IMG_7624.jpgMiután részt vettünk az Angyalföldi Helytörténeti Gyűjtemény által rendezett Bauhaus-sétán, azonnal elhatároztuk, hogy a többi várostörténeti idegenvezetést sem szabad kihagynunk. Rövid úton kiderült, hogy a „Hol lakott itt Radnóti Miklós?” című programot kevésbé nekem találták ki, de azért beszámolómban igyekszem kerülni az irodalomtörténeti-bakikat. Radnóti Miklós mellett nagy szerepet kapott Kassák Lajos élete is sétán és egyéb érdekes, szecessziós hatású épületek.

Az esemény korábban a „Radnótitól Radnótiig” nevet viselte, csak a végéről közben kikerült a Radnóti Miklós Művelődési Központ meglátogatása. Mondjuk ezt az elemet sajnálom, de így is 11 helyszín fért bele a 3 órás városi túrába. Bejegyzésemben Maczó Balázs kurátor szavait egészítem ki saját fotóimmal. (Aki inkább végighallgatná az idegenvezetést, az ne olvassa el, mert „spoilerezek”. ;) )

 Kádár utca 8.

Újlipótváros az 1910-es években született, Radnóti Miklóshoz hasonlóan, aki 1909. május 5-én látta meg a napvilágot Glatter Miklós néven. A Kádár utca 8. szám alatt emléktábla hirdeti, hogy „Ebben a házban született Radnóti Miklós”, pedig valójában a Bakáts téri kórházban.

IMG_7519_renamed.jpg

Születésekor meghalt édesanyja és ikertestvére, de ezt nem árulták el neki. Édesapja Glatter Jakab felvidéki származású zsidó volt, 1911-ben újranősült, és Radnóti mostohaanyját tisztelte anyjaként. Féltestvére, Erdélyi Ágnes költőnő (1944-ben Auschwitzban halt meg). A család később a Nádor utca 18. számba, majd a Falk Miksa utcába költözött át.

 

Katona József utca 2/E

Radnóti 1921-ben, vagyis 12 évesen tudta meg az igazságot édesanyja haláláról, mikor édesapja meghalt. Ekkor nevelőanyja otthagyta őt a húgával együtt, amit nehezen tudott feldolgozni. Később, 15 évesen derült ki számára ikertestvére halála is, ami miatt sokat filozofált saját kilétéről. Grosz Dezső textilkereskedő vette magához, de valójában dédnagynénje nevelte a Lipót utcában.

Ekkortájt került sor a megszorító intézkedésekre is (1920/XXV. Numerus clausus), mely a felsőoktatásba bejutó hallgatók számát nemzetiségi arányok szerint szabta meg.

A Katona utcai házon megfigyelhető a csillag nyomat. 1942-ben épült úgynevezett „csillagos ház” volt, amelyben a deportálás előkészítése miatt zsidó családokat helyeztek el. Egy szobában 5 család lakott, és csak a nap meghatározott szakaszában mehettek ki az 50x36 cm-es csillagot letisztítani. Radnóti Miklós később, 1943-ban katolizált és nevet változtatott.

IMG_7526.jpg

Visegrádi utca 14.

Szecessziósnak nevezett ház növényi motívumokkal. A kazettás mennyezet egy része és a galambmotívumok a faburkolatról már eltűntek, de a kandeláber még megmaradt. Itt hallgathattuk meg Radnóti életének arról szóló fejezetét, mikor Grosz Dezső kereskedelmi iskolába adta, annak reményében, hogy a mesterségét folytassa. A költő viszont jobban vonzódott a bölcsészethez, első versét „Apámhoz az égbe” címmel írta.

Mikor eltörte a kezét, Hilbert (szül. Komlósy) Károly tanító járt hozzá, és jó barátságba kerültek. Az ő javaslatára kezdett el Radnóti gyakrabban olvasni. Később gyakran meglátogatta Hilbertéket az otthonukban is, így ismerkedett meg leendő feleségével, Gyarmati Fannival, aki pedig Hilbert feleségéhez járt különórákra.

IMG_7532.jpg
 

Visegrád utca 15.

A házat a Magyar Avantgárd Mozgalom bölcsőjeként és Kassák Lajos főhadiszállásaként tartják számon. Emellett ebben a házban működött a baloldali csoportosulás is Sámuel Izsó vezetésével. Illegális röpiratokat készítettek, mely miatt az írógépen egy elcsúszott „g” betű buktatta meg őket.

A „Visegrádi 15” külön forgatókönyvet dolgozott ki a Tisza István meggyilkolására. Pontosan megfigyelték a szokásait, de a Lékai Jánosnak nem sikerült a merénylet, véleményük szerint mert nem tudta kezelni a pisztolyt és kibiztosítás helyett véletlen pont az ellenkezőjét tette.

IMG_7543.jpg

Ezután Lukachich tábornok ellen terveztek merényletet a borbélynál, de ezt meg Fischer hiúsította meg azzal, hogy túl korán végzett a hajnyírással, és ki kellett jönnie mire Lukachich bement.

A Tanácsköztársaság 133 napját viszont ebből az épületből irányították. Erről, és a többi érdekes történelmi adalékról Lengyel József: Visegrádi utca c. írásában lehet olvasni.

 

Visegrádi utca 17.

Maczó Balázs szerint Budapest legjelentősebbnek tartott szecessziós épülete, melyet Vágó József tervezett (az ő nevéhez fűződik a genfi Népszövetség-palota és a Gutenberg-otthon is). Az építész védjegyének számít a galambpár motívuma, mely magyaros mintából indult ki. A mai ablakok helyén maratott üvegek voltak, ez még pár helyen észrevehető.

A homlokzaton a legfelső emelet díszített ismétlődő motívumokkal. A szecesszióban volt divatos, hogy a felső rész díszes, míg a historizáló stílusnál az első emeleteket emelték ki. Ennek oka lehet, hogy korábban lépcsőn az elsőre lehetett könnyen feljutni, se utána megjelentek a liftek is. A házat Otto Wagner „Linke Wienzeile épületéhez szokták hasonlítani. (A képen balra Vágó József lipótvárosi épülete, jobbra Otto Wagner Linke Wienzeilen 38-40. épületei.)

radnoti_seta_ujlipotvaros2011091.jpg

Itt szerkesztette egyébként Lengyel József és Szamuely Tibor a Vörös Újságot. Radnótinak mindehhez nem sok köze volt, „csak annyit érzett, hogy nem voltak érdemjegyek és a Szigetre ingyen be lehetett menni, előtte pedig csak belépővel”.

 

Radnóti utca 16.

Tipikus, zárt udvarú külvárosi épület volt 1-2 szobás lakásokkal, melyek egyikében Kassák Lajos is lakott. Az író-költő-műfordító-képzőművész 1887-ben született, 4 elemit végzett, de minden tárgyból megbukott. Autodidakta módon képezte magát, és merész dolgokat tett, mivel nem volt vesztenivalója. A TETT-et a Nyugat ellenpárjának szánta, és a szabadvers műfaját igyekezett meghonosítani (ami Radnótinál is jellemző). Ebben az egyszobás lakásban tartották a MA és a Dokumentum szerkesztőségét és a megbeszéléseket.

Kassák és Radnóti a Banánsziget nevű „gyorsétteremben” futottak össze (ahol porcelántányéron szolgáltak fel, de tényleg árultak banánt). Azt próbálták tisztázni, hogy Kassák méltatott egy Apollinaire-fordítást, csak éppen kihagyta a fordítók nevét: Radnótiét és Wass Istvánét (akik közül utóbbival nem volt jó viszonyban).

 

Phönix-ház

Következő államosunk a sétán a Phönix Életbiztosító Társaság épülete, egyik oldalán „Phönix”, a másik oldalán „Turul” felirattal. Négy utca által határolt területen fekvő épület; a keretes beépítés előfutára, közepén egy parkkal. 1927-29 között Jónás Dávid és Jónás Zsigmond építették. A Pannónia utca az a határ, ahonnan már a modernebb épületek következnek. 

IMG_7577.jpg

Visszatérve Radnóti életére, különbözeti vizsgát kellett tennie, hogy bölcsészként tanulhasson tovább. A numerus clausus törvény miatt a pesti egyetem helyett Szegedre kellett járnia. Egy évig Csehországban is tanult kereskedelmet, és itt szerezte első tapasztalatát a testi kapcsolatról „Tinivel” (Klementine Tschiedel), de erről Fanninak beszámolt levélben. Érdekesség, hogy mindig két levelet írt egyszerre: egy olyat, amit Fanni szülei is elolvashattak és egy személyeset a lánynak. Fanni szülei a házasságot a diploma megszerzéséhez kötötték, erre 1935-ben került végül sor.

 

Pozsonyi út 1.

Radnóti Miklós és Fanni esküvő után moziba mentek, a nászutat pedig Révfülöpön töltötték. Ezután ebben a Pozsonyi út 1. szám alatti, 1933-ban épült házban kezdtek élni. Bútoraikat Grosz Dezső feleségétől kapták, és ülőgarnitúrájuk illetve könyveik kivételével máig minden megőrződött.

