Ki is volt Bálint Endre?

2014.05.20. 08:22

Bálint Endre művészetéről talán eddig nem sokan hallottak közülünk, de ezen igyekezett változtatni a Magyar Nemzeti Galéria életművet bemutató NYOLCADIK TEMPLOM c. kiállítása. A május 11-i zárás alkalmából a galériában Bálint Endre finisszázs programot szerveztek, ahol többek között egy kerekasztal beszélgetést hallgathattunk meg. Azt hiszem, ha ezt nem hallottam volna, akkor még értetlenebbül álltam volna a festmények előtt, és az a helyzet, hogy a beszélgetés nem csak a festőt hozta hozzám közelebb, hanem Alföldi Róbertet is megkedveltette velem. (Nem arról van szó, hogy nem kedveltem, hanem csak úgy nem gondoltam semmire.) Az Élő MúzeumCafé programján Martos Gábor főszerkesztő kérdezte a vendégeket:

  • Kolozsváry Marianna művészettörténészt, egyben a kiállítás kurátorát.
  • Bródy Vera báb- és díszlettervezőt, a művész jóbarátját, aki emiatt látogatott haza Párizsból.
  • Alföldi Róbert színész-rendező-műgyűjtőt, ahogy kiderült, néhány Bálint Endre mű tulajdonosát.

balint_endre_habosvilla_2.jpg

Egy bábszínész, egy műgyűjtő és a kurátor

Az Élő MúzeumCafé - Búcsú a nyolcadik templomban c. programján Kolozsváry Marianna kurátor többek között arról beszélt, hogy szerinte “senki nem látja úgy Bálint Endrét, ahogy ő”. Minden esetre, ízelítőt kaphattunk belőle a kiállításon keresztül. A művésznek kevés képe van jelenleg aukciókon, mivel az intézmények a korai korszakából vásároltak műveket, a többit pedig a gyűjtők megvették. Bródy Vera arra világított rá, hogy attól még a közönség nem ismeri Bálint művészetét, hogy az aukciókon megjelenik vagy sem. Esetleg a gyűjtőktől lehetne megvásárolni képeket a múzeumok számára, de sok van külföldön is közülük.

Alföldi Róbert először valószínűleg a gimnáziumi tanórákon tanult a művészről, és úgy tudja, a családjában van színészi vonal, Eszter nevű unokája által. Az első “találkozásnál” viszont fontosabb, hogy miért szereti. A koboldok és a mese mellett van valamilyen vállalt fájdalom, szomorúság is a munkákban. Alföldi azokat a képeket gyűjti, amelyekben magára ismer, mert úgy érzi, hogy nincs egyedül az érzéseivel. Az szimpatikus neki Bálint Endrében, hogy vállalja a hibáit és a kétségeit is. Legszebb korszakának a Párizsból való hazajövetelét tartja, mivel “nincs benne megjátszás”. Azt is elárulta, hogy az utolsó korszaka (1970’ évek) neki kevésbé tetszik, mintha nem illeszkedne az életműbe, és ugyan nem akarja kritizálni a művészt, de ezt a korszakát kissé megjátszottnak tartja. Kolozsváry Marianna is úgy magyarázta, hogy 1972-ben megváltozott Bálint művészete, búcsúzott tőle, és összegzést készített. 1974-től már nem is festett - ahogy a kiállításról kiderült, az orvosa javaslatára egészségügyi problémák miatt.

balint_endre_habosvilla_1.jpg

Bródy Vera elárulta, hogy a humor és halálfélelem végig benne volt Bálintban, és nem csak a műveiben látszott. Nem értette, hogy miért nem foglalkoztak vele igazán eddig, pedig különleges képeket készített. Nem derült ki pontosan, hogy milyen formában, de Bródy arra is kitért, hogy a Bábszínház kis gyűjtőhelye volt a művészeknek, pontosabban Jakovits (Jaki) József gyűjtötte maga köré őket. Akkor következett be egy fordulat mikor Szilágyi Dezső átvette a színházat 1958 körül, zenei vezetőt vett fel és zenés színházat csinált belőle (képes Prezi a Bábszínház történetéről). A mozgás és zene fejezi ki a drámát a színjátszásban, bár Alföldi humoros közbevetése szerint a bábnak könnyebb a lábát kicsavarni mint a balettosnak.

Bródy kitért arra is, hogy mindig az “Egy kiállítás képei”-t akarták színpadra vinni Bálint Endre képeivel, de már nem fog menni idő híján. Párizsba is szívesen elvinné a Magyar Nemzeti Galéria kiállítását, mert minden érdekli a franciákat, ami érdekes. Szerinte pár jó kritika után rátalálnak, de nem kellene ekkora kiállítás, csak a legjobb műveket elég lenne elvinni, hangsúlyozva hogyan hatott a művészre Párizs.

Alföldi úgy reflektált, hogy mindig a “helyére akarják tenni a művészeket” (beskatulyázni), de úgyis marad benne egyedi hang. Szerinte a kiállítás elterjesztése több dologtól függ, nem feltétlen a kvalitástól, ezért nagy munka bevezetni egy új művészt külföldön.

