Busójárás Mohácson

2011.03.12. 19:03

 Velencei karnevál helyett idén a büdzsé megszorításokra hivatkozva a mohácsi busójárásra jutottunk el egy napra. Nem először jártam itt, és valószínűleg nem is utoljára. Szerencsére a havat jósolóknak nem lett igazuk, és március 6-án egészen jó időben fesztiválozhattunk egyet. Az egyetlen bajom az ilyen rendezvényekkel a hatalmas tömeg, de enélkül talán el sem hinnénk, hogy jó helyen járunk.

Kik azok a busók?

A busó legenda a mohácsi csatát követő időszakra tehető, mikor a mohácsi sokácok a mocsaras szigetre voltak kénytelenek menekülni, ahová a törökök nem merték betenni a lábukat. Egy öreg megjósolta nekik, hogy egy viharban meg fog jelenni előttük egy aranyruhás lovas, addigra faragjanak ijesztő álarcokat és fegyvereket. Sok évvel ezután így is történt, az álarcosok áthajóztak a szigetről Mohácsra, halálra rémisztve ezzel a törököket. Az évente megtartott busójárás erre a legendára emlékezik.

A másik elmélet szerint pedig a telet űzik el a rémisztő alakok, hiszen a rendezvény általában február utolsó hetére esik (illetve húshagyó kedd előtti 6 nappal kezdődik). Ezért a busójárást a sokácok a horvát „Poklade” (= átváltozás, átalakulás) szóval is szokták illetni, mely a karnevál kibővített megfelelője: a tél búcsúztatása és a tavasz köszöntése.

 

Busó jelmezek

Megkülönböztethetünk férfi és női öltözetet, és természetesen a férfiak hordják a rémisztő viseletet. A maszkok alapja fa, erre festenek ijesztő szemet (a lukon kiláthatnak), vicsorgó fogakat, összeráncolt szemöldököt, amihez még igazi szarvak csatlakoznak – mindezt szőr öleli körül. Most láttuk, hogy ezt a maszkot sokszor leveszik, mert gondolom nehéz hordani és kilátni rajta. Egy nyelet kell fogniuk, ami a pofából kiáll, hogy egyensúlyozzák. A maszk alatt mindenki valamilyen sapkát vagy kendőt hordott. A fiúk erre veszik a szőrös kabátot felülre, ami eléggé meleg lehet. Csüngenek rajta nagy és zajos kolompok, zörgő dísztökök, tarisznya. Nadrágként viszont egyszerű fehér lenvászon a jellemző. Ehhez vehetnek még fel szintén szőrös kucsmát. A kezekben lehet fából készült nagy villa, faragott bot vagy lapát (ez emlékeztet az áthajózásra). Általában a maskarák apáról fiúra hagyományozódnak, látni egészen pöttöm busókat is.

A férfi busók szokták ijesztgetni a lányokat is, nekem rendszerint a fejem simogatták meg. Másokat kergetnek vagy hangokkal riogatnak. Mikor kisebb voltam, akkor egy hatalmas fűrészporos zsákkal is az oldalamra csaptak, ami ráadásul az esőtől jól össze volt ázva és nagyot ütött. De most igazán pont ezt hiányoltuk! Annyira fegyelmezett busók voltak, hogy alig vártuk, hogy megkergessen már minket egy...

A női sokác viselet egészen eltérő: minket a harisnyájuk egészen megmosolyogtat, ugyanis színes műanyag vagy pamutos gömböcskék állnak ki a más színű szövetből (ilyen zokni a férfiakon is lehet), ehhez egyszerű fekete szandált vesznek fel. Van egy csipkés aljú fehér alsószoknyájuk, erre veszik fel a színes szoknyát és a más színű kötényt (pl. kék szoknyához piros kötény). Felül fehér, virágos mintás blúzt viselnek, és karjukra színes kendőt terítenek, amit vagy elöl vagy hátul fognak össze. Szemüket vékony maszk fedi, amiből szájukra csipkés kendő ereszkedik. Hajukat kendő fogja le, a homlokukon érdekes módon szabadon hagyva egy-két tincset. A harisnya, szoknya, kötény, vállkendő és fejkendő (esetleg az arcot fedő csipke és maszk) színe valószínűleg a kort jelöli, ahogy általában a népviseleteknél szokás. Néhányan játékbabát is tartanak a kezükben, amit ugyanilyen módon öltöztetnek fel, ahogy ők vannak.

