IMG_7943.jpgA tavalyi Kulturális Örökség Napjai óta nagyjából arra vártunk, hogy mikor lesz már újra. Gondosan kiírtam minden engem érdeklő programot, majd csoportosítottam térkép és idő szerint, hogy ideális esetben a legtöbb tárlatvezetésen részt tudjunk venni. Így a napot a Budai Vigadóban kezdtük, ahonnan a Politikatörténeti Intézetbe mentünk, majd rövid ebéd és Duna-parti séta után a Central Eurpean University (CEU) épülete, végül pedig a Cseh Centrum meglátogatása következett. 

Budai Vigadó, a mai Hagyományok Háza és Magyar Művelődési Intézet

Az épület történetének bemutatását Nagy Csaba építész kezdte, aki elmondta, hogy az 1890-es években több katonai terület visszakerült a fővároshoz, így ez is. A tervpályázatot Árkay Aladár és Bertalan (apa és fia) nyerték el, illetve a Vigadó honlapja szerint Kallina Mórral közösen. Érdekesség, hogy a tervpályázaton körablakok szerepeltek, a megvalósulási terven négyzetes ablakok, de valójában mégis körablakokat helyeztek el a felső szinten. A megvalósult épületet 1900-ban adták át.

A homlokzaton zenészek nevei olvashatóak, akik a korban elismertek voltak. Ma akadnak köztük híresek és kevésbé ismerősen csengőek is. A középső rizaliton Liszt Ferenc, Erkel Ferenc és Doppler Ferenc szerepel, két szélén Egressy Béni és Volkmann Róbert. IMG_7858.jpg

Az ajtókon a díszítő motívumok szecessziós stílusúak, az épülettel ellentétben (mely eklektikus, főleg neoreneszánsz stílusjegyeket visel), aminek az lehet a magyarázata, hogy az iparművészek előrébb jártak a divatban az építészeknél.

A második világháborúban súlyos károk keletkeztek az épületen, amit 1945 után részben helyrehoztak, mégis a 2006-2007-es rekonstrukció jelentett nagy változásokat, amit levéltári dokumentumok alapján végeztek. A növényi építészeti motívumok eredetileg gipszből készültek, de a javítások műkőből vannak. A lényeg, hogy egységes megjelenésre volt szükség. A szobrokat újra kellett gyártani, ahogy a portikuszt is (vagyis a homlokzatból kiemelkedő oszlopos külső előcsarnokot). Az alsóbb szinten korábban kávézó működött ott, ahol ma az étteremben fogyaszthatunk.IMG_7869.jpg

Az építész után Nagy Krisztina, könyvtáros vette át a szót, aki a Vigadó mai funkciójáról beszélt és körbevezetett bennünket a belső részeken. Megtudtuk, hogy a Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus 1947 óta működik, és iskolán kívüli kulturális lehetőségeket nyújt az amatőr művészeknek, pl. táncolást, zenét, videózást és fotózást lehet itt tanulni. IMG_7896.jpg

A Hagyományok Háza 2011-ben ünnepli 10. születésnapját, és tevékenysége hasonló az előzőhöz, de nem pont ugyanaz. Három fő része:

  1. Az Állami Népi Együttes turnéi az 1950-es évektől innen indultak, ennek történetét mutatta be az első emeleten egy tablós tárlat.
  2. Oktatás is folyik, pl. okleveles játszóházi tanárokat képeznek, kézműves foglalkozásokat tartanak (szövés, fonás stb.), melyek iránt elsősorban pedagógusok szoktak érdeklődni.
  3. Ennek keretében működik a Lajtha László Dokumentációs Központ és Könyvtár, melyet Martin György hagyatéka és Latja László zenei-videós gyűjteménye alapozott meg.

Meg is nézhettük ezt a kis galériás szakkönyvtárat, ahol igazi népzenei és néptáncos kincsek találhatóak meg. A tematikus rend Martin György összeállítását tükrözi, így álltak a dokumentumok a lakásában 1998-ig. Például Sebő Ferenc továbbra is használni szerette volna, így vetődött fel a nyilvános könyvtár gondolata, és ennek eredménye, hogy ma már bárki használhatja (legalábbis helyben). Kottamásolatokat is adnak „örökös engedéllyel” azoknak, akik igénylik.

