European Schoolnet az IKT-val támogatott tanítás-tanulásért

Érdekes még a dokumentumban a speciális IKT kezdeményezésekről szóló pont, melyben a szerzők a konkrét hazai projektekről számolnak be:

• A modern eszközök terjesztése kapcsán az Esterházy Károly Főiskola 2011-2012. tanévében zajlott kutatást említik, melynek során a hallgatók egy csoportja iPad készülékeket kapott tanulásra, hozzá tartozó iBook formátumú tankönyvekkel. A könyvek rendelkeznek interaktív elemekkel, animációkkal és tesztekkel.
• A felhő szolgáltatások körébe sorolták a Közháló kezdeményezést, amely az iskolák weboldalainak a fenntartására szolgál ingyenes webtárhellyel és e-mail szolgáltatással. Ezen kívül megemlítik a magyar állam megállapodását a Microsoft Hungary céggel, mely egy nemzeti digitális portál létrehozását foglalja magában, összefüggésben a “Digitális Otthon Programmal”. A program célja a leszakadó térségek informatikai felzárkóztatása és a versenyképesség növelése azáltal, hogy az informatikai képzettséget javítják és a munkavállalási képességet növelik.
• A befogadást és a speciális szükségletűeket például a Ráhangolás program segíti, mely kifejezetten a hallássérült fiatalokkal foglalkozik.
• A hálózati lefedettséget a dokumentum szerint minden oktatási intézményben elértük a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet (NIIF) tevékenységének következtében.
• A 21. századi tanulási környezet fejlesztése kapcsán a Sulinet portált és az Intel Teach Essentials programot említik meg. Utóbbi, magyarul Digitális eszközökkel támogatott projekt alapú tanulásnak nevezett továbbképzés célja, hogy a pedagógusokkal megismertesse az IKT projektpedagógia módszertani és technológiai alkalmazási lehetőségeit, ezáltal többször forduljon elő az oktatási intézményekben.
• Egyéb kezdeményezések között a Microsoft Partners in Learning ICT Academy-t említik, mely a leírás alapján nagyjából 100 fő részvételével zajlott, akik 6 hónapon át tanultak tréningeken, minikonferenciákon, tananyagokon keresztül, és kiépítették szakmai hálózatukat. A Microsoft oktatási weboldala szerint ennél még többről is szó van, mert a képzések mellett működik az Innovatív Iskola és Oktató program, mely az IKT eszközök használatát hivatott élményszerűbbé tenni. A Microsoft IT Academy program pedig a pedagógusoknak arra kínál lehetőséget, hogy a Hivatalos Microsoft Tananyagokra épített kurzusokat tartsanak az órarendbe integrálva.

A felsorolt pontok Magyarország IKT helyzetét jó színben tüntetik fel. Egyedül a Bring Your Own Device kezdeményezéshez nem tudtak megfelelő programot párosítani - mely arról szólna, hogy a saját eszközeinket használhatnánk az iskolában (és egyéb munkahelyeken), ezzel megspórolnánk a hardver beszerzést az intézménynek, és mindenki a saját megszokott készülékén tanulhatna és dolgozhatna.

Emellett a leírásból úgy tűnik, hogy túlsúlyban vannak az infrastruktúra és hardver alapú támogatások, kevésbé a készségek fejlesztésén vagy a motiváció biztosításán van a hangsúly. Az innovatív, kreatív IKT használat elterjesztéséhez és fejlesztéséhez úgy vélem, hogy nem csak az eszközök vagy a hálózat biztosítására lenne szükség, hanem célzott oktatásra és még több kreativitásfejlesztő alkalmazásra, ahogy pár példában már ezt az irányt is megemlítették.

Az Európai Bizottság számára is készített 2013-ban egy beszámolót a European Schoolnet és a University of Liege Psychology and Education, melyben IKT oktatásbeli szerepét elemzik a különböző országokban. Ennek eredményei szerint nagyjából 4-ből egy 1 iskolában magabiztos az internet-használat a tanárok körében, tehát jó a hozzáférésük az IKT eszközökhöz, és alacsony a gát az osztálytermi használatukban. Illetve 3-ból 1 iskolában tudnak jól hozzáférni az IKT-hoz otthon és az iskolában is. A 8. osztályosok körében végzett vizsgálat szerint a digitálisan támogató iskolák közé tartozik 3-ból 2 Norvégiában, Szlovéniában, Dániában, Máltán és a Cseh Köztársaságban. 3-ból 1 iskolára mondható el, hogy digitálisan magabiztos és támogató tanárok dolgoznak Írországban, Portugáliában, Szlovéniában és Magyarországon. Az összes osztály nézve 20-25%-a mondhatja el magáról a tanlók közül, hogy digitálisan felkészült és támogató tanár tanítja őt.

Ebben a tanulmányban országok szerinti bontás nem történt, hanem csak az összehasonlító grafikonokat lehet elemezni. Az IKT-használattal nem szoros kontextusban említik, de nagyon érdekes, hogy Magyarország a tanuló-központú oktatásával emelkedik ki leginkább minden vizsgált évfolyamban. Tehát a kutatás szerint más országokhoz viszonyítva nálunk a legmagasabb a tanuló-központú cselekmények aránya, és a tanár-központú tevékenység pedig kevésbé gyakori a felmérésben részt vevő többi országhoz képest.

