes épületek mind 10.000 Ft felett).

Meglévő épületeim...

Az előző bekezdés után talán nem meglepő, hogy első sorban a Landmark Series épületeit kezdtem el gyűjteni. Ezzel is nehéz lépést tartani, hiszen folyamatosan jelennek meg újabb darabok.

Az első két LEGO Architecture dobozt az Alle Bevásárlóközpontban újonnan megnyíló LEGO Store-ból szereztem be, pontosan 2013. októbert 12-én. Ez a két modell a londoni Big Ben és a Pisai ferdetorony volt.

Pisai ferdetorony - Megjelenés: 2013 június, Tervező:  Adam Reed Tucker / Big Ben - Megjelenés: 2012 június, Tervező: Roc Z. Kobe

A Willis Towert (korábban Sears Tower) azonnal megrendeltem a Kockaáruházból 2013. október 13-án, amiből az is kitűnik, hogy eléggé megfogott a sorozat. 

Willis Tower - Megjelenés: 2008, 2011 (UK), Tervező: Adam Reed Tucker

Következett a Brandenburgi kapu és a Fehér ház, még 2013 október végén a Retrotoys-tól.

Brandenburgi kapu - Megjelenés: 2011 szeptember, Tervező: Adam Reed Tucker	Fehér ház - Megjelenés: 2010 július, Tervező: Adam Reed Tucker

A Burj Khalifa dobozt 2014 januárjában szintén a Retrotoys üzletben vettem.

Burj Khalifa - Megjelenés: 2011 június, Tervező: Adam Reed Tucker

Aztán a LEGO Guiness rekord toronyépítésen szereztem be a Seattle Space Needle és az Empire State Bulding épületét 2014. május 24-én, a kihelyezett LEGO Store-ból.

Seattle Space Needle - Megjelenés: 2009, Tervező: Adam Reed Tucker	Empire State Bulding - Megjelenés: 2009, Tervező: Adam Reed Tucker

Két drágább dobozt (10.000-15.000 Ft közt), a United Nations Headquartert és a Solomon R. Guggenheim Museumot 2014 augusztusában sikerült megvennem a Kockashopnál, mikor kicsit lejjebb ment az áruk.

United Nations Headquartert - Megjelenés: 2013, Tervező: ?	Solomon R. Guggenheim Museum - Megjelenés: 2009, Tervező: Adam Reed Tucker

és ami még hiányzik

A Landmark Series-ből lemeradtam a Rockefeller Center megvételéről, ami inkább az olcsóbbak közé számított (8000 Ft körül), de folyamatosan halogattam a vásárlást. Így utólag mindig nehéz valamit beszerezni, mostanában 60-100 dollárért lehetne megrendelni az Amazonról.

A John Hancock Center elsők között jelent meg 2008-ban, de a hazai boltokban nem találkoztam vele, legalábbis 2013 óta. Az épület egészen hasonlít a Willis Towerhez és kb. 150-160 dolláros áron lenne beszerezhető külföldről.

Rockefeller Center (2010.11., Adam Reed Tucker)	John Hancock Center (2008, Adam Reed Tucker)

A 2014 nyár óta megjelent modellek közé tartozik a Trevi kút, az Eiffel torony és a Lincoln emlékmű, amelyeknél még vártam, hogy az árak kicsit lejjebb menjenek és stabilizálódjanak.

Trevi kút (2014)	Eiffel torony (2014)	Lincoln emlékmű (2015.01.)

Az Architect Series-be a meglévő épületeim közül csak a Guggenheim Museum tartozik, és hamarosan remélhetőleg közéjük teszem a Sydney Operaházat. Még a Farnsworth House és a Villa Savoye, amelyek megközelíthetőek 15.000-20.000 Ft közötti áron, de a Farnsworth is már csak néhány helyen kapható, mert nem forgalmazzák már.

Sydney Operaház (2012.03.)	Farnsworth House (2011.04.)	Villa Savoye (2012)

Viszont a többi jelenleg masszívan 20.000 Ft feletti áron kapható, amit már erősen meggondolok: a Fallingwater (kb. 22.000-26.000 Ft-ért kapható), az Imperial Hotel (kb. 30.000-34.000 Ft), a Robie House. Illetve a LEGO Architecture hivatalos oldalán nem szerepel, de több webáruházban találkoztam a koreai Sungnyemun / Namdaenum épületével is.

Fallingwater (2009, Adam Reed Tucker)	Imperial Hotel (2013)
Robie House (2011.08., Adam Reed Tucker)	Sungnyemun (2012.06., Adam Reed Tucker)

Akadnak olyan darabok is, amelyeket nem hoznak hivatalosan forgalomba, csak a kivételesek juthattak hozzá. Ilyen például a dán LEGO gyár vagy a Nyíregyháza melletti LEGO gyár épülete.

