A Semmelweis Orvostörténeti Könyvtár és épülete

 Múlt héten ellátogattunk a könyvtáros hallgatókkal a Semmelweis Orvostörténeti Könyvtárba. Jó látni, mikor folytatódnak a hallgatói közélet fellendítéséért tett törekvéseim. Ezt ugyanis a Szakos Hallgatói Érdekképviselet szervezte, és még én hagytam meg „örökül” a feladatot, hogy nézzék meg a könyvtárat. Sajnos nem túl sokan vettünk részt rajta: 3 elsőéves, 1 másodéves hallgató, illetve én mint veterán. A látogatás viszont nagyon jól sikerült, Magyar László András főigazgató-helyettes szinte mindent megmutatott nekünk pincétől a padlásig, és még ritka könyveket is lapozgathattunk a végén.

Az Orvostörténeti Könyvtárat 1951-ben alapította az Egészségügyi Minisztérium a Budapesti Királyi Orvosegyesület egykori könyvgyűjteményéből, mikor az egyesületet megszüntették. Gyűjtőköre máig az 1950-es évekig terjed, az orvostörténet mellett előfordulnak földrajzról, kémiáról, démonológiáról, csillagászatról szóló kötetetek, melyek többnyire adományok útján kerültek az állományba. A könyvtárban nagyjából 140 ezer kötet található, melyből 75-80 ezer könyv, 30 ezer különlenyomat, a többi pedig folyóiratkötet.

Európában az 5 legnagyobb között

A kötetek 35%-a német nyelvű, mivel a magyar orvosok a 19. század végéig német orientációjúak voltak (a 18. században 300-400 német orvos Magyarországon). 15% latin olvasmány, 30% magyar, míg a többi nyelvből előfordul szanszkrit, kínai, japán, görög stb. A könyvtárban dolgozó öt főállású ember bölcsész végzettségű, az olvasókat is többnyire humán műveltségűek alkotják, illetve nyugdíjasok, orvosok és gyógyszerészek. Naponta átlag 3-4 látogatót szoktak fogadni, de többet nem is nagyon tudnának kiszolgálni, mert ők az olvasó és a könyvtáros személyes kapcsolattartására építenek. Még kb. 30 évvel ezelőtt 12 fő végezte azt a munkát, amit most 5-nek kell megoldani.

Ritkasággyűjteménye kb. 1100 kötetből áll, köztük van például 14. századi irat, 16. századi inkunábulum (= 1501 előtt megjelent ősnyomtatvány). Ezzel az öt legnagyobb európai orvostörténeti gyűjtemény között tartják számon. A Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban restaurátor műhely is működik.

Mi is kézbe foghattunk egy 17. századi hajtogathatós anatómiai atlaszt (kb. 10 létező példánya ismert), Dürer: Antropometria-ját (1530-ból), a Schädel Krónikát (melyből több is ismert, de mind egyedi színezésű), Melius: Herbarium-át és sokáig néztük Konrad Gässner könyvét, melyben állatokat ábrázolt, pl. unikornist, majomrókát, szarvas zsiráfot, belémnek nevezett orrszarvút.

Szolgáltatások a könyvtárban

A könyvtárban természetesen az olvasószolgálat és más információs munka (levélben, e-mailben küldött információk) mellett feldolgozást is végeznek SZIRÉN könyvtári rendszerben. Nehézség, hogy ők nem tudnak kész leírásokat máshonnan átvenni, hiszen gyűjtőkörük az országban annyira egyedi. Jelenlegi adatbázisuk 80-90 ezer tételből áll, a folyóiratok és a különlenyomatok egy része hiányzik, de a többi kereshető. Tervezik még a régi gyűjtemény képanyagának digitalizálását, amit az interneten szeretnének értékesíteni.

