kulturalis_orokseg_napjai_04.jpgA 2013-as Kulturális Örökség Napjai vasárnapján már nem a vizes programokon vettünk részt, és mintha a választék szerényebb lett volna a korábbi éveknél. Az Evangélikus Egyház Tanácstermét, könyvtárát és levéltárát céloztuk meg az Üllői őt 24. számban, de kiderült, hogy pont a könyvtár nem látogatható egy kolléga betegsége miatt. Az egyházi közösség vezetőnője viszont érdekes dolgokra hívta fel a figyelmünk az evangélikus egyház és más vallások különbségeivel kapcsolatban. Utána pedig az Átrium Film-színház Kozma Lajos kiállításmegnyitóján vettünk részt, ahol több művészettörténész ismerősömmel is összefutottam, és egy nagyon tartalmas előadást hallgathattunk meg a tervező életéről. Végül pedig néhányan a színpad alá is bepillanthattunk próba közben.

Templom a másodikon
A templomként és egyben tanácsteremként is működő térben az egyházi közösség vezetőnője fogadott minket. Mondandóját rögtön azzal kezdte, hogy az evangélikus vallás egyik jellemzője, hogy itt nőkből és ráadásul fiatal nőkből is válhat vezető. A vasárnapi misét 10:30-kor szokták tartani, amire bármilyen vallásút várnak szeretettel. A KÖN programja a mise miatt kezdődött vasárnap csak délben.
A terem a 2. emeleten található, neoklasszicista / eklektikus stílusban épült, ugyanis a mennyezetre tekintve kazettákat láthatunk. (A kazettás mennyezet a reneszánsz korban terjedt el, az itt háthatónál díszesebb stílusban, majd a református templomokban vezették be egyszerűbb formáját.) Oltára pedig egy apszisszerű mélyedésben lett kialakítva. Talán már a leírtak is mutatják, hogy nem egy tipikus templomteremről van szó, ami rögtön a második emeleti elhelyezkedéséből is következik. Egy másik evangélikus templom a környéken pedig lakások között található.
kulturalis_orokseg_napjai_21.jpg
Luther 1517-ben fogalmazta meg tételeit, és ettől fogva léteznek lutheránusok vagy más néven evangélikusok. Az itteni oltárképen Nikodémus látható (egy farizeus és egy képviselő testület, a Sanhedrin tagja), aki Krisztushoz fordul tanácsért. A jelenet jelképesen a politika és a vallás kapcsolatát mutatja be, a gyakorlatban pedig egy bibliai jelenetet dolgoz fel, mikor Nikodémus éjjel felkereste Jézust, és az emberi újjászületésről kérdezte. (Ennek ábrázolása mellett még a festményeken Nikodémust úgy is fel szokták tüntetni, amint Krisztust veszi le a keresztről.) Kapcsolata a jelennel, hogy a teremben a misék mellett tanácsüléseket is szoktak tartani, de egy vörös függönyt tettek az oltár elé, amit behúznak a tanácskozáson... 
A hivatali ülések miatt a megszokott templomi padok helyett székeken foglalhatunk helyet - hallottuk a további érdekességeket. Az oltár kapcsán pedig még arra hívták fel figyelmünk, hogy az általános gyakorlattal szemben itt nem körüljárható. A reformátusoknál nincs figuratív ábrázolás, a katolikusoknál pedig általában egy védőszent ábrázolása látható az oltáron, míg itt maga Krisztus szerepel. 
kulturalis_orokseg_napjai_22.jpg
Az evangélikusok nem szeretik a mesterséges fényt, ezért az ablakokon bőségesen besüt a napfény, sötétben pedig gyertyákat gyújtanak. A fűtés kályhával megoldott, ami a bejárat mellett található.
Evangélikus Országos Levéltár
Bár én egy nagyobb levéltárra számítottam, ha már országos címet visel, de az evangélikus levéltár ugyanúgy az Üllői út 24-ben található a földszinten, néhány szobás lakásból kialakítva. 1812-ben alapították és az 1850-es évekig a könyvtárral együtt kezelték. Fő gyűjtőköre, ami miatt a kutatóknak érdemes benézni a gyülekezettörténet, az egyházak történetei, a nemzetiségi kutatások és a lelkészek története.
New Yorkból is rendszeresen érkeznek olyan hagyatékok, amelyeket a levéltár feldolgoz. Ezeknek a digitalizálását is tervezik a későbbiekben, de egyelőre jegyzékeket közölnek az interneten. Például a könyvtári rendszerezéssel szemben a levéltáraknak az a problémája, hogy minden egyedi, ezért nehéz standardizált rendszereket kitalálni. A levéltári dokumentumokat ún. fondokban gyűjtik, amelyek irattári szerveknek felelnek meg, pl. egyházmegyék, iskolák, egyesületek (diakonissza, ifjúsági, lelkész...), hagyatékok (pl. Zsilinszky Mihály, Radványi püspök), tervek és térképek. A levéltár gyűjteményei közé tartozik, pl. canonica visitation, ordinációk, Ordas Jánoshoz kapcsolódó iratok (a levéltáros az evangélikus "Mindszenty"-ként jellemezte Ordast).
Átrium Film-színház és tervezője, Kozma Lajos
A Kozma Lajos által tervezett Átrium-házban található Átrium Film-színház 2012-ben nyílt újra a Margit krt 55-ben. A tervező emlékére kiállítást szerveztek, ahol Kozma Lajos életművéről és magáról az Átriumról láthatóak tervek, fotók, cikkek a vitrinekben. 2013. szeptember 22-én a megnyitó alkalmából Horányi Éva művészettörténész (képen jobb oldalon, balra pedig Pál Evelin) tartott egy előadást, és saját bevallása szerint (amit alá is tudok most már támasztani): "Ha megnyomok egy gombot a hasamon, bármennyit beszélek Kozmáról!"
kulturalis_orokseg_napjai_17.jpg
Megtudtuk, hogy ugyan Kozma Lajos ritkán végzett tanítói tevékenységet, mégis nagy hatással volt a korszakra. Eredetileg a József Nádor Műegyetemen (mai Budapesti Műszaki Egyetem) tanult építésznek, majd hosszabb tanulmányutak után Lajta Béla mellett helyezkedett el. Azt nem tudni, hogy mekkora szerepet kaptak az elképzelései a Lajta-épületeken. 1912-ben a Rózsavölgyi-házban (V. ker. Szervita tér 5.) nevéhez fűződik a Zeneműkereskedés tervezése, melynek enteriőrje megsemmisült, csak pár tárgy őrzi az emléket. 1913-ban kilépett a műteremből és saját vállalkozásba kezdett a lakberendezés területén. Magyarországon ekkor újszerűnek számított, hogy egy iparművész alkot tárgyakat a lakásba. A cég székhelye a Szabadság tér 15. szám alatt volt található, melynek azóta rekonstruálták a portáját. 
A művész vonzódott a történeti stílusokhoz, mint például az angol klasszicista bútor, és ezt sajátosan elegyítette a népművészettel. Olyan historikus korszakok adtak neki inspirációt, mint például a barokk vagy a rokokó. 1918-19 körül már nem érte meg működtetni a műhelyet, ezért ő kiszállt belőle. Ezután a grafikai tervezés felé fordult, és a gyomai Kner családdal került kapcsolatba. Az 1920-as évek közepétől kisebb családi házak tervezésébe fogott, többek között a gyomai Kner villa is az ő munkája, mely ma is jó állapotban található, sokáig múzeumként működött.
Kozmát népszerű belsőépítészeti tervezőként tartották számon, aki főleg nagypolgári enteriőröket alkotott. Kissé humorosan "Kozma barokknak" nevezik ezt a teátrális, lendületes íveket, "dundi-sonkás bútorokat" használó stílust. Emellett a tervező merített a japán-kínai művészetből is.
Majd kezdte megérinteni az új kor, Bauhaus épületeket látogatott, és mintha gyökeresen megváltozott volna a stílusa. Ennek első látványos eredménye a Havas villa (Ruszti út), mellyel 1937-ben készült el, és sajnos most lehangoló állapotban található. Kubusos forma és újszerű anyagok jellemzik, melynek eszköztára később máshol is előfordul (pl. díszek, bútorok). Az épületet mások is látogathatták, és annyira elterjedt a híre, hogy a Rózsadombon több mint tíz villát épített Kozma a későbbiekben. 
kulturalis_orokseg_napjai_13.jpg
Tulajdonképpen saját magának nevelt ki egy iparos generációt, akiktől maximális igényességet követelt. Ő maga "szögtől szögig mindent megtervezett" az összművészeti törekvés jegyében. Még a tárgyak vásárlására is javaslatokat tett, a megrendelőnek pedig nem engedett sok teret. Kb. 3 alkalmazott rajzolt neki folyamatosan, mindig pályakezdők (pl. Peresztegi József, Gábriel Frigyes), mert biztos tudást adott nála dolgozni. A lánya, Kozma Zsuzsa is apja műhelyében tanult, saját lakásuk pedig bemutatóteremként működött.
Maga az Átrium-ház 1934-ben kapott engedélyt, és eredetileg bérháznak épült szintenként öt lakással. A beruházó és kivitelező Dénes Vilmos és Erős Imre párosa volt. Kozma ritkánt vállalt ilyen nagy méretű munkát, hasonló látható a Csalogány utcában és a Régiposta utcában is, de középületként csak a mai Németh László Gimnáziumot tervezte. A beruházók adómentességet kaptak, és a bérház építésével lecserélődött a környék, fontos épületté vált az Átrium.
A Film-színház belső terét a játékosság jellemzi, pl. pepita mozaikos oszlopok, amelyek közül mind másmilyen mintát kapott, és dupla pillérsor helyezkedik el. Ez az első vasvázas épület munkásságában. Az alvállalkozók is mind bejáratott kapcsolatai voltak, de ma már nem minden berendezést vehetünk ezek közül szemügyre, mert az elmúlt évtizedekben sok cserélődés volt, pl. zebrano faburkolatok, pénztár. A Tér és forma folyóirat külön számban ismertette a belső elrendezést, ami teljes rekonstruálásra ad lehetőséget. A mozi a korszakban érdekes közösségi tér volt, jó feladat egy tervező számára.
kulturalis_orokseg_napjai_15.jpg
Az előadás után 15:45-től épületbejárás következett, melyet két fiatal tartott nekünk. A szűkös alagsorba nehezen tudtunk bezsúfolódni, ezért több körben vezettek el minket pl. a szellőzőnyíláshoz. Páran pedig azt is megkíséreltük, hogy végigmásztunk a színházterem alatt, és a színpadot alulról megtekintettük. Közben éppen egy Magács László által rendezett darab próbája zajlott: A szűz, a sóher, a Mikulás és a többiek. Ezen kívül a színházterem "tejút" szellőzőrendszerét is megtekinthettük a kulisszák mögül és a teremből is (a próbát megzavarva). Mint megtudtuk, a rekonstrukció kis pénzből zajlott, és legnehezebb feladatnak a színpad behelyezése bizonyult. Az eredmény minden esetre igazán mutatós, és érdemes benézni legalább egy kávéra az Átrium Film-színház hangulatos büféjébe.
kulturalis_orokseg_napjai_02.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://habosvilla.blog.hu/api/trackback/id/tr865654446

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása