habosvilla_bazilika_efrem_2013_renamed.jpgNem igazán értek az énekléshez, a kórusokhoz meg főleg nem, de a Szent István Bazilikában tartott koncertsorozat miatt rászántam magam, hogy a Szent Efrém - Orientale Lumen - Kelet világossága 2013/2014 bérletére (ez a 3. évada a hangversenysorozatnak) benevezzek anyukámmal. Az első koncertet 2013. december 21-én tartották, és már előre olvasható volt a Szent Efrém honlapján, hogy az összes jegy elkelt az estre. A bérletet a meghirdetés szerint a kezdés előtt lehetett átvenni a Bazilika bejárata előtt. Két szegény leányzó álldogált a lépcsőn egy asztal mögött, és próbálta igazságosan kiszolgálni a tolakodó tömeget. Az internetes vásárlók neveit egy kinyomtatott listán húzgálták ki, közben magyarázták néhány nyugdíjasnak, hogy nem minden jegyet kell beváltani másikra, és a turistáknak, hogy mi ez a nagy tömeg - és nem, már nem lehet jegyet kapni. A bérlet kiváltása után még megvártam anyukám és sétáltunk egy kört a karácsonyi vásárban vesztünkre, mert a Bazilikába belépve gyakorlatilag alig volt ülőhely. A leghátsó sorok egyikében foglaltunk helyet, gondolván, hogy hallani majd úgy is lehet. Hellyel-közzel sikerült is: volt itt sztichira, harang-ima, tropár és kerub ének...

A Szent Efrém Férfikar 2002-ben alakult, művészeti vezetőjük Bubnó Tamás, és fő célkitűzésük a "bizánci rítusú keresztény világ vokális örökségének népszerűsítése" a magyar és európai közönséggel. Ezen kívül az európai kortárs zene és a hagyományos férfikari művek (Liszt, Bartók, Kodály, Ligeti) is a repertoárban szerepelnek. (Kép forrása: Fidelio)
szent_efrem_ferfikar.jpg
Ezúttal azonban 2013. december 21-én az egyházi szláv nyelvű zenék bemutatására helyezték a hangsúlyt, melyhez a Moszkvai Pátriarkátus Ortodox Kórust hívták meg vendégszerepelni maguk mellé. A moszkvai férfikart már 1983-ban megalapította Anatolij Grindenko, hogy az ősi hangzásvilágot autentikusan megszólaltassák, és ezzel világsikert értek el az évek során. Az esten közösen előadott számokat hallgathattunk meg Grindenko dirigálásában Csesznokov, Grecsanyinov, Bortnyanszkij műveiből. A beharangozó szöveg szerint a 16. századi karácsonyi ünnepkörhöz kötődő zenei világot csak ők jelenítik meg a nemzetközi koncertéletben, ezért volt különleges ez a műsor.
A Szent Efrém pedig a koncertet nagy orosz mesterek: Csajkovszkij és Rachmaninov műveivel színesítette, illetve Zombola Péter egyházi szláv nyelvű 3. zsoltárát is feldolgozta. De akkor hogy is nézett ki összességében a műsor?
A hangverseny elvileg a közönség megénekeltetésével kezdődött, melyhez meg is kaptuk a Bizánci Háromszent ének kottáját, illetve szövegét görög, magyar és ószláv nyelven.
"Szent Isten, szent Erős, /
szent Halhatatlan, irgalmazz nekünk!"
Őszintén bevallom, én nem énekeltem, és körülöttem sem hallottam nagyon hangokat. Kivéve egy nőét, aki kijelentette, hogy nem hajlandó csendesebben beszélni, mert ő nem ezért jött, hanem a férfikar miatt... Majd a kar bevonulása után vad vakuzásba, majd vaku nélküli fényképezőgép kattogtatásba kezdett.
A "közös ének" után két Csesznokov mű következett: az Esti áldozat [Zsertva vecsernaja] 140. zsoltárának szólóját Diakon Oleg Kovalev énekelte; Az örök elhatározást [Szovét prevecsnyij] - sztichira Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepére c. művet pedig Peter Morozov szólója emelte. Hogy mi is az a sztichira? A Liturgikus lexikon szerint az ünnep titkát illetve a szent erényeit magasztaló énekvers, melyet a nyolc hangnemnek megfelelő dallamon énekelnek.
Az átkötő részen harang-imát hallhattunk, mely az egyik kedvenc részem volt. Ekkor ének helyett különböző hangú harangok szólaltak meg összhangban. Majd az énekesek a Bazilika kupolája alatti középrészre vonultak, lekapcsolták a fényeket, és körben állva énekelték el a következő dalokat. Itt hangzott el Csajkovszkij Háromszorszent éneke [Szvjatij bozse] két magyar énekes, Viszló István és Cser Péter szólójával. Rachmaninovtól szólt a Dicsőség a magasságban Istennek [Hexapsalmos], illetve Zombola 3. zsoltára. Ismét harang-ima következett, és a kórus visszavonult az oltár elé. (A felvételen a Szent Efrém férfikar egy másik koncerten adja elő Rachmaninov - Bogorodice c. művét.)