Dán, Billund LEGO gyár (2014)	Nyíregyházi LEGO gyár (2014)

A Kochashop webshopja pedig arról árulkodik, hogy mire számíthatunk még mostanában az épületek közül. Nem kaphatóak, de már feltették a termékkínálatba a következőket: Flatiron, Marina Bay Sands,  Louvre.

Flatiron (2015)	Marina Bay Sands (2014?)	Louvre (2015)

Amiről nem igazán tudok mit mondani, de fontos megemlíteni, hogy van az Architecture Studio, aminek fehér kockáival mi magunk tudunk épületeket tervezni. Ez az elgondolás hasonlónak tűnik számomra a korábbi Scale Model-hez.

Miközben írtam a bejegyzést, szembesültem vele, hogy kiadtak egy könyvet is LEGO Architecture: the Visual Guide címmel, amelyben a LEGO épületek tervezését mutatják be. A kedvcsináló videóban maga Adam Reed Tucker nyilatkozik.

Tippek kezdőknek az építéshez

Mikor a listát összeállítottam, akkor még nem voltam tudatában annak, hogy ez tulajdonképpen bármelyik mostani LEGO termékre érvényes lehet. Azóta rájöttem, hogy egy LEGO Friends építése során is nagyjából ugyanezek a szempontok jöhetnek elő, mivel a LEGO ugyanúgy különböző zacskókat mellékel mindenhez, és lépésről lépésre leírja, hogy hogyan kell összerakni. (Mintha pont erről a kreativitás hiányáról szólna a LEGO Movie.) De akkor nézzük sorban, hogy milyen triviális(nak tűnő) dolgokat szedtem össze, amit kezdőként érdemes figyelembe venni.

1. Először is nézz utána, hogy hol a legolcsóbb megvásárolni a dobozt, mert a párszáz forintos eltéréstől a többezres különbséggel is találkozhatunk. Nézd folyamatosan a különböző LEGO webshopokat és ne higgy mindig az akcióknak… (Ahogy olvashattad, felváltva vásárolok én is Retrotoys-tól, Kockaáruházból, Kockashopból, LEGO Store-ból stb.)

2. Ne a legnagyobb elemszámból álló (tehát legnehezebb) épülettel kezdj! Egy Willis Tower vagy egy Empire State Building sokkal egyszerűbb elsőre, mint egy Fehér ház.

3. Ne ágyban építs, hanem keress valami kemény felületet, pl. parkettát! Első épületek között volt olyan, amit teljesen újra kellett kezdenem amiatt, mert nem voltak stabilan egymáshoz illeszkedve a kockák.

4. Ez nem az önmegvalósítás játéka, akkor vegyél inkább alapkockákból álló csomagot vagy Architecture Studiot, ha erre vágysz. Ha útmutató nélkül is ügyes vagy, akkor az olcsóbb lesz úgy.

5. Néha pepecs munka, senki nem mondta, hogy minden lépés izgalmas. Pl. a Pisai ferdetorony azért néz ki ilyen egységesen, mert rengeteg ugyanolyan elemcsoportot kell egymásra építeni.

Tipikus problémák a kockákkal

6. Hidd el, hogy minden benne van a zacskók egyikében és ha az útmutató alapján haladtál, akkor megvan minden. Ne felejts el megnézni minden zacskót, mert az egymás melletti elemek nem feltétlen vannak egy zacskóban. Lehet, hogy csak egy van belőle, és emiatt fel kell túrni mindent.

7. Lásd be, lehet, hogy hibáztál: ha semmiképp nem találsz egy elemet, akkor lehet, hogy elnézted, pl. azt hogy egy lépésnél hány darab kell valamiből, vagy rövidebbet választottál valahol egy hosszabb helyett (néha piszok nehéz megkülönböztetni ábra alapján az ugyanolyan szinű sima tetejű 3 és 4 soros elemet).

8. Vigyázz a különböző színű elemekre is, mert a fekete / sötét szürke / világos szürke könnyen összekeverhető az ábra alapján.

9. Ha úgy jobban tetszik, önts ki minden elemet, rakd sorba az azonos típusúakat. Így könnyebb követni miből mennyi van, mintha zacskóból guberálod ki őket folyton.

10. Mindig pakold ki magad elé, hogy milyen elemek kellenek az adott lépéshez, és akkor egyszerűbben meglátod, hogy mi maradt ki és mi kell még.

11. Csekkold folyamatosan a kép egészét is, hogy tényleg úgy áll-e az épület, olyan-e az elemek egymáshoz való viszonya nálad mint a képen.

12. Készíts közben fotókat, ebből lesz a jó építőnapló plusz visszanézve felfedezheted, hogy hol rontottad el a lépést. Nálam előfordult, hogy így tudtam azonosítani a problémát és emiatt vissza kellett bontanom a fél Fehér házat...

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.