Fóton ugyan már több héttel ezelőtt jártam, mégis halogattam a leírását mindig valami más miatt. Az benne a jó, hogy közel van Pesthez (17km), így hidegben, kis kirándulásként ideális a kimozduláshoz. Ha szeretne az ember mindent megnézni, akkor azért rá lehet szánni egy napot. Mi most csak a Fóti templomot és a Gyermekvárosban található kastélyt láttuk, előbbit idegenvezetéssel, utóbbit csak kívülről. Ezekről és egy pár szót a többi nevezetességről írok.

Fóti Katolikus templom (Szeplőtelen Fogantatás Fóti Római Katolikus Plébániatemplom)

Az idegenvezető nyugdíjas hölgy nagy részletességgel számolt be mindenről valószínűleg már nagyon sokadjára. Néha nem tudom eldönteni, hogy csak mi részesülünk-e extra kegyben, mert érdeklődünk, és egyfolytában jegyzetelek meg fényképezek, vagy mindenki másnak is hosszan magyaráznak.

A templomot egy mesterséges dombra építették Szűz Máriának felszentelve. A homlokzatán megjelenik még Szent László és Szent István szobra (Hans Gasser, Fernkorn Antal alkotásai). Károlyi István örökölte a birtokot, aki Ybl Miklóst kérte fel a tervezésre. Ekkor még egészen fiatal, 30 éves építész volt, és így Károlyi pénzén tehetett tanulmányutakat. Az arab és romantikus stílus határozza meg, de több más elem is felfedezhető rajta: árkádsora reneszánsz mintákra nyúlik vissza, gótikus rózsaablakkal rendelkezik, felépítése pedig román kori bazilikális. Altemploma mór elemekből áll, kóruserkélye és az oldalfalak festése arab stílusú (mindenhol csillagok borítják: a páros ágú csillag Isteni szimbólum, az oldalhajók diadalívén nyolcágúak találhatók). Továbbá bizánci stílushoz hasonló kapuja, oltára és az oldalhajó mennyezete.

Szentélye secco technikával készült, ami el tud porladni, ezért folyamatosan fel van állványozva. A háttér aranyozott, Karl Blaas festette meg a 12 apostolt és a 4 evangelistát. Medalionokban ókeresztény jelképek figyelhetőek meg, mint bárány és hal – illetve a hölgy itt említette az oroszlánt és a sast is, amiből szerintem erősen az következne, hogy ott van mellettük az ökör és az angyal, mivel ezek az evangelisták szimbólumai. Az állványtól viszont nem nagyon lehet megvizsgálni a képeket. Aranyozott fakerubok őrzik a szentélyt. Állítólag ez a kompozíció hasonlít a Szent István Bazilika szentélyéhez, amit Ybl fejezett be Hild halála után; a Fóti templom pedig az első nagy munkája volt. (Annak idején Fót „néhány száz fős falu” volt.)

A templom 30 méter magas, 18 méter széles, 40 méter hosszú. Aranyozott fakazettás mennyezetét Gibbler munkálta meg. A padok később lettek elhelyezve, mivel eredetileg imazsámolyos templom volt. Nyitott gyóntatószéke egészen különleges. Az itt található Szent István harang eredeti (túl nehéz volt ahhoz, hogy elvigyék), funkciója szerint „hírharang”. Orgonáját Ludwig Mooser tervezte, ahogy az Esztergomi Bazilikáét és a Sárospataki Regormátus Egyházközségét is; ennek sípjai 1750-ből valók.

Két oldalhajójához két mellékoltár tartozik: egyiken Szent György és a sárkány harca, amit rézrátéttel készült szőlőmotívumok kereteznek; másik a donátoroltár, ahol az építtetők koldusokként jelennek meg.

Szószéke nagyon szép, részletekbe menően kifaragott, az Ó és Újszövetség egyaránt megjelenik rajta (Mózes és Jézus). Terrakotta figurái között található még Nagy Szent Gergely, Szent Ágoston, Szent Ambrus, Szent Jeromos.

Ereklyével is rendelkezik a templom, amit egy kisebb kápolnában helyeztek el, melynek kupolája arab stílusú. Az ereklye Szent Lucentius vitéztől származik (pápai ajándék).

Hamarosan szeretnének majd egy múzeumot is kialakítani, ahol a templom emlékeit mutatnák be. Egy hármas egységhez tartozik a plébániával és az óvodával (ha jól értettem, akkor idegenvezetőnk ennek óvodájába járt). Az irgalmasok szolgáltak itt, míg „szét nem zavarták” a rendet.

Sajnos az altemplomával kapcsolatban kevesebbet jegyzeteltem, mert annál többet fényképeztem. Lejárat a szentély mellől vagy kívülről oldalról lehetséges, egy Károlyi címer fogad bennünket.

A lépcső fölött kék háttéren arany csillagok vezetnek bennünket. Kriptájába a mai napig temetkeznek. Különlegessége egy intarziás márvány oltártábla, melynek alapanyagát Olaszországból hozták.

Károlyi kastély

A kastély a Fóti Gyermekvárosban fekszik, de a kertje napközben látogatható, éttermet is találunk a közelben. Ahogy a kastélyoknál nem ritka, többször átalakították, eredeti 18. századi tervezője nem ismert – a Műemlékem.hu oldal valószínűsíti, hogy Pollack Mihály vagy Koch Henrik tervezte át klasszicista stílusban, majd Ybl Miklós romantikussá alakította. Az biztos, hogy főhomlokzata hatalmas (alig tudtam lefényképezni, olyan messzire kellett mennem), középen oszlopcsarnokos portikusz áll, amit kétoldalt 6-6 tengelyes oszlop nélküli oldalszárnyak szegélyeznek.

A két szélső tengely pavilonos, az emeleti három lekerekített ablak (míg az oldalszárnyakon az emeleti ablak egyenes záródású) előtt erkélyt fedezhetünk fel.

Nagyon sajnálom, hogy nem lehet bemenni (kivéve az itt lakó Károlyi László gróffal és feleségével egyeztetve, vagy a meghirdetett időpontokban), mert a leírások szerint belül még fantasztikusabb: Ybl Miklós 1840 körül mindkét szinten egy-egy könyvtárat hozott létre. (Mondjuk nekem ez furcsa, egybe van kapcsolva lépcsővel vagy az egyik nagyobb a másik kisebb? Máshol hozzáteszik, hogy galériás, ami mindkettőre utal.), illetve reprezentatív termeket. Minden helyiséget egyedi intarziás padlóval borítottak – ez itt egy famegmunkálási technikára utal, feltehetően díszes mintával. A szalonok falait Munkácsy Mihály, Ligeti Antal és Lotz Károly festményei díszítették. Ezzel párhuzamosan a kertben halastavat hoztak létre, és különleges növényekkel és fákkal ültették be.

Egy időben a Károlyi István Gyermekközpont gyerekei laktak itt, majd a kisebb házakba költözésük után 1995-től kezdte bérelni Károlyi László és felesége a kastélynak egy 200 négyzetméteres leválasztott részét. A Mi Otthonunk Magazinban közöltek egy hosszabb leírását ennek a lakberendezéséről, ezt érdemes elolvasni. Itt utalnak rá, hogy az eredeti berendezésből semmi nem maradt, a bútorokat és a könyvtár darabjait széthordták, most ezeket igyekeznek visszavásárolni.

Fót egyéb látnivalói

Ugye elsősorban mindenki a templomra és a kastélyra szokott gondolni, ha Fót nevét hallja? A városközpontban (vagyis Régifóton) található még a Közművelődési és Közgyűjteményi Központ (Vörösmarty Művelődési Ház), ahol rendszeresen szerveznek képzőművészeti kiállításokat, a helyi egyesületek programokat. Szerintem kívülről nagyon rossz állapotban van, nem csak egy festés férne rá, hanem például a bejárat feletti kis erkély megerősítése.

A városi könyvtárat szintén csak kívülről néztük meg, az Ifjúság Házának udvarán belül helyezkedik el a földszinten. Igazából hangulatos helynek tűnik, pillanatnyi benyomásom szerint a fótiak gyakran használják. Az állománya nem tűnik túl kiterjedtnek, de attól még lehet megfelelő.

A katolikus templomon kívül két másikat is találunk a városban, reformátust és evangélikust. A mai református templom Veszprémi Ferenc tervei alapján 1752-ben épült 13. századi alapokra, romantikus stílusban. Egyetlen tornyát 1867-ben újraalkották egy korábbi villámcsapás miatt. A Fót-Központi Református Egyházközség honlapján olvashatók a programok. Az evangélikus templom és egyházközség létrejötte Fóton az 1870-es évekre datálható, nagy mecénásai Tóth György és Kalma János voltak, a templom terveit pedig Urbán Mihály aszódi mérnök készítette el. A kisalagi városrészben van egy másik református templom is, mely sokkal kisebb és újabb.

A fótiak elég büszkék még Németh Kálmán szobrászművészre és restaurátorra, akinek kisalagi házát emlékmúzeumnak rendezték be. Együtt élt szobraival és olyan festményekkel, amiket szobraira cserélt barátaival. Berendezését is ő maga faragta, amit megszemlélhetünk a kiállításon.

Szintén a kisalagi városrészben fekszik a Fáy Présház, ahová a szóbeszéd szerint Kossuth Lajos, Deák Ferenc és Vörösmarty Mihály gyakran ellátogattak. Most egy előkelő vendéglőt üzemeltetnek benne. Szintén Fáy András és vendégei építtették a Vörösmarty kunyhót 1837-ben, ami egy reformkori emlékhely, és állítólag a névadó költő itt írta meg 1842-ben a Fóti dalt.

Ha már vendéglő, akkor ajánlom a vasútállomás közelében lévő pizzériát, ahol nagyon kedvesek voltak kiszolgálásnál és nagy adagot adtak. Tetszettek a falakon a velencei ihletésű festmények is, ez persze teljesen modern, az http://www.art-design.hu/ csapata álmodta meg.

Jobb időben érdemes a Nagy-tóhoz, ismertebb nevén Fóti-tóhoz ellátogatni, illetve a lepkékben gazdag Somlyó-hegyen kirándulni.  

A bejegyzés trackback címe:

https://habosvilla.blog.hu/api/trackback/id/tr852775510

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.