Könyvtártúrák Baján: főiskolai- és városi könyvtár

  Tavaly már beszámoltam a bajai Ady Endre Városi Könyvtárról, de idén a Magyar Könyvtárosok Egyesülete 42. Vándorgyűlése keretében ismét ellátogattam oda, és a könyvtártúrán olyan helyekre is bevittek, amire anno az EFOTT keretein belül nem került sor (ez valamennyire érthető). Közel tizen utaztunk Bajára az ELTE informatikus-könyvtáros szakos hallgatói közül, ahol az "Országjáró könyvtárosok" kirándulássorozat állomásaként vettünk részt a bemutatókon.

 Először az Eötvös József Főiskola Könyvtárát jártuk be egy helyi könyvtáros hölgy kalauzolásával, akitől sok mindent megtudtunk az intézményről: A könyvtárat Puhl Antal Építész Irodája tervezte, ahogy az egész főiskolát is, PPP beruházás keretében. Egyik oldalon a termek falát hatalmas ablakok határolják, ami a vetítőteremben pl. nehézséget okoz barátságos hangulatot ad a helynek, és olvasás szempontjából praktikus a nappali világosság. A tervező az alsóbb szintre, közvetlen az ablak mellé kis csobogót is beépített (a képen nem a csobogó, hanem a Sugovica látható).

 

 Eredetileg két kar állománya volt a könyvtárban, majd a műszaki könyvtárat beolvasztották, jelenleg pedig igyekeznek még a közgáz állományt is bővíteni, ami azóta csatlakozott a képzések sorához. 

Nyilvánosan működő intézmény - a képzés jellege miatt a pedagógiai könyvekből van a legtöbb. Kisgyerekek számára is vannak könyveik, de a 14 év alatti olvasók aránya csekély, inkább a pedagógusképzés miatt fontos ezen könyvek beszerzése. Összesen kb. 1500 beiratkozott olvasót számlálnak, közöttük egyre több "külső tagot" (nem főiskolásat), akik például a közeli lakótelepekről érkeznek. A tagság hallgatóknak, oktatóknak ingyenes, amúgy külső tagoknak 1000Ft, pedagógusoknak és diákoknak 500Ft.

A fénymásolás csak könyvtári anyagból megengedett, mivel a főiskolán működik Hallgatói Szolgáltató Iroda, ahol szintén végeznek fénymásolást. Ezen kívül a nyomtatás és a spirálozás tartozik még a térítéses szolgáltatások közé (de szakdolgozatok spirálozását már nem vállalják, csak kisebb dolgozatokét).

 

 Az épületen belül 300 ülőhelyet biztosítanak, külön olvasóterem nélkül. Jelenleg minden szabadpolcos, tehát nincs raktáruk. A "Multimédiás olvasóteremben" van internetelérés, illetve a könyvtároshallgatóknak valamilyen gyakorlóprogram. Illetve itt tárolják a nem hagyományos dokumentumokat, pl. lemezeket. 

Kilenc fő könyvtárost alkalmaztak, ebből ha jól értettem, akkor három hallgatót diákmunkában - és maga a könyvtárosképzés is szervesen kapcsolódik a könyvtár életéhez, az oktatók irodái is ott helyezkednek el, és órákat is tartanak a könyvtárban. 

ALEPH integrált könyvtári rendszert használnak, melyben az 1995 utáni anyag van teljes egészében feldolgozva, de visszamenőlegesen (= retrospektív konverzió) még nincsenek készen, ezért csúszott a számítógépes kölcsönzésük. Semmit nem adnak ki feldolgozás nélkül, ezért ha olyat kérne az olvasó, gyorsan feldolgozzák helyben. A katalógus online is elérhető.

Az 1950 előtti könyveket múzeális állományként tartják számon, de valójában kb. 300 számít igazi "régi könyvnek" (= 1850 előtti magyar vagy 1800 előtti külföldi könyvnek). A restaurátorok nyáron két hétig dolgoznak a könyveken, így haladnak sorban.

 

 Az alsóbb szinten helyezkednek el a szakfolyóiratok és az idegennyelvű dokumentumok. A felsőbb részen pedig az uniós kiadványok sorakoznak (a fotón látható), ezen kívül itt találhatóak a szépirodalmi könyvek, illetve kis kutatószobák alig használt, de ajándékba kapott videólejátszókkal. 

 

 Végül a bonsai fa kiállítást is megtekintettük, amely mint kiderült, nem először kapott helyet a könyvtárban. A kis fák mellett képzűművész által készített illusztrációk is megszemlélhetők.

 A gyerekkönyvtárban különböző foglalkozásokat szoktak tartani, fogyatékkal élő gyerekek számára egyaránt, pl. Pünkösdölőt koronával, vagy csákót készítenek. Kisgyerekeknek leporellókat szereznek be, bízva abban, hogy "a kicsi után a nagytesó is jön". Megfigyelésük szerint, a dvd-k miatt nőtt a kölcsönzési gyakoriság, de a videókazettákat is használják még.

 A régi könyves teremben örökölt és vásárolt könyvek találhatóak, kb. 4200 kiadvány: ferences, Hadik-Barkóczy / Zichy gyűjtemény, olvasóegyletek / kaszinók könyvei. Mindez latin, magyar, francia és olasz nyelven. A régi könyvekkel foglalkozó könyvtáros hölgy láthatóan imádja a munkáját, de összefoglalni annál kevésbé tudta, hogy milyen kincseket láthatunk magunk előtt. Például az Universal-Lexikon-ból mind a 64 kötetet birtokolják (restauráltatásához viszont nagyon sok indoklást kérnek a pályázatban), de megtalálható itt a Közhasznú Esmeretek Tára is, melyben Baját is említik néhány szóban. 

 Tervezik a digitalizálást is, melyet szintén fontosnak tartanak, de a könyvtáros hölgy szerette volna felhívni a figyelmünk arra, hogy becsüljük meg ezeket a régi könyveket, és ne csak az informatikában gondolkodjunk. "Régi könyvet szerintem bűn leírni MARC-ban" - jelentette ki, és ezért is alkottak egy saját fejlesztésű rendszert. De hogy az informatika mégis hasznos lehet, azt igyekezett bizonyítani Németh Marci megjegyzése, aki bíztatta a régi könyveseket egy online fórum létrehozására, ahol a könyvek olykor nehezen kiböngészhető címeit cserélhetnék ki egymással...

 Aztán megérkeztünk a zsinagógából átalakított részébe a könyvtárnak, ahol az épületnek illetve magának a könyvtárnak történetéről kaphattunk információkat. Ez a zsinagóga a harmadik volt a városban (1842-45 között épült), melyet a bajai zsidóság építtetett, a korábbiak tűzvészben pusztultak el (1806-os és 1840-es tűzvészek). Ez az épület az ortodox-neológ szakadás előtt készült, késő klasszicista, csehsüveges boltozatú, felfogásában már neológ jegyeket mutat: az emelvény középen található, oldalbejáratos, mellette az utcafront, félemeleti karzat a hangszeres zene miatt. 

 A város ugyan megvásárolta a zsidóságtól és a könyvtárat költöztette bele, de műemlék jellegét meg kellett hagyni - ami persze sok nehézséget okozott a szekrények kialakításakor. Sok a kis rejtett zug a polcok között, a felsőbb részeket csak létrával lehet elérni, ezért oda a duplumokat és a kevésbé kölcsönzött dokumentumokat helyezik általában. Így történhetett, hogy a zsinagóga a "kultúra templomává" vált.

http://elteszhek.klog.hu/2010/07/eotvos-jozsef-foiskola-konyv-es-mediatar/

http://elteszhek.klog.hu/2010/07/ady-endre-varosi-konyvtar-es-muvelodesi-kozpont-baja/

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.