Ajka üveggyára és templomai

2011.08.15. 22:36

 Idén újra Nagyvázsonyban nyaraltunk, ezúttal nem a Művészetek Völgye idején, hanem augusztus 12-14. között. A családom női tagjainál ez azt jelenti, hogy mindennap máshová kell utaznunk, ez szinte elvárássá vált. Első nap Ajkát választottuk célpontunknak. Megnéztük az Ajka Kristály Üveggyár Múzeumot, néhány templomot és mesterséges tavát. A Városi Múzeum és Fotógaléria (talán átalakítás miatt) július 1. és augusztus 15. között pont zárva tárt, ezért nem tudtuk végigjárni helytörténeti, Borsos Miklós, Fekete István és Molnár Gábor tárlatait. Cserébe véletlenül Tósokberéndbe is átruccantunk.

Az Ajka Kristály Üveggyár területén lévő múzeumba előre be kell jelentkezni (telefon: 88/510-521, cím: 8400 Ajka, Alkotmány utca 4.) – még úgy is, hogy külön idegenvezetést nem kapunk. Fejenként 400 Ft azonban nem olyan sok a látogatásért. (Amúgy a gyárlátogatásra is külön kell jelentkezni, ennek időtartama 1 óra. Leginkább hétköznap délelőtt fogadnak látogatót, de ugye mindenképp munkaidőben.)

 

A múzeum emlékei

A múzeum három helyiségből áll, melyből kettő telis-tele van kristály készletekkel. Magamnak úgy jegyeztem fel első körben, hogy átlátszó és színes üvegek vannak külön vitrinekben. Belépés után rögtön megragadott egy horoszkópos tál, Első Keresztély 1959-es tálja és a 100 éves AÜ (= Ajkai Üveg) emléke. Aztán vettem észre, hogy a vitrinekre külön-külön rá van írva, hogy milyen tárgyak találhatóak benne, és persze sokkal szakszerűbben az én ismereteimnél.

Megtudtam így, hogy az általam egyszerűen színes üvegnek titulált kristályok valójában „Színköpenyes csiszolt ólomkristály termékek” illetve „Színes, színessel kombinált, színköpenyes és kristály üvegek”. Másik vitrinben pedig „Ólomkristály fúvott csiszolt tárgyakat” állítottak ki.

A legelragadóbbak mégis a mesterek által készített egyedi, csiszolt ólomkristály darabok, melyeknek pozíciója a tárlaton is kiemelkedik. Vannak kutya, ló, szarvas mintás tálak. Nagyon tetszett az 1978-as mű, mely a Parlamentet mintázza, felül pedig az üvegfúvás és csiszolás műveleteit figyelhetjük meg belecsiszolva. 2000-ben készült a Magyar Királyi Korona 1896 körüli kristály változatának kópiája. Ezen kívül Garamvölgyi Rezső mester színesen festett, csiszolt, kétrétegű díszüvege itt áll.

Folytatva a nézelődést magát a gyárat ábrázoló csiszolt ólomkristály díszművet is láthatunk. És mosolyogva jegyeztem meg, hogy a tálak-poharak-kancsók-lámpa-harang együttesét szervizáruknak nevezzük. Az ólomkristály matt és fényes csiszolt termékek között látható a „matt rózsás” ivókészlet 1972-ből Németh Magda tervei alapján. Szintén ő álmodta meg 1965-ben a forgócsillagos ólomkristály asztal szervizárut. Ismét felbukkant Első Keresztély tervező neve 1964-es csiszolt lófejes tálon. A helsinki VIT-re pedig 1962-ben Németh Nándor készített csiszolt ólomkristály ivókészletet.

A második terem, ha lehet ilyet mondani, még az elsőnél is szebb. Itt állították ki Németh Magda gyönyörű nőszirmos vázáját (2000-ből) és virágmotívumos cameo kétrétegű vázáját. Továbbá Molnár Gábor növény- és madártmotívumos kétrétegű vázáját. 1910-es gravírozott címeres ivókészletet. Továbbá káli üvegből készült munkákat. Például Fábry János préselt tányér és tálca tervét színes káli üvegből.

Ha jól gondolom, ezen a kiállításon nem a kronológiát választották rendezési elvként, hanem az üvegek típusait. Apropó, az előtérben megnézhető az üvegkeverék összetevői külön-külön tálkákban: kvarchomok, ólomoxid, hamuzsír, szód, Bárium-karbonát, Kálium-nitrát.

 

Az Ajka Kristály Üveggyár története

Az ajkai gyár történetéről pedig a második teremben olvashatunk tablókon, mellette régi fényképek másolatait szemlélhetjük meg a dolgozókról. A gyárat Neumann Bernát alapította 1878-ban, és a környéki nyersanyagokat használták fel. Ekkor Budapesten, Bécsben, Odessa-ban értékesítették az árukat. Először Ajkán indult meg a sajtolt üveggyártás, ami fellendítette az üzletet.

1891-ben a Kossuch cég birtokába került, de a századforduló válságot hozott, a gyárak kartellbe tömörültek. Majd 1914-16 között szünetelt a gyártás. Egy kemencével tudtak újraindulni ekkor. Több min húsz évnek kellett eltelni, mikor 1939-ben kiszálltak a kartellből. A háború előtt elkészült „A magyar kristály”, az ólomüveg vetélytársa.

1942-ben hadiüzemmé nyilvánították, és három év múlva ismét leállt a termelés. Ezután a gyárat államosították, és elindult a külföldi export. Először Hollandiába likőrös, boros készleteket szállítottak.

Új nagyhutát nyitottak 1951-ben, és 1959-63 között nyerte el a gyár a mai arculatát, legalábbis a táblák készülésének időpontjában. És bár eddig nem voltam kritikus a múzeummal szemben, azért azt meg kell jegyezni, hogy a kiírások nem túl frissek.

Szóval 1960-as évek után bevezették az ólomkristály gyártást, átálltak földgáztüzelésre és üvegfúvást könnyítő gépeket vezettek be. A kiírás szerint akkor éppen 1500 fő dolgozott a gyárban, 2068 tonna üveget állítottak elő (nem jelezték, hogy mennyi idő alatt) 445 millió értékben. Ennek 2/3 részét tőkés exportban (!!). Vevőik: Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Írország, Spanyolország, Belgium, Portugália.

Az előtérben egy másik poszter jelezte, hogy 1990-ben privatizálták a gyárat. Ez lett az első amerikai-magyar vegyesvállalat, a FOTEX csoport érdekeltségében, Ajka Kristály Üvegipari Kft. néven.

Az már a honlapról tudható meg, hogy 1991-ben elindult a porcelánfestő műhely. Már a termelés 93%-a exportra (!!) készül. A listában már nem szerepel Spanyolország, Belgium és Portugália; viszont ott van Olaszország, Németország, Svájc, Franciaország, Japán és Dél-Kelet Ázsia. A foglalkoztatottak száma 300 fő (felmerült bennem, hogy jól írtam korábban 1500 főt?). 2007 évi bevétele 3 milliárd forint és alaptőkéje 1.117 millió forint. Jelenlegi hivatalos neve Ajka Kristály Kft.

 

A márkaboltról

Számomra kissé érdekes módon, de Ajkán egy márkabolt található a gyár szomszédságában. Budapesten viszont három is, ahol szintén megvásárolhatók termékeik: 5. kerületben a József A. u. 7. számot és a Kossuth u. 10. számot kereshetjük, a 13. kerületben pedig a Szent István u. 4-t. Az árak az átlagpénztárcának lehet, hogy kissé borsosak – de aki megengedheti magának, talán megfontolja, hogy magyar terméket vegyen. Egy-egy olcsóbb váza vagy pohár mindig akad, amivel azt tesztelik, hogy érdemes-e ilyen terméket készíteniük.

És még egy humoros dolog miatt szenteltem ennek külön bekezdést a bejegyzésben: mikor kiírtam twitterre, hogy Ajkán vagyunk, akkor kiderült, hogy egy követőm @BenGrenty is ajkai, ráadásul a boltban az anyukájánál vásároltunk. :) Mindig mondjuk, hogy kicsi ez az internet, mint egy falu!

 

Ajka templomai és múzeuma

A városban három templom is egészen egymás mellett van: (a templomdombon) az evangélikus, a református és (kicsit messzebb) a katolikus. Sajnos mikor mi ott jártunk, egyikbe sem tudtunk benézni. Ezek közül az evangélikus templom 1786-89-ben épült, a református pedig műemlék jellegű, 1783-ban késő barokk stílusban épült eredetileg, majd 1912-ben és 1938-ban felújították.

Mellettük található a Városi Múzeum és Fotógaléria is, mely ezen a nyáron zárva tart. Megpróbáltuk felhívni az ajtóra kiírt számot, ahol az előzetes bejelentkezéseket fogadják, de azt mondták, hogy ez az időpont (péntek délután) egyáltalán nem alkalmas.

Ezután következett a nem várt kanyar, mikor a mesterséges tó keresése közben megtaláltuk a tósokberéndi katolikus templomot. A Tósok jelentése tó melletti falu, mely 1949-ben egyesült Berénddel, és 1959-ben csatlakoztak Ajka városához. A református templom Tósok területén található, a katolikus pedig Beréndén, amit igyekeznek a mai napig mindenhol megkülönböztetni.

A katolikus templom 1799-1808. között épült, saját megfogalmazásuk szerint az egyik legérdekesebb példája a barokkból klasszicizmusba hajló stílusnak. Görögkereszt alaprajzú (ami viszonylag ritka), egytornyos építmény.

 

Mesterséges tó és szobrai

A csónakázó tó önmagában is szép látvány, ráadásul annyi kacs pihen mellette, amennyit életünkben még sosem láttunk egy helyen. A parton az újszülötteknek sorban fákat ültetnek, ami nagyon szép szokás az önkormányzattól.

Sajnos nem sétáltunk vagy csónakáztunk el a tó közepén lévő kis szigethez, pedig ott áll Fekete István bronz mellszobra és történeteinek szereplői: Kele, Csí és Hú.

Viszont arra figyelmesek lettünk, hogy a tótól nem messze, általunk humorosan „stonehenge”-nek keresztelt érdekes alakú kövek állnak körben. Mind a 9 kő más formájú, és címereket tettek a közepükre.

Ahogy a tábla írja, 2009-ben készíttette ezeket Ajka Önkormányzata, a várossá nyilvánításának 50. évfordulójára. A címerek pedig azok a települések, melyek eggyé olvadtak a városban: Bódé, Berénd, Bakonygyepes, Ajkarendek, Ajka, Csingervölgy, Padrag, Csékút, Tósok.

A bejegyzés trackback címe:

https://habosvilla.blog.hu/api/trackback/id/tr783159028

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.