A Múzeumok Éjszakájára (2014. június 21-én) ezúttal nem nagyon voltam felkészülve, és utólag jöttem rá, hogy a legjobb helyekre be kellett volna előre jelentkezni. A programot böngészve az jutott eszembe, hogy ezúttal elnézhetnénk a Fiumei úti sírkertbe, ahol több dolog is jónak ígérkezik, és még belépőt sem kell fizetni. Igazából még jobban sikerült az este, mint ahogyan elterveztük, a Kegyeleti Múzeum mostani vezetőnője nagyon jól irányíthatja az intézményt. Címszavakban: Híres emberek sírjait jártuk körbe ingyenes térkép segítségével, kisvonatoztunk és közben megnéztük Deák Ferenc és a Kossuth család mauzóleumát belülről, végül pedig a némafilmekről hallhattunk egy igazán izgalmas előadást.
habosvilla_fiumei_sirkert_23.jpg

Mivel kicsit későn eszméltünk, ezért lekéstük az utolsó előtti kisvonatot, és egy órán át sétálhattunk, hogy felfedezzük a közelben lévő nevezetes sírokat. A sírkert így eléggé "kihaltnak" (bocsánat) tűnt, de később kiderült, hogy rengetegen látogattak ide a Múzeumok Éjszakáján, csak a temető hatalmas mérete miatt eloszlottak a csoportok.
A bejáratnál kaptunk programleírást, egy jól átlátható térképet és egy QR kódot a mobilos app letöltéséhez. Az alkalmazás segítségével könnyen kideríthető, hogy melyik személy miről nevezetes (ha hiányos lenne a történelmi tudásunk), mit lehet tudni az adott síremlékről, hol található a parkon belül. Ami nagyon tetszik, hogy néhány túraútvonalat is létrehoztak: "Történelem és művészetek", "Irodalom és tudományok", "A legnagyobbak" címmel, illetve a Kegyeleti Múzeum műtárgyainak a leírása is megtalálható benne teremről-teremre. Ha lesz majd időm, akkor biztosan be fogom járni a történelem és művészetek témakörébe tartozó túrát.

Nevezetességek síremlékei

Batthyány Lajos mauzóleuma

A főbejárattól sétálva először Batthyány Lajos mauzóleuma tűnt fel a nagyszabású méreteivel. 1870. június 9-én temették újra Batthyány grófot nagy gyászoló tömeg kíséretében, és testét a "Kerepesi temetőbe" vitték (amely ma a Fiumei úti Nemzeti sírkert). A síremléket Schikedanz Albert készítette (akinek később a Hősök terét is köszönhetjük) neoreneszánsz stílusban, ezt 1874-ben avatták fel nagyobb ünnepség nélkül, és a gróf testét a kriptájában helyezték el. A mauzóleum családi temetkezési hellyé vált, mivel ide temették még feleségét - gróf Zichy Antóniát, fiukat - Batthyány Elemért, lányukat - Beniczky Gáborné Batthyány Ilonát és unokájukat - Beniczky Leát.
A mauzóleum homlokzata több teraszból álló építmény, melynek alsó teraszáról lehet a kriptába jutni. Felső teraszára pedig kétoldalt mellvéddel övezett lépcső kísér fel. A felső részen párkánnyal szegélyezett padka fut körbe, a főpárkányt pedig díszítőkorlát koronázza.
habosvilla_fiumei_sirkert_02.jpg
A leírásokban olvasható, hogy a síremléket a 2000-2001. évi felújításon egészítették ki Schikedanz eredeti tervei alapján. Sajnos csak miniatűr képeket találtam, de ezek is jól mintázzák, hogy milyenek volt a tervek (Budapest Történeti Múzeum, Kiscelli Múzeum festménye), hogyan nézett ki az építmény 2000 előtt, és a saját fotóim tanúskodnak a jelenlegi állapotáról.
batthyany_mauzoleum_regi.jpg batthyany_mauzoleum_terv.jpg
Tehát csak a 2000-es évre került fel a Batthány család mauzóleumára a lépcsősort őrző két kőoroszlán, a tetejét keretező négy mészkő obeliszk, a magyar és a családi címerek reliefjei, illetve a Batthyány dombormű. Érdemes megfigyelni, hogy a tetejére eredetileg Schikedanz nem domborművet tervezett, hanem egy teljes alakos Batthyány szobrot.
habosvilla_fiumei_sirkert_03.jpg

Árkádsor

A következő látványos elem a két szárnyból álló Árkádsor, ahol több sírbolt követi egymást. 1904-1908 között tervezte őket Gerle Lajos és Hegedűs Ármin a korabeli európai "divat" alapján, mely jellemzően itáliai mintákra épült. Néhány sírt át is hoztak ide, hogy felavassák a reprezentatív emléket. Itt nyugszik például Hőgyes EndreForster GézaLáng LászlóGörgei ArtúrMajovszky Pál.
habosvilla_fiumei_sirkert_10.jpg
Nagyon szépek a kupolás építmények, amelyek az árkádok szárnyait zárják. Mind a négy kupolában belülről más motívummal találkozhatunk, melyeknek mozaikját Róth MiksaKörösfői Kriesch AladárDudits AndorStein János és Vajda Zsigmond alkották. Érdekesség, hogy a kupolaterek alatt csontfülkéket hoztak létre, és ide helyezték azoknak a csontjait, akiknek rokonai nem váltották újra a sírhelyet.
habosvilla_fiumei_sirkert_09.jpg habosvilla_fiumei_sirkert_06.jpg
habosvilla_fiumei_sirkert_08.jpg habosvilla_fiumei_sirkert_07.jpg
Az Árkádsor mellett kiemelt helyet kapott Jókai Mór síremléke, akit 1904-ben temettek erre a helyre. Bár nagyszabású temetést kapott (ravatalát Lechner Ödön tervezte; Jókai kérésére nem volt és most sincs sírköve, csak egy hant jelképezi nyughelyét) 1925-re teljesen megromlott a sírhelyének állapota és pályázatot írtak ki egy új emlék tervezésére. Végül a most is látható változat 1928-ra készült el Kismarty-Lechner Jenő és Füredi Richárd tervei alapján. (Forrás: Fiumei út sírkert)
habosvilla_fiumei_sirkert_11.jpg
A kör alakú emlék oszlopai között népművészeti motívumok jelennek meg, a felső gerendáján pedig belülről mintha galambok üldögélnének, kívülről Jókai-idézet olvasható a Negyven év visszhangja c. önéletrajzi művéből:
habosvilla_fiumei_sirkert_12.jpg
"Ami bennem lélek, veletek megy; ott fog köztetek lenni mindig. Megtalálsz virágaid között, mikor elhervadnak; megtalálsz a falevélben, mikor lehull; meghallasz az esti harangszóban, mikor elenyészik; s mikor megemlékezel rólam, mindig arccal szemközt fogok veled állani."
A "körönd" mellett két oldalt kapott helyet Ady Endre és Blaha Lujza síremléke. Ady Endre 1919-es halálakor nagyszabású dísztemetést kapott a magyar köztársaságtól. Néhány évig kopjafa jelezte a síremléket, mely tollat és lantot ábrázolt. Majd 1928-ban írtak ki pályázatot a síremlékének elkészítésére, melyre 70 szobrász több mint 100 tervet nyújtott be. Végül Csorba Géza terve alapján készítették el az emléket 1930-ra, de az Adyt különös testtartásban ábrázoló alkotásról a vélemények nagyon megoszlanak. (Ő készítette egyébként a Liszt Ferenc téren és a Margitszigeten látható Ady-szobrot is, illetve még egyet a kanadai Pickeringbe, mindet az 1960-as években.) A portrészerű Ady fejet egy jelképes testtel ötvözte, amely dacot és makacsságot sugároz, a költő halhatatlanságára utalva. Így a szobor Ady költészetének a szimbóluma.
habosvilla_fiumei_sirkert_15_1.jpg
Ennél szerintem még különösebb a Fülöp Elemér által elkészített Blaha Lujza (a "nemzet csalogánya") síremlék, melyen a művésznő színházépület-szerű csarnokban fekszik a ravatalon, körülötte búslakodó angyalokkal, a hátsó részen pedig a tragédia és a komédia maszkjaival. 1926. január 20-án helyezték el az akkori Kerepesi temetőben.
habosvilla_fiumei_sirkert_13.jpg
A síremlékek megtekintése után elsétáltunk a kisvonat indulási helyéhez, ami 19 órakor rajtolt, teljesen tömött állapotban. Útközben az idegenvezetőtől hallhattuk, hogy hol milyen híres emberek sírjaira kell odafigyelnünk, többek közt a korábban említett helyek mellett suhantunk el, de így a művészparcellát is láthattuk egy villanásra. Két fontos mauzóleum mellett pedig megálltunk, és legnagyobb örömünkre be is mentünk (ezeket általában csak előre bejelentett csoportok számára lehet idegenvezetéssel látogatni).
habosvilla_fiumei_sirkert_31.jpg

