Felnőtt művészi látványtánc csoport II. helyezés a Klauzál kupán

Ha nem számoljuk az általános iskolai kerületi néptáncversenyt, akkor tulajdonképpen most vettem részt először táncversenyen, mármint versenyzőként. Már korábban is írtam róla, hogy 2011 szeptemberében kezdtem el egy amatőr musicaltánc csoportba járni az Opera Tánccentrumba, ahol azóta már más dalokra is tanultuk be koreográfiát. Így került sor a 2012 őszi évadban Adele: Rolling in the deep c. számának feldolgozására, ami a visszajelzések alapján nagyon tetszett a közönségnek a 2013-as nyári gálánkon. Ezen felbátorodva és a tánctanárnőnk, Heni biztatására elindultunk a Klauzál Kupa Országos Amatőr Táncversenyen. (Mihalik László fotója rólunk)

Mivel mi este 7-re voltunk kiírva fellépőként, ezért du. 5 körül érkeztünk az egész napos táncversenyre a Klauzál Gábor Budafok-Tétényi Művelődési Központba. Már a belépésnél magával ragadja az embert a hangulat, mivel mindenki fellépőruhában mászkál (néha egészen elvadult jelmezekben) vagy változatos helyeken gyakorolja a koreográfiát az aulában. Valahogy az ember mindig is sejti, hogy az amatőr szó nem azt takarja, amire elsőként asszociál - de itt aztán végleg tudatosul. Mindenki méregeti, hogy mit tud a másik, figyeli bemelegítéskor a hajlékonyságát és a technikáit, ami eléggé zavarba ejtő is tud lenni.

Bementünk a számunkra, és még vagy 10 csapat számára kinevezett koedukált öltözőbe, ahol nemcsak a táncos fiúk mászkáltak össze-vissza, hanem még kisebb gyerekek szülei is. Az átöltözés után volt egy kis időm belenézni az aktuális versenyzők produkcióiba is, és elképedve néztem a spárgaemeléseket, szaltókat vagy kézenállásokat. Akkor még azt hittem, hogy az előttünk lévő junior korosztályban (13-16 év), de mint utóbb kiderült, az még a gyerek kategória (9-12 év) volt. Az életkorok szerinti besorolásokra már több embert is hallottam panaszkodni, ugyanis nem mindegy, hogy a legfiatalabb vagy a legidősebb versenyzőhöz mérik, esetleg az átlaghoz. Ugyanis előfordulhatnak trükközések, mikor a kisebbek közé tesznek be egy nagyobb, ügyesebb táncost vagy pont fordítva, a felnőttek közzé állítanak be egy gyereket, akit könnyen lehet emelni. Igazából nem tudom, hogy ezen a versenyen éppen hogy ment a besorolás, mert a mi csoportunkból már mindenki elmúlt 17, ezért egyértelműen a felnőttek közé tartoztunk.

És akkor hogy is van ez a többi besorolással? Az életkor mellett figyelembe veszik még a zenei kategóriát, ami lehet a Klauzál kupán művészi látványtánc (jövőre már átnevezték: modern, kortárs, jazz névre), hip-hop (messze a legnépszerűbb kategória), disco (nem találkoztam most ilyen indulóval), open (minden egyéb, pl. hastánc, latin tánc). Illetve még ezen belül is megkülönböztetik a "csoport" méretét: egyéni, kiscsoport (2-3 fő), csoport (4-10 fő), formáció (11 fő). Tehát összességében így kerültünk a felnőtt művészi látványtánc csoport kategóriába a 10 fős létszámunkkal.

Öltözés, smink és bemelegítés után elkezdtünk mi is próbálni egy folyosón, ahol az uszoda miatt volt átjáró forgalom. Mikor már mentünk volna a színpad mögé, akkor jött a hír, hogy még csak most kezdődött a junior kategória, és mi folytattuk a próbálást... Valamennyi idő múlva leültünk a színpad mögötti folyosón, de még akkor kezdődött a junior kategória zsűrizése (a várakozás alatt rap ment), és utána még hosszú ideig tartott az eredményhirdetésük. 

Nagyjából már 21 óra lehetett, mikor a felnőtt kategória elkezdődött. Egy csoporttagunkat, Jankát indítottuk szóló művészi látványtáncban is a saját koreográfiájával, és mivel ebben csak ő indult, ezért ő kezdte a felnőtt produkciókat. Mi is megnéztük őt, és természetesen gyönyörűen hozta a formáját, nagyon megható volt az előadása.

Két Albatrosz TSE versenyszám következett még kiscsoport művészi látványtánc kategóriában, majd pedig mi jöttünk a csoporttal. Belülről érződött a feszült várakozás, de mindenki nagyon koncentrált azokra az elemekre, amiket Heni mondott. A fotókon is látszik, hogy mindenkinél megvolt a spicc, és olyan magasra emeltük Jankát, amennyire még sosem, és Claut annyira döntöttük, amennyire csak lehetett. Igazából azt hiszem, hogy nem rontottunk komolyabban, bár a szakavatott szem biztos kiszúrna hibákat.

A barátom készített a fényképezőgépemmel videót is a fellépésről, ami persze nem olyan profi, de legalább rögzítettük.

Utánunk még egy Albatrosz csoport produkció következett, mi ketten indultunk a kategóriában. Az ő technikájuk vitathatatlanul jobb és ezt csillogtatták is a sok spárgával, emeléssel és átfordulással. Viszont a koreográfia szerintem kevésbé volt szép, mint a miénk. Nem volt benne igazán líraiság vagy csúcspont. Egy elképesztően technikás számot adtak elő, és pont. 

Ezek után egy kicsit reménykedtünk benne, hogy nyerhetünk. Most már nyugodtan végignézhettük a következő hip-hop és open produkciókat, amik egytől egyig zseniálisak voltak. Megnézegettük a fotókat, amiket egy profi fotós készített a fellépésünkről helyben - ezeket meg lehetett vásárolni, illetve ajándéktárgyakat készíttetni belőlük (én két kulcstartót vettem, a csapat pedig a fotókat cd-n).

Kb. 23 órakor kezdődött el a felnőtt eredményhirdetés, mikor már egyébként nagyon fáradtak voltunk. Végül a mi kategóriánkban az Albatrosz győzött, és mi a második helyet kaptuk meg. Nem hangzik amúgy olyan rosszul, hogy II. helyezést értünk el egy országos amatőr táncversenyen - csak mondták a barátaim, ne tegyem hozzá, hogy két induló volt összesen... Kaptunk egyébként érmet és okleveleket is. Janka pedig a szóló első hely mellé egy különdíjat is bezsebelt, ami igazán azt jelképezi, hogy a zsűri elégedett volt a produkciójával.

Az egyik zsűritag Grecsó Zoltán volt, aki korábban a mi tanárunkat, Henit is tanította. Az egyik legelismertebb táncos ebben a kategóriában. Tőle egy kis kritika is érkezett az összegzésnél, hogy a címadásra jobban oda kell figyelni, és hogy többet kellene színházba járni, mert a tánc már "túllépett a fésű-technikán". Később Heni rákérdezett, de a kritika elvileg nem ránk vonatkozott...