Esterházy kastélytúra
2011.05.15. 21:57
Egy hétvégi napon a családom kisebb szelete úgy döntött, hogy bejárja Fertődöt és Kismartont (Eisenstadt, Ausztria) egymás után. Előbbit már évek óta átalakítják, restaurálják egy Európai uniós projekt keretein belül, de a feltúrás ellenére is sokkal élménydúsabb volt ez a látogatás. Ausztriában viszont a műemlékvédelmi szempontokra figyelnek példaértékűen.
Az átalakuló Fertődi kastély
A Fertődi kastély idegenvezetéssel látogatható, összesen 122 szobából áll, de természetesen nem mindenhol kalauzolnak körbe. Vannak benne iskolai, irodai és szállodai részek is – jelenleg a Műemlékek Nemzeti Gondnokságához tartozóan. Eredetileg egy vadászkastély állt a helyén még 1720-ban, Anton Erhardt Martinelli tervei szerint. Esterházy Miklós 1762-ben örökölte meg a hercegi rangot, és innentől kezdve négy éven át építkezett Fertődön, mire elkészítette a barokk épületegyüttest Hefele Menyhért, Jacoby Miklós és Johann Ferdinand Mödlhammer mesterek segítségével. „Fényes” Miklós halála után a család Kismartonba tette székhelyét. 100 évig üresen állt az egykori pompás kastély. Majd 1902-ben költözött Fertődre IV. Esterházy Miklós, felesége (Cziráky Margit) és gyermekei, akik a kastély utolsó lakói. A világháborúban katonai célokra vették igénybe az épületet, utána a berendezést széthordták, mezőgazdasági kutatóintézetnek használták, miközben állaga egyre romlott. Ezért tart most hosszú évekig, míg visszaadják a termeknek a régi fényüket.
Kápolnáját eredetileg Páduai Szent Antal tiszteletére emelték, burkolata műmárvány, páholyát befalazták. Freskóján Szent István felajánlja koronáját Szűz Máriának. Megjelenik az Atya, a Fiú és a kupola középpontjában egy gipszgalamb a Szentlélek jelképeként. Egykor a földszinten misézett a plébános, a család az első emeletről figyelte őt, a személyzet pedig a második emeleten kapott helyet.
Innen belépve az első terem szétvágott kínai paravánokkal díszített, melyet egykor Fényes Miklós Kantonból hozatott. Elve ugyanis az volt, hogy amit a császár megtehet, az neki is jár. A falak túlzottan nedvesednek, most padlófűtést építenek be. A kép a felújítás előtti látványt mutatja.
A hálószoba már rekonstruált a legutóbbi lakók korában készült fényképek alapján. A mennyezeten négy puttó van medalionokban, korábban a falakon is ilyen minták voltak (amit most egyszerű kék színnel helyettesítettek).
Az óraterem is kínaias, ugyanis ez akkoriban nagy divat volt. Fantáziavilágot festettek meg a faliképeken, mivel ezeken a helyeken ők valójában nem jártak. Esterházy Miklós nagy óragyűjtő volt, összesen 150 darabot birtokolt. Egyik különleges darab, amelyen egy mutató egy angyal, aki egyfolytában egy helyben áll, helyette a számlap mozog. Népszerű francia mester volt Bull, aki teknőcpáncélból faragott díszítést.
A zeneszobában koncerteket tartottak, maga Miklós is tudott játszani barytonon (utódja a cselló, hátrafelé is voltak húrjai). Ma a Szépművészeti Múzeum néhány képét állították itt ki, ami szimbolizálja az egykori 600 képből álló Esterházy gyűjteményt, amit el kellett adniuk.
Esterházy kiállítás
A felső emelet időszaki Esterházy kiállításán nem szabadott fényképezni, ezért az installációkról és vitrinekben mutatott tárgyakról csak pár szót szólnék. Egyik termében portrék mutatják a családhoz közel álló nemeseket, mint pl. Batthyány Lajos Ernő nádor, Batthyány Károly József horvát bán. Az Estrerházyak családnak több ága is van, melyek közül Fertőd a fraknóihoz tartozott, de van még cseklészi és tatai ága is. Címerükben az L-betű Lipótra utal, aki egykor hercegi rangot adományozott Esterházy Pálnak.
Megjelennek nemes fénymásolatok Mária Terézia Ratio Educationis-áról, egészségügyi szabályzatáról, az egyházmegyei rendszer reformjáról. A testőrségi reform egyik sarkalatos pontja volt, hogy piros egyenruhát választottak a tagjainak.
Régi térképeket is bemutatnak, melyen még nem Fertőd, hanem Süttör szerepel – később ez a település egyesült Eszterházával és a tó után választották a Fertőd nevet. Esterházy Pál fia volt József, aki a vadászkastélyt építtette, de mivel utód nélkül halt meg, ezért szállt rangja az öccsére, Miklósra (akit eredetileg katonai pályára szántak). Jelenleg Esterházy Antal lakik Fertődön 2004 óta, de mivel jóváírás nem volt a háború után, ezért csak protokoll, fővédnöki szerepet tölt be. Korábban 8 éves koráig lakott Magyarországon, majd sok helyen élt a világban (Ausztria, Belgium, Szingapúr), most 74 évesen a kastély lakója.
Fertődöt egykor a „magyar Versailles”-nak hívták, ahol a kastély bézs színű volt, francia kert vette körül virágágyásokkal, szobrokkal, narancsfákkal. Legyezőszerű szerkezetet képez, melynek 3 fő sugárút körvonala ma is kivehető. A középső út Fertőszentmiklós templomához vezet. A legyező szerkezet mást is megihletett, a kiállításon igazi legyező is szerepel Fertőd alaprajzával. Egykori bábszínházát ma felújítják, a színpadtechnika maradványait az ásatásokon találták. Operaháza 400 fő befogadására volt alkalmas. A kertet ma felújítják, 100 éves tiszafák nőttek a helyén (ezek a kupacok kissé mulatságosak, hiába számít már ez is „műemléknek”, remélem, hogy ezt is sikerül átalakítani).
A kastély híres zenésze Joseph Haydn volt, aki 80 vonósnégyest, 100 szimfóniát komponált itt. A terem kis színpadi installációjával szemben olyanok képeit helyezték el, akik vendégek voltak, pl. Albert herceg, Mária Krisztina főhercegnő, más Esterházyak.
A kiállítást egy pavillon zárja, ahol videót vetítenek le papírmasé szerű alakokkal. Témája a tűzijáték, melyet 1773-ban rendeztek Fertődön először: „Vivat Maria Terezia”. (Az első tűzijátékot az 1560-as években tartották, Magyarországon pedig az elsőnek Gödöllő adott helyet.)
Folytatva a teremlátogatást, a hatalmas Bálterembe érkezünk, melyet szintén felújítás közben csíptünk el. (Olyan érzésem volt, mint Drezdában, hogy a szemünk előtt varázsolják újjá a múltat.) Ide is padlófűtést építenek be, a falfestményeket fotók alapján még pótolják. Mennyezeti freskója Apollót ábrázolja.
Mária Terézia egyszer járt a kastélyban, emiatt külön szobát rendeztek be neki. A kínai mintás vázákban aranyhalakat tartottak. Rizsporos fürdési lehetőséget kellett biztosítani.
Az egykori ebédlőszobában nem az eredeti bútorok találhatóak. Kézzel varrott gobelineket helyeztek el, a 12 darabos, hónapokat ábrázoló székkészletből négy maradt. A 20. század elején Schmidt Miksa bútorasztalostól rendeltek bútorokat.
A porcelános szoba rokokó stílusú, vegyes európai gyűjteményt helyeztek el itt, pl. tulipános vázákat. A falakat le kell kaparni, mert a festés alatta található. A lépcsőházat is most újítják fel, csak üvegen keresztül tekinthettük meg.
„Herend a kastélyban” c. kiállításon a gyár által készített családi mintákból mutatnak be változatokat. A sás mintás arra az ajándékra utal, melyet Esterházy Miklós Szentpétervárról kapott. A minta megjelenik a függönyön, ruhákon is.
A kastélylátogatás után még a kertben is tettünk egy sétát, ahol a felállványozott kerti homlokzatot és az érdekes tiszafa kupacokat járhattuk körbe.
Kismartoni kastély, az egykori Esterházy-központ
Néhány órás kocsiútra Fertődtől találjuk Eisenstadt-ot, magyar nevén Kismartont. Ennek kastélya az egyik legfőbb idegenforgalmi központ a városkában. Biztosítanak magyar nyelvű idegenvezetést, de csak az arra kijelölt időpontokban. Mivel nem akartunk több órát várni, ezért egy német nyelvű idegenvezetésre fizettünk be, hiszen úgysem a szöveg, hanem a látvány érdekelt minket. (Illetve én értek németül és angolul is, de általában az idegenvezetők szóról szóra betanult szövege érdekel ilyenkor a legkevésbé. A művészettörténészek mondandójára kifejezetten kíváncsi vagyok, de az alapvető dolgokat én is tudom vagy látom.) Nővérem megkérte a fiatal srácot, hogy inkább angolul beszéljen, mert azt talán megérti. Szerintem a srácnak élete legkínosabb dolgai közé tartozhatott, hogy négy magyar turistát kell körbevezetnie, akiknek többsége se németül, se angolul nem tud. Szerintem jól megoldotta a szituációt, és amúgy nagyon szépen beszélt angolul.