 

Bushowbiznisz

Az árusok kihasználják a lehetőségeket, mint mindig. Az igazi kézműves holmikkal igazából nincs is problémám. Lehet kapni álarcokat, bekecseket, busó mintás mákfejet. Fából faragott tálakat, üvegeket vagy kovácsoltvas tárgyakat. Souvenirként hazavihet az ember busó mintás hűtőmágnest, kitűzőt, képeslapokat stb.

A drágán adott étellel és édességekkel kicsit több a gondom (bár itt még mindig kevésbé pofátlanok, mint néhány pesti bazárban szoktak). A legpofátlanabbnak viszont a nyilvános wc-k elé települő uzsorásokat tartom, ezt meg lehetne jobban is oldani... A forralt bor sem volt a legolcsóbb (150-200 Ft/dl), ráadásul átvették a módszert, hogy bögrével együtt adják, amit vissza lehet váltani. Egy bögrét szívesen eltesz az ember emlékbe, mert busófejet szitáltak rá, de többet kérdéses. Mi olyan helyen vettük, ahol 400 Ft volt a bögre, helyben nem lehetett volna visszaváltani, csak egy bizonyos épületben 250 Ft-ért – és még ugye ehhez jött hozzá az 1dl forralt borom.

Ebédelni csak hosszú sorban állás után lehetett bárhol, és ezek a bódék nem egyetemista pénztárcának valók. Boltot pedig csak egyet találtunk nyitva, mert minek is lehetne üdítőt venni 250Ft-ért, ha máshol 400Ft-ért is el tudják adni...

Vonattal eljutni Mohácsra ilyenkor is szinte képtelenség, az út nagyon hosszú és legtöbbször 2-3 átszállás közül választhatunk. A Volán viszont indított mentesítő és különjáratokat is. A legkésőbb indulóra azt mondták, hogy csak interneten előre lefoglalt jegyet fogadnak el. Kicsit aggódtunk az utazás miatt, de utólag ez alaptalannak tűnik.

 

Busók a művészetben

Az előző kategóriába is sorolhattam volna, de igazából teljesen le vagyok nyűgözve Tatai Tibor grafikusművész munkáitól! Teljesen modern formában álmodta újra a busókat, színesen és szerethetően. Vásárolhattunk ebből is matricát, kitűzőt, hűtőmágnest és bögrét. Legborsosabbnak utóbbi árait találtuk (1800Ft de a külföldiek így is vitték). Kíváncsian keresgéltem a művésztől nem busókra vonatkozó munkákat is, de nem igazán találtam, mert egy korábbi mohácsi kiállításán is ezt a témát dolgozta fel és tanítványaival is. Kedves Tatai Tibor, dolgozz sokat, én várni fogom!

Két tradicionális busómaszk faragó elérhetőségeivel szembesültem a programfüzetben, de a műhelyekbe végül nem látogattunk el. Egyik Rosta Endre, a másik pedig Englert Antal, de most rákeresve még több nevet találtam. A Mohács honlapján szereplő elérhetőségek a műhelyekhez, Pávkovics Péter saját honlapja. Igazából kíváncsi lennék, mik az álarcfaragás lefektetett szabályai és miben lehet egyedit alkotni.

A Kossuth Filmszínházban egy álarc kiállítást is megnéztünk, ahol mohácsi és nem mohácsi művészek dolgozták fel a busó témát. Leginkább Németh Andrea festményei, Litter Gábor maszkjai, Porth Gergely fotói fogtak meg, és Bosnyák Mátyástól is tetszett még egy kép. Elvileg a mozi galériáján más kiállítások is lettek volna még, de nem találtuk meg az oda vezető utat.

 

Mohács nevezetességei

Sajnos nem tudok most túl sokról beszámolni, mivel az összes emlékművet, kápolnát (Mohácsi csata emlékkápolna, Szent Rókus kápolna) és múzeumot (Kanizsai Dorottya Múzeum) nem sikerült megnéznünk. Egy napba nem fért bele, és a rugalmas közlekedést a tömeg is gátolta. Érdemes lehet egyszer mondjuk nyáron is ellátogatni, valószínűleg ilyenkor a város teljesen más arcát mutatja.