Egy bizánci stílusú mauzóleum: itt nyugszik Kossuth és családja

Először a Kossuth család mauzóleumát tekintettük meg, mely 1902-1909 között épült, és Magyarország legnagyobb méretű sírépítményeként tartják számon. Gerster Kálmán tervezte (aki Deák mauzóleumát is), a szobrászat díszeket pedig Stróbl Alajos készített hozzá. Az épület külseje az antik stílust idézi, felső oszlopcsarnoka az athéni Parthenon kicsinyített mása, mennyezetén mozaikkal.

habosvilla_fiumei_sirkert_16.jpg

Kossuth mauzóleum

kossuth_mauzoleum_parthenon.jpg

athéni Parthenon

Legmagasabb pontján a forradalmat és a szabadságharcot jelképező szoborcsoport áll, melyen a Szabadság géniusza leveszi a láncot a magyarságot jelképező oroszlánról. A kapu felett a gyászoló Hungária nőalakját láthatjuk, fején a III. Béla sírjában talált halotti korona másával, pajzsán a magyar középcímerrel.
habosvilla_fiumei_sirkert_18.jpg
Az alsó lépcsősor mellett két kapuőrző leopárd figyeli a látogatókat. A bronz kandeláberek pedig a nagyszentmiklósi aranykincs motívumait mutatják. A mauzóleumot 1993-1999 között újították fel.
habosvilla_fiumei_sirkert_17.jpg
Kossuth Lajos mauzóleumát közadakozásból építették a Kerepesi temetőben, addig "Kossuth apánk" ideiglenes sírban nyugodott. A történet szerint Ferenc József nem engedélyezte az állami temetést, ennek ellenére a főváros által rendezett gyászszertartáson és temetésen több mint százezres tömeg jelent meg. Kossuth sírja mellett, az oldalsó szarkofágokban és a kisebb sírboltokban a családtagjai foglalnak helyet. A jobboldali hajóban fiai, Ferenc és Lajos Tivadar; illetve menye, Kvassay Mária szarkofágjai. A bejárattól balra felesége, Kossuth Lajosné Meszlényi Terézia sírja, valamint lányuk, Vilma, és Kossuth egyik húgának, Lujzának a sírja.
habosvilla_fiumei_sirkert_20.jpg
A belső tér az ókeresztény, bizánci mintákat követi, bámulatosan látványos formában. A mozaikok Róth Miksa műhelyében készültek, Kölber Dezső tervei szerint, muránói üveg felhasználásával és aranyozással. Közepén Kossuth Lajos zöld ónix díszszarkofágja áll, de valójában ő az épület alatti kriptában lett eltemetve.
habosvilla_fiumei_sirkert_19.jpg
A mennyezeti angyalalakok koszorút tartanak a szarkofág felé. A bejáratnál szintén angyalkák tartják Kossuth születésének évszámát koszorúban, az egykori kijáratnál pedig halálának évszámát.
habosvilla_fiumei_sirkert_24.jpg
Az oldalfalakon az igazság és a törvény nőalakjai trónolnak, mérleget, pallost és törvénykönyvet tartva. A hármas ablaksor alatt pedig virágmintás mező fut körbe, közöttük a Kossuth család címerével.

Deák Ferenc mauzóleuma

Ezután megnéztük Deák Ferenc mauzóleumát, amely szintén gyönyörű és monumentális, de Kossuth bizánci stílusú nyughelye után szinte puritánnak tűnt. Szintén Gerster Károly tervezte az épületet ókori római templomokra emlékeztető, neoreneszánsz stílusban, melyet 1887-ben avattak fel. Kupoláján a bal kezében pálmaágat tartó, jobbjával koszorút emelő angyal avagy a "Gyászoló GéniuszKiss György alkotása, melynek elkészítésére a jogot pályázaton nyerte el (leelőzve Huszár Adolf pályamunkáját). Ez volt ez első nagyméretű (6 méter magas) bronzszobor, amit Magyarországon öntöttek, méghozzá a Schlick gyárban. (lásd még: Köztérkép)
habosvilla_fiumei_sirkert_25.jpg
Ebben az esetben is (mint Kossuth-nál), Deák a mauzóleum alatt kialakított sírboltban nyugszik, és az épület terében egy üres szarkofág áll. Az eredetit Stróbl Alajos tervezte a ravatalon fekvő Deákkal, de ez a II. világháborúban megsemmisült, és egy egyszerű mészkő szarkofággal helyettesítették. A mauzóleumot 2000-2003 között felújították, hogy Deák halálának évfordulójára, 2004-re átadhassák. Ekkor a kupolát kívülről fehér Zsolnay-kerámia burkolattal borították be.
A belső tér összesen 27 méteres, de a kupola kifestése miatt ennél sokkal többnek tűnik. A kazetták fokozatosan kisebbednek a kupola teteje felé, hogy ezzel fokozzák a nagyság illúzióját. A tetején lévő égszínkék festésen csillagok jelennek meg, mintha a kupola az éjszakai égboltra nyílna.
DSC_0878.jpg
A belső részben leginkább a lunettákban elhelyezett mozaikok tűnhetnek fel a szemlélőnek, melyeket Székely Bertalan tervei alapján Róth Miksa műhelyében készítettek. Az oldalsó falakon a Mértékletesség és az Erő, a bejárat felett pedig az 1848-as törvényhozás jelenetei láthatóak. A főfalon (ahogy belépünk a terembe, ez tárul elénk) a trónoló Iustitia jelenik meg a Kiegyezés allegóriájaként, körülötte pedig a különböző társadalmi rétegek és nemzetiségek megszemélyesítői láthatóak. A falakon továbbá gránittáblákra is figyelmesek lehetünk, melyek a Deákról szóló és a Deáktól való idézeteket tartalmaznak.