A harmadik részben öt éneket hallhattunk a XVI. századi válogatásból. Ezek között szerepelt a Karácsonyi tropár [Rozsgyesztva tvojego], mely az ünnepek főéneke, és az ünnep tárgyát meséli el. Illetve a Kerub ének [Izhe heruvimi], mely szintén az egyik kedvencemmé vált. A Cherubicon "a görög szertartású liturgiában a nép éneke a kenyérnek és a bornak az oltárra való átvitele előtt, és az átvitel után". 14. számként pedig Bortyanszkij művei közül Kicsoda oly nagy Isten [Kto Bog Velii] - nagy karácsonyi prokimen hangzott el. A Katolikus Lexikon alapján a prokimen a görög "előterjesztés" [prokeimenon] szóból származik, és a Szentírásból kiválasztott vers éneklését jelenti, mely az aznapi ünnep eszméjét fejezi ki. A bizánci rítusú Istentiszteleteken ezt követi a Szentírás aznapi olvasmánya. Ebben az esetben pedig újabb harang-ima követte, majd pedig a záró rész.
A negyedik "felvonásban" a Bazilika még világosabbá vált, és meghallgathattuk a kórusoktól Grecsanyinov Állhatatos könyörgését [Sugubaja Ektenyija] és Bortnyanszkij Téged Isten dicsérünk [Tyebe Boga hvalim] c. művét. Utóbbi más néven Te Deum, melyet Isten magasztalására és hálaadásul imádkozunk - ebben az est egyfajta fináléját jelentette. (A videón a Te Deum hallható egy másik kórus által.)

Mivel a programban és a produkció elején is felhívták a figyelmünk, hogy a liturgikus jelleg miatt a "tetszésünket csak a végén fejezzük ki", ezért a közönség tapsa itt hangzott el először, és néhány ekkor kezdtek távozni. Záró számként ismét a közönség éneke következett elvileg, a Krisztus születik - Karácsonyi kánonnal (1. és 9. óda irmosza - megtalálható itt a Görög Katolikus Egyház énekei közt, kissé más kottával), de ebben az esetben még kevésbé hallottam a sorokból bármit. Ezután viszont még hallhattunk a kórusoktól némi ráadást, melyet már a programban nem jeleztek. 
Krisztus születik, dicsőítsétek, Krisztus a mennyből jő, ünnepeljétek,/
Krisztus a földön, büszkélkedjetek, énekeljetek az Úrnak, minden föld,/
és magasztaljátok őt, ó, népek,/ mert ő megdicsőittetett!
 
Különös és dicsőséges tikot látok: /
mennyet és istállót, királyi széket és Szűzet, /
Jászolt, melyben a befogadhatatlan Krisztus Isten nyugovék, /
a-kit énekekben magasztalunk.
Az előadás végére mindketten úgy éreztük anyukámmal, hogy valamennyire sikerült kiemelkednünk a hétköznapokból, és gondolkodás nélkül a zenét hallgatni. A műértőbbek számára pedig biztosan más szempontból jelent nagy élményt a kórus. A következő koncertre 2014. január 7-én kerül majd sor, és a Schola Cantorum Budapestiensis közreműködésével Csajkovszkij Aranyszájú Szent János Liturgiáját (Op. 41.) fogják előadni a Bazilikában 20:00 órától.

A bejegyzés trackback címe:

https://habosvilla.blog.hu/api/trackback/id/tr965710217

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása