A harmadik pécsi könyvtár, melyet most bemutatok, a Pekár Mihály Orvosi és Élettudományi Szakkönyvtár, a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának könyvtára. A kar jogelődje a Pécsi Orvostudományi Egyetem (POTE), mely eredetileg a pozsonyi Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem orvosi karaként jött létre. Pozsonyból rövid időre Budapestre költöztették, majd 1919-1923 között helyezték Pécsre; könyvtárát pedig 1926-ban alapították.

   A történelemre utal Erzsébet királyné köztéri mellszobra az egyetem parkjában. Ennek és más Sissi-szobroknak a múltjáról bőven találhatunk forrásokat az interneten. Ezt a változatot 2008-ban állították fel, Liptóújvári Stróbl Alajos szobrának tökéletes másaként. Az öntést Bartha János végezte, a posztamenst pedig Turi Gábor készítette. (Egy másik, beltéri Erzsébet-szobor is található az egyetem épületében, amit Stróbl Alajos készített 1923-ban, legalábbis az 1923-as pécsi tanévnyitó ünnepségen már látható.)

A könyvtárban újabb szobrokat fedezhetünk fel, ezeken pedig Pekár Mihály, Klebersberg Kunó és Tóth Lajos - az intézmény számára fontos személyek. Eredetileg a PTE ÁOK tulajdonában vannak, másolatuk 1 millióba kerülne –, úgyhogy másolatuk híján az eredetijüket látjuk a könyvtárban.

A könyvtár felújítását 2010. novemberében fejezték be, azóta nagyon szeretik a helyet. Mint megtudtuk, hangsúlyt fektette rá, hogy egy nagy üvegajtó legyen a bejárat, ami kinyitja a teret az olvasók felé. Jelképezi, hogy várják a vendégeket.

Elindultunk az olvasótermeken keresztül, ahol láthattuk, hogy egy egész falat betöltő folyóirat közül lehet választani. Mégis azt mondják, meg kell fontolni, hogy milyen folyóiratokat rendelnek meg.  Itt az általános orvosi témájúakat vehetjük elsősorban a kezünkbe. Arra viszont figyelnek, hogy minden magyar nyelvű orvosi folyóiratot a teljesség igényével gyűjtsenek. Ugyanígy minden tankönyvet beszereznek, ami a tanrend szerint kötelező. Az ajánlottakat pedig próbálják megvenni.

 

Problémát jelent, hogy a födém miatt csak a falak mentén helyezhetnek el könyvespolcokat (a könyvtár az emeleten található), a többit az alagsori raktárban kell tárolniuk. Kérdésünkre elmondták, hogy a könyveket központi költségvetésből veszik, a tanszékek maguknak szereznek be könyveket pályázati pénzből és támogatásból. Az előző rendszerben „szétszórt” könyveket is próbálják visszaszerezni, de nagyon nehéz, mert került belőlük a megyei és az egyetemi könyvtár állományába is. 

 

 Szorgalmi időszakban 8:00-21:30 között tartanak nyitva (vizsgaidőszakban még szombaton és vasárnap is be lehet menni), továbbá éjszakára is kölcsönöznek könyveket. Azt viszont szigorúan veszik, hogy az olvasóknak nem szabad ételt és üdítőt bevinni az olvasótermekbe. A könyvtárosok hagyományosan fehér köpenyt hordanak, ami szerintük szerencsés gyakorlat.

Megnéztük a könyvtárközi kölcsönző szobát, azonnal ki is derült, hogy fogorvosi könyvtáros barátnőm és az itt dolgozó könyvtáros már többször leveleztek egymással.

Ezután az emelet irodái következtek: egyik helyen a leltározás folyik három asztalon is, amit elektronikusan és a biztonság miatt füzetben is végeznek. Itt kapott egy asztalt az a kolléga is, aki a Magyar Tudományos Művek Tára feltöltését végzi. Másik szoba a formai- és tartalmi feltárást végzőké, akik utólag is visszaellenőrzik a műveket. A férfi kollégát szokták keresni informatikai kérdésekben is, akire "Te vagy a férfi, csinálj valamit!" felszólítással ragadt rá a feladat - mondták nevetve. Kiss Tamás hozzátette, hogy az ő munkája inkább könyvtárosok és informatikusok közt közvetíteni. Továbbá a Corvina könyvtári rendszert kezeli, és a szakozást végzi (tartalmi feltárás).

A feldolgozók behasonlítják a duplumokat. A fölöspéldányokat felajánlják a szokásos helyeken, és ha senkinek nem kell a könyvtárak közül, akkor a hallgatóknak adják ingyen. Mint megjegyezték, néha fáj a szívük, mikor a drága könyveket is ingyen kell adni, de nem ismernek erre vonatkozó szabályt hogy adhatnák pénzért. És van még egy szoba külön az adminisztrációnak is. 

 Miközben fogyasztottunk egy kis frissítőt a konyhájukban (borzasztó meleg nap volt), tovább meséltek az intézményről. Igyekeznek mindig a felhasználó szempontjából gondolkodni. Erre bizonyíték szerintük, hogy mikor volt egy hallgatói fórum az egyetemen, akkor a könyvtárra nem volt panasza a hallgatóknak. Mármint reális panasz, mert több könyvet, hosszabb nyitva tartást és az olvasótermekben enni-inni mindig szeretnének.

Elkezdődött a karon a német nyelvű oktatás is az angol és magyar mellett, ami anyagilag sokat jelent. A kérdés, meddig fogják győzni infrastruktúrával. Attól is félnek, hogy nem csak a hallgatók, hanem az oktatók is kimennek inkább külföldre, ahol jobb a helyzet.

 A PubMed-et nagyon szeretik, mert összekapcsolva a katalógussal jól lehet vele keresni. Úgy érzem, kicsit sajnálkozva jegyezték meg, hogy a hallgatók jobban szeretnek célirányosan, a tárgyszót a keresőbe beírva keresni, mint böngészni.

Végül a raktárakba is bepillantást nyerhettünk, ahol 75% a folyóirat állomány, mivel ezekben vannak a legfrissebb információk. Büszkék arra, hogy sok folyóirat megvan egészen az 1. számtól. A klinikusok állományaiból és a professzorok magánkönyvtáraiból igazi kuriózumok kerültek elő.

Külön őrzik az 1926-46 közötti Tóth Lajos Könyvtár állományát, melyben benne vannak ex librisei is. Sok olyan könyv lelhető itt fel, mely a korban „nem kívánatos” biológiai tanokról szól. De vannak még könyve Horthy Miklósnétól (Purgly Magdolna) és Szily Kálmántól is. Néhány dedikált példány is előfordul köztük. Azt mondták rá, hogy ez „holt állomány”, de valójában évente gyarapították a Tóth Lajos Könyvtárat is, ahová már akkor beengedték a hallgatókat, nem csak a kutatókat.

 

Mindemellett „drasztikusan selejteznek”, ha kell még hely, akkor megszüntetik a kisebb raktári részben lévő közművelődési könyvtárat. Ebben részben találhatóak a PhD és TDK művek is, amelyeknek a szakozása a legnehezebb saját bevallásuk szerint. A szakdolgozatokat azonban nem gyűjtik.

Ennyi derült ki számunkra a több mint kétórás könyvtári látogatás során. Utána még megszemléltük az épületet díszítő művészeti alkotásokat (honlapon virtuális túra).

      • Az első emeleten a kar jelképeként funkcionáló mozaik látható.
      • A félemeleten kétoldalt a PTE Művészeti Karának egyik oktatója (?) alkotott. A „legenda” szerint az egyik oldal a férfit, a másik a nőt szimbolizálja.
      • Az aulába a kar híres oktatóinak öntött arcképeit teszik.
      • És ami a legtöbb dolgozó számára rejtély (legalábbis már a portás és minden arra járó ötletelt), a földszinten lévő „szobor”. A falból kiálló kőrészek, amibe az orvosi eskü szövegét karcolták bele. 

A bejegyzés trackback címe:

https://habosvilla.blog.hu/api/trackback/id/tr793102797

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.