European Schoolnet projektek

A hálózat számos projektet indított már a céljai elérése érdekében a tagországok számára. A következőkben röviden ismertetem a jelenleg aktuális projekteket, melyek különböző témakörök köré csoportosulnak. Minden egyes projekt saját aloldallal rendelkezik, ahol bővebben lehet róla informálódni.

Innováció

A European Schoolnet célja a 21. századi elvárásokkal összhangban támogatni a tanítás és tanulás gyakorlatát, leginkább innovatív pilot projektek elindításával.

1. Future Classroom Lab: 2012 januárjában indították el a labort, mely egy teljesen felszerelt, tanításra és tanulásra szolgáló hely. Azt szerették volna feltárni vele, hogy az IKT hogyan implementálható az iskolában. A döntéshozók, IKT szállítók, tanárok és oktatáskutatók azért gyűlnek itt össze, hogy konkrét bizonyítékokat és adatokat találjanak az ajánlható technológiák iskolai használatára. Támogassák az iskolákat és a tanárokat a tanítási gyakorlatban. Továbbá iskolai hálózatot fejlesszenek ki az innovatív megközelítések iránt elkötelezett tanárokkal. A laboratórium körül kialakított, EU által alapított projekt sorozat része az iTEC, SPDLab, Living Schools Lab és a Creative Classroom Lab.
2. iTec - Innovative Technologies for an Engaging Classroom vagy más néven a “jövő osztálytermének megtervezésére” indított projekt 2010-2014 között. A tanuláshoz használható technológiákat vizsgálja a miniszterek, , kutató szervezetek és a technológia szolgáltatóinak bevonásával.
3. CPD Lab: A 2011-2013 között aktív projekt három továbbképzést tart tanárok számára a következő területeken: interaktív táblák, e-biztonság és a jövő osztályterme.
4. Europeana Creative: az újonnan induló projekt a kulturális örökségünk még nagyobb népszerűsítését célozza meg az európai kreatív vállalatokkal.
5. Living Schools Lab: különböző innovatív pedagógiai gyakorlatokkal foglalkozik, melyek az IKT bevonásával működnek.
6. 1to1 Computing: Az Acer támogatásával indult projekt az alacsony költségvetésű számítógépekkel, mobiltelefonokkal, laptopokkal és netbookokkal foglalkozik oktatási kontextusban.
7. Smile (Social Media in Learning and Education): Az egy évig, 2012. április és 2013. májusa között tartott projekt arra törekedett, hogy megértesse a kihívásokat és a lehetőségeket a közösségi médiával és a technológiával együtt felnövő gyerekekkel kapcsolatban.

Készségek a tudományban, technológiában, tervezésben és matematikában (STEM)

Mivel az EUN szerint ez a terület a mai tudományos környezet egyik legfőbb meghatározó és leginkább növekvő pontja, ezért kiemelten foglalkozik vele projektjeiben. Úgy tartják, hogy a természettudománynak a jövőben már nem a “jövő tudósainak elit képzésének” kellene lennie, hanem a tudománytól távolabb álló állampolgárokat is be kellene vonni a párbeszédbe. A projekt támogatásában egyaránt részt vesz az Európai unió, az ipari partnerek és az EUN tagjai.

Mivel a témakör nem tartozik szorosan a kutatási területemhez, ezért a projekteket csak név szerint említem: Amgen Science Teacher Training Inititative, Chemistry: All About You, Desire, Futur Energia, Global excursion, Go-Lab, inGenious, intel Science fairs Evaluation, Pathway, NanoPinion, Scientix, Xperimania.

eBiztonság

Amellett, hogy az internet jó hely a tanulásra, játékra és felfedezésre, a Schoolnet tisztában van azokkal a kockázatokkal is, amelyek a gyerkeket érhetik közben, és ezért ezeknek elkerülésére is projekteket indítottak. Kutatások szerint az Európai unió országaiban élő 9-16 éves gyerekek másfél órát töltenek el naponta a számítógépük vagy a mobiljuk előtt.

Az Európai Bizottság által működtetett Safer Internet Programme (Biztonságosabb Internet Program) része az EUN által koordinált Insafe network, mely arra teszi képessé a gyerekeket és a fiatalokat, hogy biztonságosan, pozitívan és hatékonyan használjak az internetes és mobilos technológiát. 2006-ban hozták létre a hálózatot, mely 30 nemzet “tudatosságra nevelő” centrumát (27 EU tagországon kívül Izland, Norvégia, Oroszország) foglalja magába. Magyarországon 2009-ben hozták létre, és három szervezetet foglal magába: Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat, Kékvonal Gyermekkrízis Alapítvány, Puskás Tivadar Közalapítvány. Ezeknek feladata a tudatosságnövelő központ működtetése, a segélyvonal, illetve az e-mail, chat-konzultáció biztosítása.

