Habók Lilla @habosvilla, egy geek hajlamokkal megáldott bölcsész blogja az utazásairól és a (nem-)mindennapi élményeiről. Előfordulhat még a bejegyzésekben egy kis pedagógia, könyvtár, művészettörténet és meetup-szervezés.
habosvilla:
Köszönet a sok-sok javításért és kiegészítésért Soltész Annának, aki a Zeneakadémia korábbi hallga... (2016.02.02. 01:13)A Zeneakadémia "múzsája mindannak ami szép"
Az idei tavaszi Múzeumok éjszakájára 2013. június 22-én nem fordítottam akkora figyelmet, mert bár örülök a kultúra körüli nagyobb felhajtásnak, de a tömegben kevésbé lehet szemlélődni. Nővéreméket azért elkísértem a Budai Várba, ahol unokahúgom az Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK) nézett ki néhány programot magának. Megtudtunk pár érdekességet az Isteni színjátékról, megnéztük Gobbi Hilda kiállítását a tárlókban, készítettem magamnak kis füzetet, és végül a Nemzeti Táncszínházban belehallgattunk egy nagyon jó előadásba.
Az OSZK Dante-estje
Az Országos Széchényi Könyvtárban a Múzeumok éjszakáját ezúttal főként Dante: Isteni színjátéka ihlette. A vitrinekben ezzel kapcsolatos dokumentumokat, festményeket, fotókat, firkált súgólapokat nézhettünk meg, a könyvtárosok pedig szívesen meséltek arról, amit láthatunk. Az elbeszélő költemény alapján született színdarabot először a Körszínházban mutatták be Kazimir Károly rendezésében 1968-ban, de nem aratott igazán nagy sikert. Akkoriban ugyanis inkább a Petruska bábjátékok (Dévényi -Tarbay, 1974, 36-39) és a keleti művek voltak a nézők kedvencei. Annál is inkább, mivel az Isteni színjátékot eredetileg nem színműnek szánták, hanem Commedia volt a címe alapján is. „A komédia a költői elbeszélés egy neme, mely minden egyébtől különbözik (...)" (Dante). A ma is legismertebb fordítását Babits Mihály készítette.
Ezzel kapcsolatban Az ember tragédiája is bekerült a vitrinekbe színpadi tervek és fotók formájában, mely szintén nem színműnek készült, de a rendezők egyik kedvence lett. A Madách által eredetileg is színműnek készített alkotásait "nem nagyon mutatták be".
Megnézhettünk egy makettet ahogy a repülés illúzióját keltik a színpadon. Grafika mutatta be a tűzhányó működését, mert a nézők állítólag kedvelik a pirotechnikát. Továbbá különböző ördögfigurák terveit és fotóit gyűjtötték össze a könyvtárosok:
A vezetés mellé foglalkozások is kapcsolódtak, amit most nem vettünk igénybe. A gyerekek a teremben megtanulhatták a makettkészítést papírból, illetve a kisebbek-nagyobbak előre összeállított kvízkérdésekre válaszolhattak.
Szintén Dantehoz próbált kapcsolódni Körtvély Adrienne: Pokol és paradicsom című ruha-kollekciójával, amit a folyosón és a lépcsőfordulóban vehettünk szemügyre. A márka az Ilinx nevet viseli, mely egy körmozgáson alapuló játéktevékenységet jelent, és az alkotó saját leírása szerint ezzel a nagyvárosi életre, illetve az ehhez kapcsolódó örökös mozgásra szeretne utalni. A mindennapi viseletet szeretné kreatívvá, változatossá tenni, ezt tükrözi zakói, szoknyái, ruhái. Bevallom, én nem különösebben tudok így a ruhák filozófiájában elmélyedni, de nagyon tetszenek az összeállítások, és szívesen viselném őket én is.
A másik témához, a színházhoz kapcsolódva pedig Gobbi Hilda kiállítást nézhettünk meg "Pillantás a titkos dossziéba" címmel, a művésznő születésének 100. évfordulója alkalmából. A színésznő a Színművészeti Akadémia elvégzése után játszott a Nemzeti Színházban. a József Attila Színházban és a Katona József Színházban. Ez alatt alakított például fiatal lányokat, vasorrú bábákat, munkás- és parasztasszonyokat, úrnőket.