Szintén itt lakott Kovács Margit és itt készítette kerámiáit. A művésznővel jó barátságba kerültek, és 1944-ben a front Magyarországra érkezésekor először neki segítettek az alkotásait az óvóhelyre cipelni. Ezeket a helységeket ma már lakásokká alakították.

Radnóti itt szavalta el nekik „Nem tudhatom” című versét, mely az irodalomtörténészek szerint összefoglalója az érzelmeinek. (A verset egyébként 1943-ban már elmondta barátainak, akiknek nem tetszett.)

A Katona József utca sarkán is láthatunk egyet Kovács Margit szobrai közül, mely Szent Flóriánt ábrázolja. (Korábban már én is írtam Kovács Margit életéről és munkáiról.)

IMG_7589.jpg

 

Palatinus ház (Katona utca)

A Margit híd pesti hídfőjénél található házakat nevezik így, mely telkeket eredetileg József Nádor kapott 1908-ban a Margitszigetért cserébe (pénz mellett). Ezeket a telkeket a Palatinus Építő Rt.-nek adta el, akik 1911-ben Vidor Emilt bízták meg három bérház építésével. Az épületek késő szecessziós stílusban készültek, stilizált és geometrizált motívumokkal.

IMG_7611.jpg

Eredetileg a Margitszigetről vezetéken át hozták ide a termálvizet, de az eltömítette a csöveket és elszínezte a kádat. Központi porszívó rendszer működött, amit a nap meghatározott időszakában lehetett használni.

A Palatinus házak között belső közlekedő utcácska működik: a Főnix-köz és a Palatinus-köz. A Radnóti utca 1969-ig a Sziget utca nevet viselte. Itt látható Schaár Erzsébet Radnóti-emléktáblája is.

 

Szent István Park

A park 1931-ben lett kész a francia parkok mintájára, és Radnótiék nem sokkal később, 1935-ben költöztek a közelébe. Fűre lépni lehetett, de mindig csak az éppen kijelölt helyen. A költőt meglepte Franciaországban, hogy milyen szabadosan élnek a parkokban, míg Pesten őt rendőrségre vitték Fannival, mikor csókolóztak.

A ma Mc Donald’s-ként ismert helyen állt a Kis-Ilkovics kávéház, ahol zajlott az élet: Radnóti itt írt, fordított és itt fogadta tanítványait („addig sem kellett fűteni otthon”). Vezette kiadásait, melyek közül a legfőbbek a vacsorázás, bélyeg, borotválkozás. A 3. legnagyobb tételnek pedig a dohányzás számított, méghozzá a Levente nevű cigaretta, amit nem engedhetett volna meg magának.

 

Pozsonyi utca 40.

A házat Hatvany Lajos építtette (Bauhaus-bejegyzésemben már írtam róla), aki a Cukorgyár tulajdonosa és a Nyugat legnagyobb mecénása volt a korban. Radnóti kifogásolta a lapot – mondván „Hiányzik belőle a Nyugat!” – egészen addig, amíg le nem közölték egy versét, jó kritikával. A „Nyugat Istennőjének” a titkárnő számított, aki kivételt fizetésben a költőkkel, ráadásul a versek hosszúsága alapján adta a fizetést. Hatvany a szomszéd lépcsőházban fizetett, és olyan asztaltársaságokat szervezett, ahová eljárt többek közt Wass István és Radnóti is.

Radnóti a harmadik munkaszolgálata után nem tért haza. „Kölcsönzsidóknak” nevezték azokat, akiket Magyarország külföldre küldött. A menetelés közben elgyengülőket agyonlőtték, közöttük Radnóti Miklóst.

A költő a Radnóti nevet csak halála után kaphatta meg 1945-ben, amit Fanninak sikerült elintézni. Radnót egy felvidéki település neve, ahonnan szülei származtak, de ez nem számított hivatalos névválasztásnak, így a Radnóczi Miklóst engedélyezték.

 

Református templom

Sétánk utolsó állomása az 1936-ban épült református templom kertje volt. A pályázat első és második helyezettjét, Halászy Jenőt és Tóth Imrét kérték meg arra, hogy együtt dolgozzanak. Ha a terveket megnézzük, akkor láthatjuk, hogy egyiken sem szerepelt timpanon, hanem azt a reformátusok kérésére kellett hozzáépíteniük.

IMG_7640.jpg

A református templomok prototípusa a Debreceni és a Kálvin téri templom, de ennek különlegessége, hogy egyikre sem hasonlít és követője sem akadt.

Ezzel zárult Radnóti-sétánk, és remélem, hogy részt tudok majd venni az Angyalföldi Helytörténeti Gyűjtemény által szervezett más helytörténeti idegenvezetéseken is.

A bejegyzés trackback címe:

https://habosvilla.blog.hu/api/trackback/id/tr394138129

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.