IMG_7885.jpg

Lajtha László egykori gyűjteményében folklór archiválás folyik. A weboldal Médiatárába kerülnek fel a kép- és hangfeldolgozás eredményei.

A könyvtárban összesen kb. 15.000 dokumentum található, melyek közül Lajtha 426 kötete művelődéstörténeti jelentőségű. Megtudhatjuk belőle, hogy az 1930-as években egy polgári családban milyen kötetek lehettek meg a polcokon. Az viszont újabb kutatást igényel, hogy a gyűjteménybe később bekerülő köteteket kiszűrjék, mert a feldolgozás Lajtha halálához képest később kezdődött.

 

Politikatörténeti Intézet

IMG_7905.jpgAz Alkotmány utcában található Politikatörténeti Intézet épületét Hauszmann Alajos tervezte (aki többek között a New York Palota-épületét és a Nádasdy-kastély átalakítását is). Összesen három év alatt épült fel állami pénzből az 1890-es években, neoreneszánsz / eklektikus stílusban, eredetileg a „Királyi Kúria” vagyis a legfelsőbb bíróság épületeként.

Idegenvezetőnk elmondása szerint a hatalmas belső terek lehetetlenné teszik, hogy légkondicionálást használjanak. A liftet az 1950-es években építették be a fogda helyére (ahová lovaskocsival hozták be a foglyokat a Markó utcából), de ma már nem működik.

A tárgyalóterem részlegesen eredeti formában tekinthető meg, mert 1948-ban kiköltöztették a bíróságokat, és itt zajlottak Rákosi Mátyás perei, majd Munkásmozgalmi Múzeumot működtettek benne.

Kádár János szüntette meg a múzeumot, és ebben az időben vált szét a Szépművészeti Múzeum egyetemes és magyar részre is, melynek magyar anyagát Magyar Nemzeti Galériaként ebbe az épületbe költöztették. A MNG Budai Várba költözése után létrejött a Néprajzi Múzeum, mely most is itt működik. A kiköltöztetése „horribilis összegbe kerülne”, egy új épület nagyságrendileg 20 milliárd forint lenne.

IMG_7906.jpg 

Politikatörténet Alapítvány magánkönyvtára

A legtöbb eredeti látnivaló a második emeleten szemlélhető meg, legfőképpen a könyvtárban. Eredeti a folyosón a mennyezeti díszítés, a falikarok, a bíróság épületéből származnak a bútorok. A könyvtárban pedig gyönyörű gobelin mutatja a Parlamentet és a Várat. Egy régebbi kép szerint festmények is függtek a teremben.IMG_7923.jpg

A Politikatörténet Alapítvány magánkönyvtára 120.000 kötet nagyságú, de nyilvános és ingyenes a használata. Leginkább a 20. század története, kevésbé a 19. század végének anyagai, illetve az 1945 előtti és utáni irodalom található meg.IMG_7954.jpg

A SZIKLA integrált könyvtári rendszerét használják, és 2004-től végzik a korábbi dokumentumok feldolgozását (retrospektív konverzióját), amiből jelenleg kb. 35.000 kötettettel vannak kész. Négyen dolgoznak rajta, de lassan halad a különböző állományok együttes feldolgozása.

IMG_7953.jpg 

Politikatörténeti és Szakszervezeti Levéltár

A könyvtár után a Politikatörténeti és Szakszervezeti Levéltár meglátogatása következett, mely 1995 óta működő nyilvános magánlevéltár. Olyan magániratok találhatóak itt, mint a pártiratok, szakszervezetek iratai, 1945-48 között a Magyar Kommunista Párt anyagai, Szociáldemokrata Párt, Nemzeti Parasztpárt röpiratai, Kádár János iratai stb. Kiemelkedik például Rákosi aláírása vagy József Attila levele. Elsősorban történészek és levéltáros hallgatók szokták látogatni a gyűjteményt, de segítenek a családfakutatóknak is. Egy segédlet tartalmazza, hogy milyen anyagok találhatóak meg és milyen rendben a kb. 4300 folyóméternyi irat között.

Restaurátor Műhely

Végül a Politikatörténeti Intézetben a restaurátor műhelyet látogattuk meg, ahol előttünk készítettek el egy könyvet. Ezt a szerencsés totó-nyertes bearanyozhatta a saját nevével és hazavihette. A restaurátor hölgy pillanatok alatt rakta össze a borítótáblát (sarkok levágása, „csontozás”), majd beragasztotta az ívet a kötésbe és rányomta préssel, ahol kb. 5 percig kell maradnia. Ezután 24 óráig kellene száradnia a könyvnek, de erre itt nem volt lehetőség.IMG_7999.jpg

Megtapinthattuk a japán selyempapírt és láthattuk hogy néz ki a gázsi – persze nem a restaurátor fizetése, hanem így hívják a könyv gerincének megerősítésére való fűzőszövetet. Készülnek itt egészvásznas és félvásznas könyvek is, és vállalják a kötést mások számára is.

Central European University (CEU)

Érdekes volt látni, hogy a Politikatörténeti Intézettől más is a Közép-európai Egyetem felé vette az irányt, vagyis hozzánk hasonló útvonalat tervezett meg előre. Az egyetemen újabb idegenvezető fogadott minket az „oktogonban” – a kupolával megvilágított tágas aulában, és az épület történetéről tudhattunk meg tőle újabb információkat a séta közben. IMG_8023.jpg

Lichtenwaller Ferenc vette meg a területet 1791-ben, a palotaépítést pedig Festetich Antal kezdte el rajta. A gróf a palotát utódainak hitbizományba adta. Első sorban bankoknak adták ki, például a Lloyds Banknak és földszintjén üzleteket alakítottak ki. 1945-ben államosították a palotát, majd a világháborúban találat érte. (A fotón a mostani tárgyalóterem látható.)IMG_8033.jpg

Kiderült, hogy a mai étkezők helyén egykor fogdák voltak, ugyanis az épületben az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) katonai elhárítási osztálya működött. A rektorátus helyét korábban a fővezér széke foglalta el (a képen egy kis "váróterem", beszélgető sarok a palotának ezen részén). IMG_8027.jpg

Egy kis részt megőriztek eredeti állapotában „börtönnek”, de próbáltak figyelni arra, hogy ez a hallgatókban ne keltsen nyomasztó hatást. A -1. szinten, a számítógéptermek mellett figyelmezteti őket ez a rész a múltra. IMG_8078.jpg

Az áttervezést Iványi László végezte, aki a környékkel is harmonizáló, egységes utcafrontot alakított ki, és biztosította, hogy benn is az egyetem számára megfelelő szolgáltatások lehessenek. Jól észrevehető a választóvonal a palota és a modern épület között, utóbbi 10 emeletnyi magasságba emelkedik. Kisétáltunk a teraszon lévő „japánkertbe”, ahol kívülről is ráláttunk az 1990-es évekhez köthető részre. IMG_8061.jpg

Egy modern egyetemen szinte elengedhetetlen a wifi hozzáférés, amit az itteni hallgatók a „laptop area” területén kapnak meg. A mobilommal teszteltem én is a netkapcsolatot, és semmi kifogásom nem lehet.

A könyvtárba most sajnos nem tudtunk bemenni, de azt megtudtuk róla, hogy kétszintes, és szintén kétszintnyi raktár kapcsolódik hozzá. Kupola világítja meg a teret, hogy az olvasók természetes fényben tanulmányozhassák a könyveket.

Tudatosan helyeztek el magyar és külföldi festményeket az egyetemen belül a falakon, hogy a kultúrát népszerűsítsék. Másképp is hangsúlyt fektetnek rá, hiszen több mint 100 országból (!) érkeznek ide a hallgatók. IMG_8025_renamed.jpg

Teret adnak számukra, hogy megismerhessék egymás hagyományait koncertekkel, táncházakkal és kiállításokkal. Külön Kulturális és Művelődési Központot (Center for Arts and Culture = CAC) is üzemeltetnek ebből a célból.

Cseh Centrum

A napunk feszített programjába már „csak” a Cseh Centrum fért be, ahol látszott, hogy nagyon kitettek magukért a Kulturális Örökség Napjai alkalmából. Azért is kíváncsi voltam erre a helyre, hogy ráhangolódjak a jövő heti prágai utazásomra, és nem csalódtam, mert volt itt cseh zene és gasztronómia is a történelmi előadás mellett.