A színdarabokban nyújtott alakítása mellett azonban mást is köszönhetünk Gobbi Hildának: színészmúzeumot, színészkollégiumot, színészotthont, színházat. A munkája mellett volt ideje arra is, hogy összegyűjtse a pályájáról és életéről szóló dokumentumokat, így ezeket tekinthettük most meg a vitrinekben.
Ezután a földszinti részen megláttuk, hogy lehet füzetet és kis könyvet készíteni a könyvkötők (?) irányításával. Leültem én is a gyerekek és a gyerekeknek "besegítő" szülők közé, amit úgy láttam, nem néztek túl jó szemmel a foglalkozást tartók. Egyébként sok helyen tűnt úgy, hogy ezek a foglalkozások első sorban a gyerekekre koncentrálnak, pedig a felnőtteknek ugyanúgy szükségük lenne ezekre az élmények átéléséhez, információk feldolgozásához vagy éppen újak szerzéséhez. A könyvkészítés folyamata nagyon érdekes volt, és nem is annyira bonyolult.
Ahogy a képen is látszik, egy kiválasztott mintás (A/4) papírra felragasztottunk középre egy csík kartonpapírt és mellé még két nagyobb lapot. A papír széleit levágtuk, és ráragasztottuk azt is a lapokra, szépen elrendezve. Beleragasztottuk az előkészített papírköteget (gondolom, ez is kapható megfelelő boltokban), majd behajtottuk a kis füzetet, és a gerince mentén a könyvkötő csonttal végighúztunk rajta mindkét oldalon. És máris kész a füzet, csak picit várni kell a ragasztó megkötéséig!
Végül az OSZK bejáratánál vettünk egy kis Frigola fagyit, amiből én a szarvasgombás csokit és a cabernet sauvignont választottam. Szerintem mindkettő isteni volt, de a családom a szarvasgombásról finoman szólva nem így vélekedett...
Előadás a Nemzeti Táncszínházban
Átsétáltunk a Nemzeti Táncszínházba, ahol a teli aulában éppen Lakatos János koreográfus tartott előadást Deja vu címmel és nagy adag humorral. Több olyan dalt történetét követtük végig, ami különböző filmekben és klipekben újra meg újra előbukkan. Például megnézhettük a "Singin' in the Rain" című slágert, melyet bizonyára legtöbben az azonos nevű, 1952-ben bemutatott filmből (Ének az esőben) ismerünk.
De mint megtudtuk, korábban már Judy Garland is énekelte 1940-ben a "Little Nellie Kelly"-ben, mely szintén egy musical film (alapja egy 1922-1913 között játszott Broadway darab).
Még előtte Ukulele Ike-tól (valódi nevénCliff Edwards) is hallhatta a közönség 1929-ben. Az előadó külön felhívta a figyelmünk a klipben lévő tánc paródiára.
Valójában viszont egy fiatal lány, ha jól értettem a nevét Siegfrid Girl énekelte ezt a slágert, akit egy Siegfrid nevű úr támogatott. Karrierjét úgy kezdte, hogy egy 400 fős tánckarban szerepelt. (Sajnos erről nem tudok mutatni videót.)
A Singin' in the Rain feldolgozásai egy angol wikipédia szócikkben is végigkövethetőek, némileg más példákkal. A dal utóélete szempontjából is érdekes megnézni.
"Virágünnep" a Rádayban
Anyukám kívánságára a Ráday utcába is ellátogattunk, mert nagy virágünnepet és sok programot harangoztak be, de nagyot csalódtunk. Talán napközben voltak a programok, és az volt a probléma, hogy mi csak éjszakára értünk oda. Egy leterített kis zöld gyepen kívül nem láttunk más növényt, csak a szokásos Ráday hangulatot kaptuk. A meghirdetett könyves kávézót nem találtuk a helyén, és itt más meglepődött emberekkel is találkoztunk.
Végül még a 2B Galériába estünk be véletlenül, ahol néhányan filmet néztek. Mi pedig a kiállított képeken tekintettünk végig. Itt viszont nem találkoztunk olyannal, aki körbekalauzolt volna bennünket.
Az este minden estre jól sikerült, ha az utolsó programtól eltekintünk. Legközelebb talán megint előre készülök, hogy hallhatunk érdekes idegenvezetéseket.