A főteret, vagyis a Széchenyi teret nehéz lenne eltéveszteni. Itt áll a mai városháza, melyet Árkay Aladár tervezett 1926-ban, a mohácsi csata 400. évfordulójára. Bent nem jártunk, de érdekesek lehetnek Pleidell János busójárást megörökítő festményei a falakon, Dorffmeister István mohácsi csatát ábrázoló olajfestménye és Bán István busó csónakos átkelésről szóló díjnyertes gobelinje a közgyűlési teremben, illetve Kocsis Imre üvegablakai. (Forrás: Vendégváró)

Az emellett álló Fogadalmi templomot szintén Árkay Aladár tervezte 1926-ban. Végül 1940-ben szentelte fel Virág Ferenc pécsi püspök. A templom bizánci stílusú és 3600 ember befogadására alkalmas. (Forrás: Wikipédia) Centrális magja kupolás lefedésű, ebből ágaznak ki bővítményei és egy árkádsor. Most nem lehetett bemenni, de az ajtón át láttam, hogy szentélye az apszisban van, körülötte üvegablakok, a padok a főhajóban sorakoznak és két mellékoltárral is rendelkezik.

Két híres szobra: A három leány és a Szentháromság. Előbbit Martinelli Jenő tervezte 1932-ben, és a három különböző népviseletű lány a három népcsoport barátságát szimbolizálja: a sokácokét, a svábokét és a magyarokét. Utóbbit pedig Tischler Ferenc tervezte bronzból Mohács fennállásának 900. évfordulójából. Ez a főtértől nem messze, három utca kereszteződésében áll, egy korábbi szobor újra elkészített változata. (További műemlékekről Mohács honlapján.)

 

Idei busó ünnepség

Pont megérkeztünk a busók ünnepélyes áthajózására a Duna-partra, melyet már több száz ember várt. Nagy meglepetésünkre nem csónakokkal érkeztek, ahogy vártuk volna, hanem komppal. Ráadásul nagyjából mindössze 5 busó hajózott át és egy kis szekér.

A

 tömeg érdeklődve és méltatlankodva kezdte követni a szekeret. Közben hallottuk, hogy más a kompostól érdeklődött, lesz-e még valami. A válasz szerint a csónakos áthajózás már korábban megtörtént a Duna egy másik szakaszán...

Ezután következett a busók felvonulása a városon át, fő attrakcióként a főtéren, ahol szintén tengernyi ember fogadta őket. Miközben körben baktattak, a polgármester felkonferálta a különböző csoportokat. Nagyon érdekes, hogy itt a helyi iskolákban is alakulnak busó-csoportok, a vén diákok is összeállnak, vagy érdeklődési körök szerint az emberek. Itt látszott, hogy a ruhák és a vitt eszközök mennyire mások tudnak lenni, illetve a szalmával vagy kukoricával díszített szekér, melyen ülnek, néhányan még ágyút is vittek. Ha minden igaz, idén 900 beöltözött személyt láthattunk!

Délután vízre bocsátották a „Poklade 2011” feliratú koporsót, ezzel búcsúztatva a farsangot. Talán mondanom sem kell, hogy megrökönyödésünkre ezt is a kompról tették. A komp vezetője forgott néhányat, majd egy résen át bedobták a koporsót a Dunába.

A piacon átsétálva éreztük meg az igazi busó hangulatot. A kötelező ünnepséget már letudták és hatottak a nyakukban lévő butykosok is. Hangosan ütötték a ritmust egy dobon és a jelmezes, kolompos emberek körben táncoltak! Ez az önfeledtség, amit egyébként hiányoltuk egész nap.

Már a főtéren is jobb volt a hangulat, sok ember lézengett és várta a tűzgyújtást. A felvonulás után megpihent busók az emberekkel fényképezkedtek vagy a kocsijukon beszélgettek. Mindenki várta az esti tűzgyújtást, amire sajnos mi már nem tudtunk maradni. Pedig a buli és a bálok sejtéseink szerint csak ekkor kezdődtek.

A bejegyzés trackback címe:

https://habosvilla.blog.hu/api/trackback/id/tr1002736467

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.