Az iskolák számára létrehozott, Európa-szintű program pedig az eSafety Label, az akkreditáló iskolák a saját gyakorlat leírása után bizonyítványt kaphatnak arról, hogy az eBiztonság biztosított náluk. Az EUN továbbá forrásokat küld számukra, hogy fejleszthessék és frissíthessék a szabályzatukat.

Továbbá

1. eTwinning - a kezdeményezést a következő fejezetben részletesebben ismertetem.
2. KeyCoNet: A kulcskompetenciák fejlesztésének implementációját segítő hálózat az európai iskolákban.
3. Learning Resource Exchange for Schools: A szolgáltatás lehetővé teszi az iskolák számára, hogy a különböző országoktól és szolgáltatóktól tananyagokat kapjanak, illetve közzétegyenek.
4. eSkills: A 2010-ben és 2012-ben megtartott kampány egy héten keresztül programok sokaságát indította, ahol a fiatalok informálódhattak az IKT-val kapcsolatos munkákról, és az azokban rejlő lehetőségekről.
5. The Enterpreneurial School: Az Európai Bizottság Versenyképességi és Innováció Keretprogramjával közösen indított kezdeményezés célja olyan projekteknek a népszerűsítése, melyek a vállalkozóvá válást segítik elő.

eTwinning és Magyarország

Az eTwinninget külön is szeretném kiemelni az Európai Bizottság által és a European Schoolnet koordinálásával indított projektek közül, mint az egyik legkorábban indult, legnagyobb és az online közösségek témája szempontjából legrelevánsabb kezdeményezést. Ennek célja, hogy a résztvevő országok iskolái nemzetközi párokat / csoportokat alkotva közösen dolgozzank ki projekteket IKT eszközök felhasználásával. A kezdeményezés 2005-ben indult és a mai napig tart, a magyar iskolákban is. Eleinte a tanárokat díjakkal, oklevéllel és persze a kompetenciafejlesztés lehetőségével igyekeztek motiválni a csatlakozásra.

2010-ben pedig már a közösségépítéssel ösztönzik a tanárokat a részvételre, hogy a különböző országokban élő tanárok a web 2.0 segítségével már aktívan kapcsolatban lehetnek egymással, és ezzel szakmai fejlődést is elérnek. A tanárok ugyanis nem csak a iskolai projektekhez használták az oldalt, hanem előtte, utána és közben is keresték a lehetőséget, hogy közös tevékenységekben részt vegyenek, és ezáltal kialakult egy közösség és az eTwinning 2.0. Az ábrán látható a 2008-ban kialakult felépítés az http://www.etwinning.net weboldalról, melyben már helyet kapnak a tanulási műhelyek és csoportok is a projekt mellett. 2013-ban pedig egy kézikönyv jelent meg arról, hogyan érdemes partnereket keresni és mikre kell odafigyelni a keresés, az eTwinning használat és a projekt során. Rövid tippek a szerzőktől:

• Megosztás: projektterv létrehozása az együttműködő tanárral és a saját diákjainkkal közösen.
• Motiválás: olyan téma kiválasztása, mely érdekli a saját és partneriskolánk diákjait is.
• Alkalmazkodás: a projekt fejlődési irányának szabad teret kell adni, mert nem feltétlenül egy kijelölt cél a lényeg, hanem a tanulás.
• Dokumentálás: mindennapos óratervek készítését javasolják, mert a tapasztalat szerint jobban megy a munka, ha a szokásos tantervi tevékenységgel összehangoljuk.
• Ne aggódjon: szórakoztató módon léphetünk kapcsolatba más országok tanáraival és diákjaival.

Az eTwinning magyarországi szolgáltatópontja az Educatio Társadalmi Nonprofit Szolgáltató Kft., melynek magyar oldala az etwinning.hu linkről (vagy http://hirmagazin.sulinet.hu/hu/etwinning) elérhető. A jelenlegi adatok szerint 1199 regisztrált iskola van az országból, 1923 regisztrált résztvevő, 209 folyamatban lévő projekt és 722 lezárt projekt.

A kétévente megrendezett Global Junior Challange versenyen négy magyar projektet is beválasztottak a döntősök közé. A szegedi Orczy István Általános Iskola három projektjét és a budapesti Ady Endre Gimnázium egy projektjét. A táblázatban röviden összehasonlítom a projektek tartalmát az ún. TestvérTéren talált információk szerint, minden mappához sajnos nem volt hozzáférésem.

Ahogy az eTwinning projektekből is kitűnik, a nemzetközi szintű együttműködés nagyon jól meg tud valósulni az IKT eszközök segítségével az oktatásban. A diákok nem csak a projektmódszert ismerik meg ezáltal és a nyelveket gyakorolják, hanem az informatika témakörén belül az információmenedzsmentet, a digitális kommunikációt, a kollaborációt és az értékes tartalmak létrehozásának a módját is megismerik. Az online közösségek működésének jó példája az eTwinning portálja, és az ezen belül működő projektek is.

A European Schoolnet programjai nagyon sokszínűek, és úgy tűnik, igyekeznek gyorsan reagálni az interneten felmerülő témakörökre, egyaránt a kutatás, az informatikai eszköztámogatás, a tanártovábbképzések és a fejlesztések szintjén.