Korunk enciklopédiája
2010.03.01. 23:58
Lehet szeretni vagy gyűlölni, de egy biztos, hogy kikerülni nem lehet a Wikipediát. Ha online keresünk valamit, első találatok között szerepelnek a szócikkei, és valljuk be, igencsak jó kiindulási alapot nyújtanak. Művészettörténet órákon úgy emlegetik, mint minden rossz megtestesülése, a hivatkozhatatlansága és sokszor pontatlansága miatt. Azon viszont én is kissé meglepődtem, hogy az elsős könyvtáros hallgatók szemináriumi dolgozatai csupa wikipediás utalásokkal voltak teletűzdelve. És akkor jogosan tehetjük fel a kérdést, hogy hol van ebből a tudományos kutatómunka?
Barátnőimmel ma beszéltünk róla, hogy a Műszaki Egyetemen megengedik a szakdolgozatokban ezeket a hivatkozásokat, a Pécsi Tudományegyetemen pedig előfordult, hogy a témavezető illesztett be a dolgozatba néhány wikipediás jegyzetet. Könyvtáros órákon ezt úgy magyarázták, hogy mivel a Wikipediát akárki szerkesztheti, sokan átnézik egymás szócikkeit, és ki is javítják a tévedéseket. Tehát végeredményben ez is lektorált forrás, méghozzá széles közönség, nem pedig egy-egy ember által. Vannak önkéntes lektorok, akik saját bevallásuk szerint szakértői az adott témának, melynek lapjait átnézik. Ahhoz pedig sokáig kell tökéletesíteni egy írást, míg azt a kiemelt szócikkek közé sorolják.
Szerző: habosvilla
Szólj hozzá!
Címkék: wikipedia tanulás könyvtár művészettörténet konnektivizmus htk01 meap
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.