Végül pedig a kiállítás katalógusáról esett néhány szó, melynek kapcsán Kolozsváry elmondta, hogy a szocializmusból maradt ránk, hogy a katalógusba pár színes és főleg fekete-fehér képeket tesznek. Ebben a Bálint Endre könyvben viszont 300 színes kép és eredeti dokumentumok találhatóak, pl. versek, levelek. A kurátor egyenesen úgy fogalmazott az általános elemzésekkel szemben, hogy

“A lila ködöt nem szeretem!”

Például a “Csodálatos halászat” képről a művész megírta, hogy a gerenda ihlette, ahova a mesterek imádkozni járnak, ezért a motívumrendszer feldolgozásában ez segít. A vers és a kép összehasonlítás pedig például az  “Egymástól két égi test” c. alkotás értelmezésének alapja. Alföldi hozzátette, hogy ezeket ő nem tudja és valójában nem is érdekli. “Nem vagyok tudatos, nem rakom össze olvasmányélményt és képet, saját élményem érdekel a képről”, példája szerint a színházban sem érdekli a nézőt milyen érzések vannak a főpróbahéten, de azért tiszteli a művészettörténeti elemzést is.

Egy titokzatos művész kiállítása

A NYOLCADIK TEMPLOM c. tárlat ismertetője szerint Bálint Endre a modern magyar művészet és az avantgárd egyik legjelentősebb alakja, századunk egyik legtitokzatosabb művésze. Egyaránt készített festményeket, grafikákat, objekteket, fotómontázst, kollázst, monotípiát, írt verset és önéletrajzot. Ezek közül a kiállításon összesen kb. 350 festményt, kollázst, monotípiát, objektet mutattak be - számos mű külföldi (főleg párizsi) gyűjteményekből érkezett.

Életmű kiállítás lévén Bálint Endre “korszakain” kalauzoltak végig minket az egyes egységek. Minden részt egy hosszabb ismertető vezetett be, és a fontosabb képek mellett szintén olvashattunk magyarázatokat vagy idézeteket. Így elindultunk az életműben a szentendrei évektől, köztük a jellegzetes zsidó tojással (próbáltam megkeresni, hogy mire utal, de csak recepteket találtam) és a szentendrei ablakkal, amely motívum még rengetegszer visszaköszönt.

Balint_Endre-Szentendre_ablak.jpg Balint_Endre-Szentendre_ablak_2.jpg

Majd az Európai Iskola évei után eljutottunk a Rottenbiller utca 1. számhoz, ahol Jakovits József, Vajda Júlia és Bálint Endre éltek és alkottak együtt, végig szem előtt tartva Vajda Lajos emlékét - ez az utca és házszám a magyar alternatív művészeti törekvések egyik központja, szimbóluma lett.

Bálint párizsi éveibe több tematikában is bepillantást kaphattunk: kollázsai és a Jeruzsálemi Biblia illusztrálása által. Illetve látványos módon berendezték párizsi műteremszobáját, hogy lássuk, milyen körülmények között készítette ezeket az alkotásokat (fotó: Magyar Múzeumok).

balint_endre_mng_kiallitas.jpg

És ami számomra a legemlékezetesebb a kiállításról, az a Katalán múzeum gerendája, melynek formája nagy hatással volt Bálintra, és ezután több művét is gerendára készítette. A katalán útjának a másik fontos eleme egy templom hiányos freskója, amelyben a “hiány” felkeltette érdeklődését, és ezután több képén is direkt élt ezzel az elemmel, hogy fantáziánk kipótolhassa a láthatatlant.

Ezután a Párizs után festett képeit nézhettük meg, melyek ugye mint megtudtuk Alföldi kedvenc alkotásai. Ebben az időben hangzottak el Kassák érdekesen méltató szavai - utalva arra, hogy eddigi életműve teljes és tökéletes:

"Bálint ma már akár meg is halhat”

Még egy kis szelet az “Ica néni népi kivágásai ihlette” alkotásokból, majd következnek azok az évek, mikor betegsége miatt már a festés helyett inkább kollázsokat, linómetszeteket, objektekeket készített (fotó: MúzeumCafé). Az utolsó korszaka pedig művészetének összefoglalását adja.

balint_endre_objektek.jpg

Az életmű kiállításon Bálint Endre művei mellett magyar és külföldi kortársaitól is megnézhettünk képeket, pl. Vajda Lajos, Czóbel Béla, Georges Braque, Marc Chagall, Pablo Picasso, Max Ernst alkotásait.

Ennek a kiállításnak a kapcsán nem vállalkoztam elemzésekre, mert úgy érzem, sokan sokkal inkább érintettek ebben és jobban értenek hozzá. Leírások olvashatóak még például a MúzeumCafé több posztjában, az infovilág híroldalon és képek a Legsznobb blogon.

A bejegyzés trackback címe:

https://habosvilla.blog.hu/api/trackback/id/tr466183792

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása