Pünkösd alkalmából úgy döntöttünk, hogy ellátogatunk a Mária Zarándokúton lévő makkosmáriai Fogolykiváltó Boldogasszony búcsújáróhelyre. Ez a hely a Normafától közelíthető meg gyalogosan a kiírások szerint 2,1 km-re Budakeszin, bár annál valójában sokkal többnek tűnt, talán mert nem vagyunk gyakorlott túrázók. A vasárnapi miséket 11:30-tól tartják a római katolikus kegytemplomban, ehhez mindenkinek érdemes hozzászámolnia saját tempójában a templomig vezető út megtételét.

Normafáig a legkönnyebben 21-es és 21A jelű buszokkal lehet eljutni a Széll Kálmán (korábban Moszkva) tértől. Ahogy leszállunk a buszról, könnyen észrevehető egy székelykapu, tulipános mintával és a következő felirattal: „Ember e kapufél nem akar kizárni / Arra szolgál csak hogy itt kell bejárni”. Ezen a kapun kell átlépni, hogy elkezdjük makkosmáriai túránkat.

Az úton végig a fákra festett zöld keresztet és lila „m” betűt, azaz a Mária Zarándokút jelét kell követni. Párszor egy kicsit elbizonytalanodtunk merre visznek a jelzések, de valójában a székelykaputól az út egyenesen Makkosmáriára visz, sehol nem szükséges elfordulni az erdőben.

Jó időben sok más kirándulóval és turistával találkozhatunk, akik ugyanabba az irányba mennek, mert ez egy nagyon kedvelt része az erdei sétahelyeknek. Egyik jellegzetes pont, hogy még az út első szakaszán át kell haladni a síneken.

Az erdő növény és állatvilága

Az erdő fái között jellemző a kocsánytalan tölgy és a csertölgy (utóbbi a kéregrepedések pirosas színe miatt különböztethető meg), illetve megfigyelhető még a bükk, a gyertyán, a kislevelű hárs, a mezei juhar és a barkócaberkenye. A gyertyános-tölgyes és a bükkös részeken a növények között felbukkanhat az erdei ibolya, bogláros szellőrózsa, téltemető, hagymás fogasír és az odvas keltikék. Míg a cseres tölgyeseknek a tavaszi kankalin és a foltos kontyvirág a jellemző aljnövényzete.

A cserfajok közül előfordul az erdőben a húsos som, a kökény, a csíkos kecskerágó és a galagonya. Állatok közül különböző lepkefajokat, gyíkokat és erdei siklót fedezhetünk fel. Madarakból pedig fakopáncsot, őszapót és széncinegét.

A Makkosmáriai római katolikus kegytemplom és a Mária kegykép

A makkosmáriai tisztáson, fák mögött magasodik a templom, és vele szemben áll egy fára felfüggesztve a Mária kegykép. Ez az alkotás az eredeti névadónak már csak a szimbolikus jelentőségű utódja, amely alá a zarándokok leülhetnek, hogy kipihenjék az út fáradalmait.

A hiteles történet szerint ugyanis 1731-ben Traub János a közeli szőlőkbe igyekezett, mikor egy tölgyfán Krisztus szenvedő arca jelent meg előtte. A legény később súlyos beteg lett, de csodával határos módon meggyógyult, és ezután egy Falconeri nevű olasz származású budai festőtől vásárolt egy Gyermekét szoptató Szűzanyát ábrázoló képet, amit hálából felakasztott a látomása helyére.

A csoda széles körben elterjedt, és Acsádi Ádám veszprémi püspök kivizsgálta, majd engedélyezte, hogy tiszteletben részesítsék a képet. A zarándokok adományaiból ezután kis kápolnát építettek ide, majd pedig az óbudai „Fogolykiváltó Szűzanya Szentháromságról nevezett” Trinitárius szerzetesrend (akik eredetileg pénzt gyűjtöttek foglyok kiváltására vagy magukat cserélték ki foglyokra) 1762-től egytornyos templomot és kolostort építtetett ezen a helyen. Ezt a templomot 1768-ban Koller Ignác veszprémi püspök szentelte fel, és elhelyezték benne a tölgyfa törzsét és a kegyképet is.

II. József azonban 1784-ben megszüntette a rendet és bezáratta a templomot, ami hamarosan megrongálódott. A kegytárgyakat átmenetileg a budakeszi templom őrizte meg, miután Miller József az első világháborúban visszavásárolta a helyet. A második világháború előtt a szervita rend kezdett misézni a romokból összeállított kápolnában. A háborúban újra a foglyokért imádkoztak itt a rokonaik, így jött létre a „Fogolykiváltó Boldogasszony Tisztelete”.

Újabb adományokból 1948-1950 közt felépült a most is látható egytornyos épület alapja, amit 1964-ben, a II. Vatikáni zsinat évében (1962-1965 között volt) külsőleg felújítottak. 33 éven át P. Tamás János jezsuita atya volt ennek vezető lelkésze, majd a domonkos rend kezdte működtetni a kegyhelyet, ahol ma is a „foglyokért” imádkoznak. Pontosabban a káros szenvedélyek rabjaiért és az ő rokonaikért, akik „felszabadításukon fáradoznak”, pl. alkoholistákért, kábítószeresekért, szerencsejátékosokért. (Forrás: Búcsújárás honlapja)

A különböző weboldalak mindegyikén ezzel a leírással találkoztam, de sajnos nem találtam információkat az építészekről és a freskók készítőiről. Ahogy az ablakon keresztül meg tudtam figyelni, a freskók medalionjaiban evangélisták, szentek (pl. Peregrin a rákbetegek védőszentje), nagy királyaink (Pl. Szent István, Szent László) képmásai szerepelnek.

A három részre osztott hajóban pedig három nagy freskójelenetet különböztethetünk meg ("Krisztus teste" előtt áldozó pap, Mária Mennybe menetele és a harmadik szintén valamilyen tiszteletadást ábrázol).

Az előtérben is látható egy freskó, minden bizonnyal naiv művésztől, amin a Szentháromság tagjai megkoronázzák Máriát. A háromszögű glóriával megfestett Atyaisten és Krisztus (aki mögött egy pálmaágat hordó angyal a keresztet mutatja) tartják Mária feje fölé a koronát, miközben a Szentlélek galambja a feje felett repül. Eközben egy angyal nyújt át virágot, egy másik pedig imádkozik és a csodát figyeli. Sajnos pont a festmény mellett helyezkedik el egy cső, ezért nehezen megfigyelhető a jelenet.

 A templom homlokzata négy pilaszterköteggel három részre tagolódik: középen helyezkedik el a bejárati ajtó és egy ablak; a két szélső tengelyen pedig egy-egy fülkében álló szobor figyelhető meg.

A szemben lévő, fára függesztett Mária kegykép mintája nem azonos az oltáron lévő Szoptató Madonnával, hanem csak Máriát ábrázolja kék lepelben. A búcsújáró honlapján szereplő kép pedig egy harmadik változat, ami arra utal, hogy rendszeresen cserélni szokták és a kihelyezése gesztus értékű.

A templomban rendszeresen tartanak orgonaestéket és természetesen a zarándoklatok elengedhetetlen része. A programokért érdemes figyelni a Makkosmáriai kegytemplom Facebook oldalát, ahol rendszeresen tájékoztatnak az eseményekről.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.