Még csak május van, de már 8 külföldi országban jártam idén, úgyhogy bőven lesz miről írnom, ha kitart a lendület. Még januárban terveztünk egy BeNeLux kört tenni, csillagtúrában Kölnből, ahová a barátaink meginvitáltak minket egy hétre vendégségbe. Ebből a körből végül csak BeLux lett, és úgy sem teljesértékű. De most hagyjuk is a logisztikai részleteket. Lássuk inkább, hogy mi történt Belgiumban, ahol bejártuk az Orval apátságot.

Ha jól sejtem, a sörrajongók tudják miről beszélek. Viszont nem csak sörösöknek ajánlom ezt a kiruccanást, ami azért nem is annyira kicsi. Orval település a francia határ közelében helyezkedik el, Budapesttől nagyjából 1260 km-re, Ausztrián, Németországon és Luxemburgon át.

Az apátság egy nagyon jól kiépített látogatóközponttal, bejárható múzeum-jellegű részekkel rendelkezik - azokra a területekre viszont nem lehet belépni, ahol a ciszterci szerzetesek ma is élnek. A belépő felnőtteknek mindössze 7 euró, a kedvezményes belépő 5 euró, gyerekeknek 7-14 éves kor között pedig 3 euró. Mi téli időszakban jártunk ott, mikor csak 10:30-17:30 közt tart nyitva a hely, és tulajdonképpen már velünk söpörtek ki. 16 óra körül értünk óta, és másfél óra alatt csak sietősen lehet megnézni mindent, még a hóban is. Nyáron picit kedvezőbb a nyitvatartás, 9:30-18:30 közt lehet benn lenni.

Apátság-történet

Térjünk is rá, hogy mi látható a belépő megváltásával. A látogatás egy nagyon jó apátságtörténetet bemutató múzemrésszel kezdődik a régi apátsági fogadóházban, ahol korábban a vándorokat szállásolták el. 

Most az egyik teremben, pultokon álló, könyvet imitáló kijelzők mutatják be rövid videókkal és leírással, például a szerzetesi életet, a ciszterci rendet, a szerzetesek lelki életét és hogy miért fontos számukra a munka, úgy mint a sajt és sörkészítés. 

Másik teremben egy makettes terepasztalon szimulálják vetítéssel, hogy a terület hogyan alakult át az évszázadok során. Nagyon látványosan szemléltetik, ahogy 1132-ben megjelenik az első apátság, majd többször leég és újjáépül (a magyar nyelvű Wikipédia elég részletesen ír Orval apátáságának történetéről).

A történet az emeleti teremben is követhető vitrinbe tett makettek segítségével, hogy mi volt látható Orvalban 1132-ben, 1782-ben és 1948-ban.

Mindez jól felkészít minket egy apátságrom-sétára, ahol a hidegben is sok időt töltöttünk álmélkodva a hatalmas falak és oszlopok között. Még így is gyönyörű és elegáns ez a hely. A pillérek, oszlopfők igazi mestermunkák, amiről a kőtár rész is tanúskodik. Ha van idő a látogatásra, akkor rengeteg információs tábla írja le (franciául, hollandul és angolul), hogy melyik épületrom milyen funkciót szolgált egykor. Nekem viszont most nem annyira volt időm, egyrészt a zárás miatt, másrészt januárban már 17 körül sötétedett.

A híres Orval trappista sör

Ezek után vettem az irányt a sörtörténeti bemutató Ábrahám épület felé, ami egykor a 17. században a fiatalabb szerzetesek lakhelyéül szolgált. Maga a sörgyár nem itt található, hanem egy múzeumon kívüli részben, ahol 1931 óta folyik a sörfőzés. Ide elméletlieg nem is engednek be látogatókat egészségi és biztonsági indokokra hivatkozva - de a Google Maps vélemények alapján úgy látom, hogy vannak nyílt napok, és a főzde vendéglőjébe hétköznap be lehet térni. Viszton ezt a látogatóközpontot is jól kiépítették. Szemléltetik különböző képekkel, videókkal, alapanyagokkal és eszközökkel is, hogy milyen lépéseken készül az Orval sör. 

Az elkészítési idő elmondásuk szerint 6-8 hétre tehető. Érdekesség, hogy például a sörfőzéshez a szerzetesek a Mathilde forrás vizét használják, amelyben rengeteg ásványi só található. Továbbá kezelt ipari vizet vesznek igénybe például az épület és a gépek tisztítására, vagy a főzéshez használt gőz előállításához. Mindennek eredményeként egy liter Orval sör előállításához 7 liter víz szükséges.

A sörmúzeum alsó részében az Orval sörmákával ismerkedhetünk meg jobban, hogy milyen plakátokat használtak, vagy hogyan változott a söröspohár formája 1932-től 2010-ig. (Az újabb poharakból és természetesen a sörből is lehet vásárolni az apátság boltjában.) A főzde érdekessége egyébként, hogy itt csak ezt az egyféle sört állítják elő (magáról a sörről egy magyar nyelvű bejegyzés itt található), és mégis hihetetlen nevezetes az Orval sör.

Gyógyítás

Kis bepillantást kaphatunk a szerzetesek és a gyógyászat viszonyába is. Az egyik épület egy 18. század körül működő gyógyszertár rekonstrukciója, ahol növényi eredetű gyógyszereket készítettek például gyökerekből, gyógynövényekből, virágokból és gyümölcsökből. Eladásra vagy a helyi szegények közötti kiosztásra is készültek termékek, mint például az imperial water (császári víz), ami egzotikus fákból és aromás magvakból álló desztillátum volt, és különböző betegségekre ajánlották, úgymint veszettség vagy agyvérzés.

A gyógyszertár melletti füves- / gyógynövényes kertet a látogatásunkkor hó lepte el, de a táblák árulkodtak, hogy mit láthatnánk itt jobb időben. Például Hegyi tüdőfű (Pulmanaria montana Lej), martilapu (Tussilago farfara L.), vörös acsalapu (Petasites hybridus L.), vadmajoránna (Origanum vulgare L.), és még sokáig lehetne sorolni. A kertben mindegyik mellett megjegyzik, hogy minek az összetevője lehet az adott növény.

Vallásos részek

Az apátsági templom hajóiba nem tudtunk bejutni, csak néhány lépcsőfok megmászása után, a karzatról, az orgona alól lehet lepillantani a hatalmas beltérre. A templom nem különösebben díszes, viszont a terek hatalmasak. A főoltár felett szép üvegezett rózsaablak helyezkedik el. Mindenhol nagy feliratok hirdetik, hogy itt szigorúan csendben kell maradni.

A szakrális élmény másik részét a múzeum képezi, ami Több részből áll. Van időszakos kiállítótér, ahol most #With love to Ukraine címmel különböző országokból érkezett kereszteket lehetett megszemlélni. Kisebb termek pedig nagyobb szabású szakrális projekteket mutatnak be, társaságunkban nagy hatást keltett az a kápolna, amelybe a fekete korom mintázatot konkrétan beleégette a művész a falba. A kiállítás nagy részét viszont vallástörténeti tárgyak képezik az apátság életéből és történetéből.

A látogatás végén benéztünk az apátsági boltba, ahol egészen jó áron lehet venni helyi sajtokat, söröket (akár díszdobozzal), medálokat vagy könyveket.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.