Érkezésünkkor a HarmCore Jazz Band két "előfutára" fogadott minket néhány dallal, mely 25 tagú együttes négy évvel ezelőtt egy prágai gimnáziumban alakult. IMG_8092.jpg

Gaál Róbert megnyitója után Cseh Gizella vezetett körbe minket az épületben. A történet gróf Zichy Jenőtől indul, aki 1895-1899. között három expedíción is részt vett, hogy a magyarság őshazáját felkutassa Ázsiában. (A tapasztalatait két terjedelmes, több kötetes műben foglalta össze: 1897-ben jelent meg „A magyar faj vándorlása. Zichy Jenő gróf kaukázusi és közép-ázsiai utazása”, 1905-ben pedig a „Keleti kutatások a magyarság eredetének felderítése érdekében. Zichy Jenő gróf harmadik ázsiai utazása”. Forrás: Terebess Ázsia Lexikon Zichy Jenő szócikk). Az utazások során rengeteg tárgyat összegyűjtött, és hazánkba hozott, melyek rendszerezésre és tárolásra szorultak.

A dokumentumok szerint 1900 májusában már Kovács Frigyes tervezésében épült a palota. 1901-től Zichy az egyik szárnyba beköltözött családjával, a másikban pedig magánmúzeumot nyitott, amit a közönség heti három alkalommal tekinthetett meg. IMG_8108.jpg

A földszinten a régiségtár helyezkedett el, a felső részen pedig a Keleti gyűjtemény, a képtár és a néprajzi gyűjtemény kapott helyet. Zichy halála után a tárlat darabjai eloszlottak, például a Keleti gyűjteményből jött létre a Hopp Ferenc Kelet Ázsiai Múzeum, a festmények / grafikák pedig a Szépművészeti Múzeumba kerültek.

Az utódok az épületet eladták, mely 1909-től a Művészház Egyesület tulajdonába került, és 4 év alatt kb. 40 kiállítást rendeztek benne, pl. impresszionizmusról és posztimpresszionizmusról. (2009-ben a Magyar Nemzeti Galériában volt megtekinthető egy időszaki kiállítás a Művészházról.)

Több tulajdonosváltás után az épület végül Csehszlovákia birtokába került és diplomáciai területként funkcionált 1939-ig, majd 1945-től újra. A Csehszlovák Nagykövetség ezután a Stefánia útra költözött át, mely ma a Szlovák Nagykövetség épülete. A Zichy palota pedig a Csehszlovák Kereskedelmi Kirendeltség székházává vált. 1993-ban Csehszlováki felbomlása után a jogutód Cseh Köztársaság örökölte meg, és diplomáciai illetve kulturális célokra használta fel.

A Szegfű utcai szárnyban a Cseh Centrum ma is rendszeresen mutat be kiállításokat, a rendezvény alkalmából cseh kortárs alkotók Önarckép tematikájú képeit láthattuk. IMG_8102.jpg

Az első emeleten kapott helyet a több mint 3000 kötetet számláló könyvtár is. Érdemes felkeresnie azoknak, akik cseh szépirodalmat olvasnának vagy Csehországról szeretnének tájékozódni. Persze nem utolsó szempont az sem, hogy a berendezése nagyon különleges. IMG_8116.jpg

Az épülettörténeti séta után kipróbáltuk a cseh konyhát is. A tányéromon egy „vizihulla” látható, szerencsére nem igaziból, hanem a csehek így nevezik az egyik tradicionális ételüket, az „utopenec”-et, melynek ez a magyar fordítása. Az elnevezés oka, hogy a kolbászkákat ecetes lében kell áztatni és utána savanyúsággal tálalni, ami mellé mi más, mint sör csúszik a legjobban! IMG_8109.jpg

Az este a HarmCore Jazz Band zenéjével és mulatozással folytatódott. Ha valaki 2012-ben programot keres majd a Kulturális Örökség Napjaira, akkor jó szívvel ajánlom neki a Cseh Centrumot!

A bejegyzés trackback címe:

https://habosvilla.blog.hu/api/trackback/id/tr144289388

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.