A Húsvétot idén Kétbodonyban töltöttük, és bár nagyon sokat jártam már ott és írtam is róla, a templomába most jutottam be először. Ha már Húsvét, akkor nem tudom megállni, hogy bemutassam ezt a kis falusi templomot. Késő barokk stílusú, eredetileg 1792-94-ből majd 1818-ban átépítették. Kétbodony honlapja viszonylag sok információt nyújt róla (érdekes módon tudományos nyelvhasználattal).

Egyhajós és egytornyos evangélikus templom, tetején hagymakupolával. Főhomlokzata három tengelyre tagolódik, a közepe íves lezárású, itt található egy ablak és az ajtó, felette egy kis fa-motívummal. Az oldalsó tengelyeken 2-2 pilaszter copf mintájú fejezettel, felettük pedig rozetták. A homlokzat középső részén háromszög alakban három kis körablak. Ezek felett pedig a három harang helyezkedik el.

Az ajtón belépve látjuk, hogy U alakú karzatos kis építményről van szó, az emeleti rész egészen az alsó padsorok fölé magasodik. Az oltár pedig naiv bájt áraszt: az asztal és az oltárkép festett épített környezet előtt jelenik meg. Négy pilaszter, egy bordó függöny és egy kis aedikula (a fölső rész a kompozícióban) keretezik. Erre van írva egy kronosztikon (ami a szövegben nagybetűkkel megjelenő római számokat jelenti), ebből olvasható ki a templom átalakításának dátuma, 1818. A kezükkel áldó mozdulatot tévő két angyalkára nehéz más szavakat használni, mint hogy nagyon bájosak. Az oltár két oldalán lévő fülkékben egy-egy fekete-fehér váza jelenik meg. A falu honlapja szerint a vázákat és az oltár kompozícióját Puha Péter – munkácsi festőművész készítette 1997-ben. (Most nem kezdek el kutatni, de miért fest valaki 1997-ben 1818-as kronosztikont? Talán volt annak ott előzménye? Erre a régebben ott élő helyiek biztos tudják a választ, és persze maga a festő is, aki jelenleg Balassagyarmaton alkot.)

Maga az oltárkép Munkácsy Mihály Golgotájából vett részlet. A kereszt előtt a három Mária térdel, és János evangelista nézi őket. Ennek készítője a Nógrád megyei „Kubány” festő – akiről sajnos sem online, sem offline lexikonban nem találtam konkrét adatot. A keret tetején kis angyalka-motívum jelenik meg.

Ennél még érdekesebbek a régi freskótöredékek, amiket ugyan lefotóztam, de magamtól semmit nem tudtam volna mondani róluk. A templom csehboltozatán három kis festmény jelenik meg, a sötét-világos / fény-árnyék hatásokra alapozva (ezt jelenti a chiaroscuro). Középen medalionban szemmel láthatóan virágminta, de ez talán későbbi korból. Mellette állítólag Mózes a kőtáblákkal, Mózes az égő csipkebokor előtt (ez mintha a kép szerint balra lenne) és Ábrahám áldozata. Úgy tűnik, egészen rossz állapotban vannak ezek a freskódarabok, a minta alig kivehető, gondolom ezek a 19. század elejéről valók.

Lenyűgöző a templom harangja, amit a karzaton közelebbről is megcsodálhattam. Működés közben nem hallottam, én kívülről teljesen jónak láttam, de a gondnok szerint felújításra szorul: ám a falunak 1 millió forint önerővel kellene beszállnia, hogy másik 3 milliót kapjanak támogatásként. Az összeg azért (is) ennyire sok, mert kevés szakavatott orgona-restaurátor él Magyarországon.

Remélem, most már aztán tényleg többeknek meghoztam a kedvét egy kétbodonyi kiránduláshoz és templomnézéshez.

A bejegyzés trackback címe:

https://habosvilla.blog.hu/api/trackback/id/tr702856572

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.