Viszont mint említettem, ez a kastély engem kevésbé fogott meg, pedig látványosan jobb technikai lehetőségeik vannak, és több műtárgyuk... (Történetéről részletesen a kastélyspecialista blogon – ennek képeit elnézve úgy látom, hogy a termek töredékének töredékébe vittek el minket.) Az első terem rózsaszín, mintás falain francia hölgyek portréi lógnak. A korábbi freskóból megmaradt egy kis darab, melyen az „Attila” név betűzhető ki. Kiállítottak itt egy ezüst családfát, mely házassági ajándék volt egykor.
Két terem közötti átjáróban képeket függesztettek ki, melyeket részben Leopoldina Esterházy festett. Külön termet rendeztek be Melinda hercegnének (Ottrubay Melinda férje V. Esterházy Pál herceg volt), aki tehetséges táncosnő hírében állt. Róla láthatóak itt fényképek, újságcikkek, filmek kis monitorokon.
A továbbiakban láthatunk még porcelán-, ezüsttárgyakkal teli termeket, vitrin mögött épségben maradt falfestést és vázákat.
Mint írtam a bevezetőben, itt a műemlékvédelmi szempontokra figyelnek oda nagyon. Több helyen észrevehetjük a falkutatások nyomait. Egymás mellett tanulmányozhatóak a különböző korszakokból származó rétegek a falon. (A képen nem csak a tükröt, hanem a mögötte lévő falat érdemes figyelni.) Máshol hagytak egy részt, ahol a csupasz téglák láthatóak. Még a törmelékekből is raktak ki egy tartályt, ami a sok egymáson lévő réteget szemlélteti.
De nem csak a fallal csinálták ezt meg, hanem a padlóval is, ahol üvegen át látszanak a lenti rétegek. Ugyanez igaz a faburkolatra, nem mindent festettek be fehérre, hanem néhány részt kihagytak, ahol megnézhetjük az eredeti színt. Aztán egymás mellé helyezett székek is tapétaminták mutatják, hogy régen milyen volt a berendezés.
És ami miatt még nagyon érdemes a belépőt kifizetni, az a zeneterem, melyet még ma is használnak zseniális akusztikája miatt. I. Pál idejében állami rendezvényeket tartottak itt, akkor még fekete-fehér márvány padlón és 28-28 ablakkal. Ma már csak az egyik falán sorakoznak ablakok, mert a másikat II. Miklós befalaztatta, mikor ki szerette volna két szárnnyal bővíteni a kastélyt.
A kifestés is ebből az időből származik, Carpoforo Tencalla-tól. 350 képből tevődik össze a díszítés, az egyes mezők között Esterházy és Habsburg címerek vannak. Ebben a teremben egyesül építészet, festészet és zene.
A kert természetesen itt is szépen gondozott, játszóteret is rendeztek be benne. Megláthatjuk élőben azt a csendéletet, amit Albert Christoph Dies festett a gépházról, mely a tó vizét hasznosítja.
Aztán megláthatjuk a narancsházat („Orangerie”) is, ahol az üvegházban egzotikus növényeket, gyümölcsöket termesztenek, pl. füge, narancs, ananász, gránátalma. 1801-ben kezdte II. Miklós kidolgozni ennek új koncepcióját a parkon belül. Rendszeresen új növényeket vásárolt és cserélt Európában, Indiában és Brazíliában. Ausztriában Schönbrunn mellett ez volt a legjelentősebb narancsház, de aztán elhanyagolták. Legutóbb 2001-ben restaurálták.
A kastélyon kívül is vannak még látnivalók Kismartonban. A Haydn-ház az egyik legfontosabb, ahová most időhiányban nem sikerült bejutnunk. Viszont érdemes legalább egy pillantást vetni a valószínűleg korareneszánsz alapformákra visszanyúló Városháza külső falára, melyen az erényeket festették meg és bibliai jeleneteket. Ezeket 1926-ban fedezték fel, és szintén a korarenszánszra datálják, és úgy vélik, a barokkban fedték le őket.
Két templomban is jártunk: a Ferences templomban és a Szent Márton dómban. Előbbiben a szinte csak fehér és arany színeket használó fő- és mellékoltárok lenyűgöző hatásúak, valószínűleg olasz reneszánsz mester munkái. A dómnak pedig a boltozataiban és üvegablakaiban gyönyörködhetünk.
.jpg)
Egy nap alatt kényelmesen bejárható a két Esterházy kastély, még akkor is ha sétálgatunk a kertjeikben. Ha mást is meg szeretnénk néni nézni, akkor viszont rá kell szánnunk két napot a kirándulásra. Azt viszont megígérhetem, hogy megéri.
Felhasznált offline irodalom:
Beregi-Nagy Edit szerk.: Nemzeti műemlékeink, Bp.: Műemlékek Nemzeti Gondnoksága
Szerző: habosvilla
2 komment
Címkék: utazás ausztria templom múzeum kastély kismarton városnézés művészettörténet fertőd
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
jenoe (törölt) 2011.05.16. 12:17:43
"Ha mást is meg szeretnénk néni"
Köszi a poszt!
