
Mióta megvan az új bicajom, sokat szoktunk tekerni Budapesten és a városon kívül is. Közlekedési eszközként még nem ezt használom, de talán eljön majd annak is az ideje. Egy ilyen szombati kirándulás alkalmával eljutottunk Budakalászra, ahol a kerítés és a fák mögül kitűnt egy templom, aminek nem tudtam megállni a megnézését. Utóbb derült ki, hogy a Szent Kereszt Felmagasztalása templom volt az, aminek utána is néztem egy picit.
A Szent Kereszt Felmagasztalása templom elődje ugyanezzel a névvel 1824-26 között épült, majd 1846-ban vált önálló egyházközséggé. A 19. század végi dunai áradás során a templom és a plébánia megrongálódott, ezért új létrehozása vált szükségessé. Az új templom építését (mármint gondolom a felügyeletét) Robl János végezte, majd az 1907. szeptember 15-i felszentelésen őt kérte fel plébánosnak az akkori székesfehérvári megyéspüspök, dr. Prohászka Ottokár. 2011-ben szobrot állítottak fel a templom bejárata elé a püspök emlékére "Templomunk építését elhatározta, segítette, köveit megáldotta" felirattal.
A szobor állítása a Budakalászi Szent Erzsébet Alapítványnak köszönhető, mely
fő tevékenysége "
Nagycsaládosok és Nevelőszülők Egyesületének, mozgássérülteknek, szellemi fogyatékos gyermekeket nevelő családoknak, hátrányos szociális helyzetűeknek, valamint az arra igényt tartó Keresztény Értelmiségiek szövetsége tagjainak pihenésére, művészeknek alkotására lehetőség nyújtása."

A korábbi templomot 1909-ben bontották le, és a maradványait a templomkert kőkerítésének létrehozására használták fel. A tornyot és a hozzá tartozó keresztet később, 1956-ban állították fel a templomhoz, mely ma is impozánsan kimagaslik és minket is becsalogatott. A leírások külön kitérnek a harangok történetére: 1907. szeptember 8-án négy harang érkezett vasúton a templomhoz, de az első világháborúban kettőt elvittek közülük hadi célokra. Ezt 1927-ben pótolták, de a második világháborúban (1944-ben) ismét szemet vetettek a harangokra, ezúttal a legnagyobb darabra. Ennek a pótlására csak 1994-ben közadakozásból került sor, és ekkor állították működésbe a toronyórát is.

A belsőbe sajnos most nem sikerült bejutnom, de
a képeken
nagyon tetszetősnek tűnik. Az első kifestésére 1912-ben került sor, majd a következőre 1956-ban.
A kezdetben felállított faragott főoltárt 1959-ben cserélték le vörös márványra. Majd 1993-ban, mikor a templomot az Esztergom-budapesti főegyházmegyéhez kapcsolták, kialakították az új liturgikus teret. A "szembe-miséző oltárt" és a felolvasóállványt márványból állították fel. Oltárkép helyett azonban Krisztus a kereszten faragvány láthatunk. A kereszt felett az apszisban a négy evangelista szimbóluma (ökör, angyal, oroszlán, sas) és a Bárány látható. A boltíven pedig nagyon szépen megformált angyalok imádkoznak a Szent Kehely (?) felé nézve. Az egész belsőre jellemző a zöld színű ornamentika használata és természetesen a kereszt ábrázolása több formában a mennyezeten. A bejárat feletti karzaton az orgona található, mely még 1908-ban készült, és a mai napig működőképes, nagyon szép darab. (A fotó
Pádár László panorámaképe alapján.)

A templom könnyen megközelíthető hévvel, a Budakalász megállóhelytől (
2011 Budakalász Ady E. u. 1.) vagy biciklivel az Auchan (nem Cora) után kell a tónál balra fordulni. A búcsút minden évben szeptember 14/15-én tartják, a vasárnap reggeli szentmisét pedig 8 órától, de a weboldalon vagy a miserend oldalán lehet róla tájékozódni.