Könyvvásárlásra évente 300 ezer forint jut, a miheztartás végett: nagyjából ennyibe kerül egy 16. századi könyv, de ilyet nem vesznek. A gyarapodás 600-700 kötet évente, de többségük hagyatékokból, ajándékok és csere útján. Érdekesség, hogy itt számsorrendben követik egymást a könyvek (nem osztályozási rendszer szerint!), az egész épületet behálózva labirintus-szerűen. Már a „spájz, szuterén, garázs” is könyvekkel teli. Itt bizony nehéz lehet kiigazodni!

Szinte már ritkaság, de itt minden munkatárs kutatómunkát is végez, évente 30-40 publikációs tételt jelentetnek meg összesen. Idegenvezetőnk szakterülete pl. az ókori, középkori és reneszánsz orvostörténet; illetve a szextörténet. Foglalkoznak még könyvkiadással, rendszeresen megjelentetik az Orvostörténeti Közlemnyeket. Rendezvények szervezésébe is besegítenek vagy biztosítanak helyszínt, pl. nemzetközi kongresszusok is voltak már itt. Olvasótermében rendszeresek a kisebb kiállítások a vitrinekben (most épp: a Magyar Faust). A tudományos munka és a rendezvények napja a csütörtök, ezért ezen a napon nem fogadnak olvasókat.

A gyönyörű neobarokk épület

Az épület 1927-ben Robelly Aladár tervei alapján neobarokk stílusban készült. Első tulajdonosa Kormos Ilona színésznő, aki korábban Bécsben volt primadonna, és pénzéből négy házat is tudott vásárolni. A világháború alatt hadi kötözőként üzemelt az épület, majd államosítottak és kórházi könyvtárat hoztak létre benne. Az Orvostörténeti Könyvtár 1964-65-ben költözött ide, a II. kerületi Török utca 12. szám alá teljes mértékben.

Olvasótermét is az 1960-a években rendezték be, vidéki „kirabolt” kastélyokból. Antall József igazgatósága idején itt írtak alá miniszteri rendeleteket. A berendezéshez tartozik még Semmelweis egykori széke és egy 1800-as évekből származó földgömb is. Bejárata fölött ez a felirat áll: "Hic mortui vivunt. Muti magistri loquuntur" (Itt a halottak élnek. A néma mesterek beszélnek) - ezt a latin feliratot a könyvtár első igazgatója, Palla Ákos íratta el.

Meglátogattuk Antall József egykori szobáját is, ahol forgattak már több filmet és interjút a terem atmoszférája miatt. A legenda szerint a színésznő korábban szórakozó pároknak adta ki a szobát. A másikon Antall meg nem valósult szobrának miniatűr változata.

Érdekes még a pince, melyet az Antallt a poszton követő főigazgaónő kimárványoztatott, megmagyarázhatatlan okokból. Itt a márványos lépcsőt és falakat láthatjuk, mely egy szintén márványozott helyiségbe vezet, ahol most asztal és szekrény áll. Ha egy hirtelen váltással a tetőn termünk, a Gül Baba utcára láthatunk rá. Mivel lapos a tető és szép a kilátás, idegenvezetőnk anekdotája szerint korábban munkaidőben itt ücsörögtek. Később hoztak egy rendeletet, hogy nem szabad itt napozni, csak munkaidőn kívül, némi pénz befizetése ellenében. Nem csak a Gül Baba fel szép a látvány, hanem a másik oldalra is, ahol a homlokzat fölső részével (= attika) szembesülhetünk.

A lépcsőház sem kerülheti el figyelmünet, ahol a falakat híres orvosok festményei díszítik. A falakon finom stukkó minták. A korlát alsó részén pedig egy régi füstölőt helyeztek el, pusztán a látvány kedvéért.

A könyvtár bárki számára nyilvános látogatási díj (200Ft) vagy éves jegy vásárlása ellenében (diák- és nyugdíjas jegy 1000Ft, felnőttjegy 1500Ft). Viszont magánszemélyeknek a kölcsönzés nem lehetséges. Az épületben működik a levéltár is.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.