habosvilla_fiumei_sirkert_27.jpg

Erő

habosvilla_fiumei_sirkert_26.jpg

Mértékletesség 

DSC_0881.jpg

Idézetek a mauzóleum falán

habosvilla_fiumei_sirkert_28.jpg

Iustitia, a Kiegyezés allegóriája

A sírkert kisvonatos bejárása után bementünk a Kegyeleti Múzeumba, ahol folytatódtak a programok. Mi már csak a némafilmekről szóló történeti bemutatóra maradtunk, de utána még filmvetítés következett. Sőt, később éjszakai sírkerti idegenvezetésre, és a sírok közötti színi előadásra is sor került.

A némafilmek rövid története

A Kegyeleti Múzeum vezetője, Dankó Dalma nagyon humoros és egyben szakszerű előadást tartott a némafilmekről abból az apropóból, hogy a híres színészek közül néhányan itt nyugszanak a sírkertben, köztük Márkus EmíliaBerki Lili és Jászai Mari.
A némafilmezés a Lumiéres fivérekkel kezdődött, de a gyökerei ennél sokkal messzebb vezetnek, mivel már az ókori görögök kísérleteztek mozgó képekkel, (sokkal) később pedig megjelent a camera obscura. A Lumiéres fivéreknek összesen 196 szabadalma volt, ebből sok orvosi témájú, és a filmezésben valójában nem láttak hasznot, hanem inkább visszatértek a fotóhoz. Az akkori filmek 17 méteresek voltak, például a gőzmozdony indulását mutatták be.
Magyarországon a Milleniumi ünnepségeken jelent meg először a film. Az eredeti szerkezet viszont borzasztó drága lett volna, ezért egy szerelő emlékezete szerint építették meg az itthonit. A mozi szó Heltai Jenő kupléjából való, a világon máshol inkább a cinema vagy a  kinematográfia szót használták. 

Az első hazai felvétel Munkácsy: Ecce homo művéről készült, de nem volt olyan népszerű program ennek megtekintése. Az első filmes botrányt "A csók" (The Kiss) című film okozta, amelyben valóban elcsattant egy csók, az erkölcsös nézők megbotránkozására.

Az 1910-es években forgatták az első magyar kísérleti filmeket, pl. Márkus Emília (A tánc), Fedák Sári főszereplésével. Majd 1920-as években kezdődtek a nagyobb filmes karrierek, de meglepő módon, nem feltétlenül a színházi színészekből váltak filmes sztárok, hanem "átlagemberekből". Például nem színészként kezdte pályáját Viggo Larsen (tanító, katona), Asta Nielsen (mosónő), ChaplinLóth Ila, Bojda Juci (hivatalnok).
Mint megtudtuk, a némafilm rövid életű műfaj volt, és aki nem tudott a filmszínészek közül hangosfilmbe kerülni, azoknak a filmes karrierje véget ért. Ikonikus maradt azonban Kertész Mihály, Korda Sándor vagy Berki Lili (30 némafilmben szerepelt).
Végül meghallgathattunk még néhány "balesetet" is, ami a némafilmek forgatása közben történt. A tolonc című filmet Kertész rendezésében készítették, és ez volt Jászai Mari első filmes szereplése. A színésznőt azon a filmben lévő kocsi elütötte, emiatt bordatörése lett, és megsértődött. A Sárga csikó forgatásán pedig Berki Lili dublőre örvénybe került, a rendező beugrott utána, de ő is örvénybe került, így a dublőrt nem tudták megmenteni.

A bejegyzés trackback címe:

https://habosvilla.blog.hu/api/trackback/id/tr236639713

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.