Megkérdeztem twitteres pajtiktól az utazás előtt, hogy szerintük mit érdemes megnézni Nagyvázsony környékén. Ezekből a tippekből választottuk ki Vöröstót és Kővágóörsöt, illetve tettünk egy kis kitérőt a köveskáli termelői piacon. Végül pedig Badacsonyba érkeztünk, ahol nem hagyhattuk ki a borozást sem, Szegedi Róza emlékháza és egy kis túrázás mellett. (Biztos feltűnik majd nektek, de most egy kis vissza-dátumozásra kényszerülök a bejegyzéseknél a történet folyamatossága érdekében.)

 

Kálvária és klasszicizáló barokk templom Vöröstón

Vöröstó közvetlenül Nagyvázsony közelében fekvő bájos település. Rögtön feltűntek nekünk a szép lakóházak, melyeknek homlokzatán többnyire az építés dátuma is olvasható. Két nevezetessége a temploma és a kálváriája, amelyek egészen közel találhatóak egymáshoz.

Templomot már 1121-ben említenek az írások, de azt valószínűsítik, hogy 1550 után felégették a törökök, majd 1746-ban renoválták az új telepesek (itt a történetben kis zavart vagy hiányt érzek), más leírás szerint pedig Padányi Bíró Márton építtette újjá 1736-ban. A lényeg, hogy a mostani templom alapkövét 1825-ben tették le, és már abban az évben november elsején misét is tartottak benne.

Úgy tartja a legenda, hogy az építkezésen a faluból mindenki dolgozott (kb. 400 fő), fát vágtak és téglát égettek közös erőkkel. A költség ekkor 90.000 Ft volt. Sajnos a belsőt most sem tudtuk megnézni (ez egy ilyen hétvége volt), oltárképén Szűz Mária Szeplőtelen Fogantatása szerepel, aki a templom védőszentjévé vált. Orgonáját pedig Fischer János, keszthelyi orgonakészítő mester faragta 1833-ban. 1997-ben végeztek felújítást a templomon, ma szép állapotban van.

Másik látnivalója, a temetővel szemben lévő dombra épült klasszicista stílusú kálvária stációi és kora eklektikus kápolnája. 7-7 stációt figyelhetünk meg párhuzamosan a kápolna felé vezető úton. Valamiért eleinte úgy tűnt, mintha csak ragasztott papírok lennének a stációk illusztrációi, pedig nagyon szép kis domborműves alkotások.

A dátumok itt is eltérőek, több helyen 1820-at jelölik meg a készülés időpontjaként, máshol 1863-t. (Általában a településeken hajlamosak a minél korábbi datálást preferálni.) Érdekessége még, hogy Vöröstó Községe emeltette, és nem az egyház birtokaként tartják számon.

Köveskáli kistermelői piac

Útban Kővágóörs felé figyelmesek lettünk a termelői piac feliratra, aminél többünknek felcsillant a szeme. Két kocsis bevonulásunk rögtön feltűnést keltett a helyiek körében, de azt hiszem, nem jártak velünk rosszul, mert szinte minden árustól vásároltunk valamit. A Vidéki Élet honlapjaszerint Köveskál, Szentbékkálla és Balatonhenye termelőivel találkozhattunk a „biopiacon”.

Ettünk fánkot, mézes sütit és vettünk még mézet, szőlődzsemet, körtét, körteparadicsomot, illetve kaporral és uborkával ízesített sajtot. Nővéremék Kétbodonyban nemrég kezdtek el hasonló piacot szervezni. Nyugodt szívvel ajánlom a kistermelői piacokat mindenki figyelmébe, ahol tényleg magyar árut lehet venni.

Kővágóörsi kőtenger

A következő megállót Kővágóörsön tartottuk, ahol az úgynevezett kőhát nevezetes. A kiírás szerint a Pannon-tenger partjain lévő homokot a miocén korban egy hőforrás kovaoldattal itatta át, így cementálta és kovásodott homokkődombok jöttek létre. (Ezek a felszín alatt még ugyanekkora méretűek vagy ennél nagyobbak is lehetnek.) Mindez persze egy földrajzzal vagy biológiával foglalkozónak még nagyobb élmény lehet, mint nekem.

Találkoztunk tücskökkel, gyíkokkal és pillangókkal is a természetnek ezen a kis védett pontján. A Kéktúra útvonala is elvezeti erre a kirándulókat, szép táji környezetben. Unokaöcsém rögtön kitalálta azt a játékot, ami bizonyára másnak is eszébe jutna itt: próbáljatok úgy ugrálni, hogy csak a kövekre léphettek (már ha meg meritek ezt tenni a miocén kori maradványokkal, és nem érzitek úgy, mintha Mona Lisa értékű festményt taposnátok.)

Kőhátat Kővágóörsön kívül még Szentbékállán, Köveskálon és Salföldön is meg lehet szemlélni. Kövét bányászták is, és malomkő készítésére használták.

Szegedy Róza Badacsonyban

A családi legendárium része, mikor kiskoromban megláttam Badacsonyban a Rodostót, és elkezdtem mászni felfelé a köveken, anyukám és nővérem kénytelen voltak követni. (Manapság is előfordul velem az ilyen, de inkább gyönyörű épületekbe rohanok másokkal nem törődve.) Mászás közben nővérem egy másik utat választott, így véletlen szétvált az utunk. Riadtan kerestük meg egymást a túra után, de nem történt baj egyikünkkel sem. Nővéremben ez olyan nyomokat hagyott, hogy most újra szerette volna megmászni Rodostót.

Kb. 15 év alatt sok minden megváltozott, már nem találtuk meg a régi utat. Most nővérem kezdett el felfelé menni egy túraútvonalon, de többen nem erre készültünk fel és hamarabb visszafordultunk. Az út pedig nem is az a bizonyos Rodostó volt; mint kiderült, azt a részt már ellepte a gaz. Érdemes a kirándulás előtt tájékozódni, és eldönteni merre szeretne indulni az ember, mert többféle lehetősége is akad a Rózsakőhöz, a tanösvényen át, a bujdosók lépcsőjén vagy a kilátóhoz.

Aki Badacsonyban a gasztronómiát szeretné inkább kipróbálni, az induljon el a kikövezett úton a hegytető felé, és lépten-nyomon borozókat talál. De ha nagyon kényelmes, és kifejezetten a híres Kisfaludy házba vagy a Szegedy Róza házba igyekszik, akkor bérelhet „taxit” terepjáró formában. Egy út 5000 Ft-ba kerül, és bármennyi ember beülhet. Mi kilencen foglaltunk helyet a családommal, nagyjából mindenhol lógtunk kifelé. Sógorom érdeklődött, hogy ez már rekordnak számít-e a sofőrnél, de állítólag már 16-an is ültek mögötte. Megkérdeztem, hogy netán ők modellek voltak-e, akik kisebb helyen elférnek, mire a sofőr közölte: „Nem, ők részegek voltak és siettek a hajóhoz!”

A kis túra után a Szegedy Róza Emlékházba tértünk be, ahol végre én is kiélhettem a kiállítási vágyamat, míg a többiek ettek és ittak. A hölgy Kisfaludy Sándor felesége volt, és 1790-ben későbarokk stílusban építették számára a présházat, ahol ma az egykori berendezés is megtekinthető, és Irodalmi Emlékmúzeum is működik.

Az irodalomkedvelőknek csemege lehet a „Balatoni Almanach” kiállítás, melyet eredetileg 1967-ben rendeztek meg kortárs költők Balatonról szóló műveiből. Összesen 28 kézzel írt vers volt tussal írt rajzlapokon (ha jól láttam, itt a másolataik olvashatók). Pl. Juhász Ferenctől a Rezi bordal. Illetve Fodor András, Weörös Sándor, Illyés Gyula, Pilinszky János, Zelk Zoltán, Nemes Nagy Ágnes írásai. Ezek mellett illusztrációkként rajzok és akvarellek láthatóak. Például Borsos Miklóstól „A vízrenéző”, mely egyben Fodor András Egry József emlékére írt versének a címe is. Emellett Udvardy Erzsébet, Varga Hajdu István, Orosz János, Szász Endre, Bartha László, Váci András, Gacs Gábor, Csohány Kálmán, Würtz Ádám, Illés Árpád és Kass János alkotásai.

1999-ben megrendezték az Új Balatoni Almanachot, melyre 63 verset gyűjtöttek összesen. Itt olvasható például Fenyvesi Ottó: Beszéltek összevissza, Utassy József: Balatoni képeslapok, Veress Miklós: Gyászzene.

Ezután megnézhettük a másik épületet, ahol szintén több helyiséget lehet bejárni. Az első teremben korabeli Kisfaludy kötetek sorakoznak vitrinekben, kézírásos levélmásolat és a Himfy I-II. énekének másolata. Elolvashatjuk a költő életrajzát, aki Sümegen született 1772-ben és ott is halt meg 1844-ben, példaképének Bessenyei Györgyöt tekintette.

A bútorok az egykori kúriából származnak, nincs stílusegység közöttük. Megnézhetjük a berendezett szobát, ahol ágy asztalka, kiskályha, ládika, díszes férfi ágytál kancsóval és Szent Borbála képe sorakozik. A következő szobában íróasztal látható pennatartóval és olvasószemüveggel. A nagyszobában egy nagyobb kályha, ülőbútor, asztal székekkel és a szekrényben tányérok, mintha Kisfaludy éppen csak kiugrott volna valahová. A legszebbek mégis a pipák, és Szent György harcát a sárkánnyal ábrázoló pipatartó.

A bejegyzés trackback címe:

https://habosvilla.blog.hu/api/trackback/id/tr73270933

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.