Előző félévben két könyvtárba is ellátogattunk a hallgatókkal, hogy a színházi- és filmművészeti, illetve a zenei tájékoztatással ismerkedjünk. A Színház- és Filmművészeti Egyetem könyvtára volt az első gyakorlati helyem (kb. 4 évvel ezelőtt), és szívesen is emlékszem vissza az ottani munkára. Ide látogattunk most újra, és a könyvtárigazgató beszélt a tájékoztatási eszközökről. Az olvasóteremben rengeteg könyvet és folyóiratot halmoztak fel előttünk, aminek másfél óra alatt nem nagyon tudtunk a végére érni.

A színházi tájékoztatás eszközei

 

Az SzFE könyvtára nem tematikus, hanem nagyságrendben tárolja a dokumentumokat – ahogyan az a naiv tévképzetekben élni szokott, de ez a könyvtárosoknál inkább szemöldökfelvonásra ad okot. Ezt a módszert helyhiánnyal és hagyománnyal indokolják, viszont sok nehézséget okoz az ott dolgozóknak, hiszen például ha valaki Shakespeare műveit szeretné olvasni, akkor hét teremből tudják összegyűjteni hozzá a könyveket.

Az intézményt 1865-ben alapították, úgyhogy már a 150 éves évfordulóra készülődnek. A könyvtárosok elődei közé például Paulay Ede tartozik. Külön gyűjteményt alkotnak a dedikált könyvek, köztük 100-120 éves példányokkal. Elsősorban irodalomkutatással és tájékoztatással foglalkoznak, sok „külsős” használó (vagyis nem a főiskola hallgatója) is érkezik például vidékről vagy akik a zeneművészetet kutatják. Külön hangsúlyozta, hogy mivel ez nem közkönyvtár, ezért nem szabad állományban és látogatók számában ahhoz hasonlítani. Itt sokkal inkább a kutatás a lényeg, ami mint tudjuk időigényes és sok munkával járó folyamat.

 

A színházi tájékoztatáshoz sokkal kevesebb dokumentum tartozik, mint a filmművészetihez, annak ellenére, hogy a színház régebbi műfaj. Megismerhettük:

  • A nemzetközi színháztörténet könyveit, pl. A színház világtörténete, Képes színháztörténet, Magyar színháztörténet sorozat, az alaptankönyv Peter Simhandl Színháztörténete, de a műfaj széleskörű, külön kötetek vonatkoznak a japán, indiai, izraeli stb. színháztörténetre
  • A drámatörténet köteteit, pl. Kecskeének, A magyar dráma útja
  • Lexikonokat, pl. Színészeti Lexikon (1930-as években készült, de máig nem írtak ennél jobbat), Új Kortárs Magyar Lexikon (nem objektív, válogatott, színészek írták össze), Magyar Színházművészeti Lexikon
  • Folyóiratokat, pl. Magyar Theátrum (magazinos, eseményeket értékel), Színház (kritikai elemzések; mindben egy kortárs dráma is), Premier (olvasmányosabb), Opera, Színpad (színpadtechnikai), Critikai Lapok, Marosvásárhelyi Színházi Szemle, Plays (angol), Theater heute (német), (még több lap neve itt)
  • Fontos még pl. Kékesi Kun Árpád Színházi kalauza, Patrice Parvis Színházi szótára

Természetesen foglalkoznak zenés művekkel is, összesen 12.000 kottát tárolnak! Közöttük vannak operettek és musicalek, ami azért lényeges dolog, mert a FSzEK Zenei Gyűjteményében csak komolyzenét őriznek. Emlékszem, a zenei részen dolgozó könyvtáros hölgy azt is mesélte, hogy néha csak eldúdolnak műből részletet, és rá kell jönnie melyik, majd odaadni a kottáját. A zenés darabok szakirodalmaként ajánlották a Musical! c. könyvet, The Hollywood musicalt, Operák könyvét, Operakalauzt és a Klasszikus zene képes enciklopédiáját.

A drámáknál azt a megjegyzést tartottam még nagyon érdekesnek, hogy a rendező sokszor úgy kér könyveket, hogy mondjuk „A drámában 5 nő és 5 férfi szerepeljen!”. Ugye értitek, hogy ez mit jelent? A könyvtárosoknak úgy kell feltárni a könyvek adatait, hogy a katalógusban a szereplők száma és neme szerint is vissza tudjanak keresni. Mint megtudtuk, az SzFE-re több fiút vesznek fel, mint lányt, mivel több a férfi szerep.

 

A filmművészeti tájékoztatás

 

Sajnos erre már kevesebb időnk jutott, ezért a könyvtáros hölgy szinte csak a könyvek nevét sorolta fel, és körbeadta őket. Néhányat én is leírok kategóriák szerint különbontva, ha esetleg valaki hiteles forrásokat keresne:

  • Az általános filmművészethez használhatjuk: A filmművészet története (1956-ig), A film krónikája, A film története (2000-ig)
  • A magyar film forrásai: A magyar játékfilm története a kezdetektől 1990-ig, A magyar hangosfilm hét évtizede 1931-2000, A magyar film története 2005-ig, Nemes Károly: A magyar film útja
  • Külföldi filmtörténeti könyveket is minden országhoz találunk, pl. The Japanese Film, Nordic National Cinemas
  • Lexikonok: Új Film Lexikon (1971-ig minden film benne, csak „A fekete”-ként emlegetik), Filmlexikon (ebben csak színészek és rendezők), Directors (betűrendes mutatóval), Oxford Film Enciklopedia, International Film Prizes (fontos adattár, melynek több mint fele mutató, magyarok közül Szabó István: Mephisto szerepel benne)
  • A Filmévkönyv a tárgyév filmjeit tartalmazza minden paraméterével, 2010-től elektronikus formában (Magyar Nemzeti Filmarchívum)
  • Sok tematikus művel is találkozhatunk, ilyen pl. 101 Horror film, 101 Sci-fi film, Film- és médiafogalmak kisszótára, Love in the films, Blackhollywood, Twenties (évtizedenként 20 legjobb film) és a kedvencem: 1001 film amit látnod kell mielőtt meghalsz
  • Mivel az egyetemen dokumentumfilmes szak is indult, ilyen köteteket is gyűjtenek, pl. 50 év 100 dokumentumfilmje (1950-es évektől), Documentary Film (benne csak egy magyar: Gazdag Gyula)
  • Nem szabad megfeledkezni a televízióról sem, pl. Encyklopedia of television
  • … és az animációs filmekről, pl. Kockáról kockára (magyar animáció története)
  • Végül, de nem utolsó sorban a folyóiratok: Filmkultúra, Sight & Sound, Metropolis (tematikus számokkal), Film Quarterly (amerikai) – egyeseket Magyarországon csak az SzFE könyvtára szokott megrendelni.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://habosvilla.blog.hu/api/trackback/id/tr82655082

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.