Zseniális ötlet, amivel kapcsolatban csak röptében találgattam egy múltkori bejegyzésemben – hogyan lehet szép, fontos helyeket játékhoz kötve megnézni a Foursquare segítségével. Ambrózy Gábor (Amby) útmutatásával most élesben megtapasztalhattuk, hogy mennyire élvezhető lehet például egy geocaching és „Veszíts el egy könyvet!” keverékű feladat, amelynek a végén birtokba is veheted a megtaláltad tárgyat, jelen esetben könyvet.

A történet ott kezdődött, hogy Ambyék olaszországi munkájuk után most úgy döntöttek, hogy hazaköltöznek, és közben a „Cult of less” szellemében (ami Magyarországon szinte ismeretlen fogalom, hiszen sokan gyűjtögető életmódot élünk: nekem is rengeteg ruhanemű, könyv, magazin, gyűjtemény van bezsúfolva garzonomba) megszabadulnak feleslegessé vált tárgyaiktól. Akár minimális pénzért, akár ingyen. Ennek eredményeképp hirdették meg Budapesten az első Foursquare játékot (eddig csak swarm-badge szerzésre irányuló flashmobokról tudunk). Méghozzá úgy, hogy a város különböző pontjain elhelyeztek 10 darab könyvet, ezeknek nevét felvették pontként (venue) a Foursquare-re, tehát GPS koordinátáikat térképen lehetett megtekinteni, és adtak hozzá néhány frappáns rejtélyt, ami segített a könyv pontos lelőhelyének megtalálásában, illetve a blog linkjét is mindhez odaírták.

Talán kulisszatitokkén elárulhatom, hogy a játék kihirdetése előtt 1-2 héttel twitteren váltottunk pár privát üzenetet Ambyval, aki már ekkor a játék pontos menetén töprengett. Felvázolta, hogy van néhány könyvük, amit a Molyon keresztül vagy könyvtárakban szeretnének elhelyezni, és kérdezte, hogy tudok-e ebben segíteni. Biztosítottam, hogy bármit meg tudunk oldani, hiszen a molyos társaság nagyon vevő a könyves játékokra, könyvtáraknál pedig attól függ, hogy melyikre gondoltak, de kapcsolatot tudok keríteni bármelyikhez. Végül kilyukadtunk az orosházi kezdeményezésű Veszíts el egy könyvet! játékhoz, aminek nagyon megörült, de a történet folytatásáról tegnapig nem tudtam, mikor is kihirdette az első Foursquare-es könyves játékot.

Vagyunk úgy jó néhányan a társaságban, hogy ha valahová megérkezünk, akkor az első dolgunk becsekkolni ott. (Néha elszörnyedünk, mi lesz itt, ha a tippelgetések igazak, és valóban elterjedtté, „mainstream”- mé válik a dolog. Na ezt kellene értelmesen, jó célokra kihasználni.) Szóval a függő Foursquareseknek és függő könyvmolyoknak igazi csemege volt a feladat. Tegnap este már azt olvastuk, hogy @zakkantanett és @verkutya is rábukkant egy-egy könyvre (de twitterről kiderült, hogy mások is próbálkoztak, és még egy bejegyzés Katalintól). Így a sok otthoni munkát ígérő éjszaka helyett kalandorként nyakunkba vettük a várost, és hajnalig kutattunk a könyvek után, hogy el ne happolják előlünk. Eleinte hárman Mazsival és Tomival, majd Balázs is csatlakozott, tapasztalva, hogy valami érdekes történik.

A pontok nevei, és a rejtélyes tippek (GBM = Good Bye Milano)

  1. GBM Könyv: Vészbanyák – „Esti mese a banyák inváziójáról”
  2. GBM Könyv: Napirajz – „Varázslatos napirajzok!” (Peter S. találta meg)
  3. GBM Könyv: Maus – „Gladiátor Maust rácsra lógatták” (ez lett Anetté)
  4. GBM Könyv: Dogbert Vezetői Kézikönyve – „Ha elveszett egy padon a csarnokban, valaki biztos megtalálta!”
  5. GBM Könyv: Életmentő Zsebbarátnő – „Életmentő, de szexelni nem fog veled, Ariel Loridon.”
  6. GBM Könyv: Bársony és Keserűmandula – „P1E2” (Mazsi találta meg)
  7. GBM Könyv: A Tizedik Felismerés – „Hatodik sor, Szent Jobbról a hatodik.”
  8. GBM Könyv: Lassúság – „A fürdő oldalán lassan nő a borostyán” (verkutya új könyve)
  9. GBM Konyv – (nincs tipp)
  10. GBM Könyv: Olasz kapd elő – „Kapd elő, ha a fémizétől nem látod az erdőt!” (Tomié lett)
  11. GBM Könyv: Asszony és Háza – „Borulj a püspök lába elé te is a sziklán!” (Enyém!:))

Elkészítettük a „To do” listát – ne kockás papírra gondoljatok, hanem a Foursquare-n belül – a pontokról, amit még nem találtak meg, és elindultunk.  Úgy éreztük magunkat, mint Robert Langdon a Da Vinci-kódban vagy az Angyalok és démonokban, csak épp nem Párizs és Róma, hanem Budapest utcáit róttuk. Kicsit elkedvetelenedtünk eleinte, mivel sem a Nyugati Pályaudvaron, sem az Eiffel téren nem találtuk a könyveket, és biztosak voltunk benne, hogy már valaki elvitte előlünk. Aztán elsétáltunk az Arany János utcáig, ahol rájöttünk, hogy az a Bizonyos Bazilika-pont, ahonnan mise miatt nem tudták elvinni a keresők a könyvet. Tehát az épületen belül található, ahová éjszaka nem lehet csak úgy besétálni.

 Átmentünk az Erzsébet térre, amibe sokaknak beletört a bicskája, és már én is teljesen az elkeseredés szélén álltam. Bejelentettem, hogy csak akkor írok blogbejegyzést, ha találunk legalább egy könyvet. Végignéztünk minden „fémizét”, ami a környéken található, hátha alóla vagy mögüle bukkan elő a bizonyos zacskó. 

Nagyjából félóra keresés után teljesen véletlenül bukkantunk rá a kis olasz nyelvkönyvre a bokorban, egy határozottan fémizének látszó tárgyon. Ennek Tomi lett a boldog tulajdonosa, ahogy a kép is mutatja. 

A Gellért-hegyhez már biztosabban közelítettünk, mivel arról nem kaptunk hírt, hogy ezt a könyvet valaki kereste volna. És a leírás teljesen egyértelműnek tűnt: le is térdeltem Szent Gellért előtt annak rendje és módja szerint a pogány magyar vitézzel együtt, és a kőszobor lábánál ráleltem a szatyorra. Hagytam egy üzenetet kb. ezzel a szöveggel: „Én gyorsabb voltam, de azért Te is ügyes vagy. habosvilla #goodbyemilano #konyvvadászat”. Nem is gondoltam volna, hogy az Asszony és háza c. könyv ennyire nekem való, az alcíme már többet elárul „avagy az én Toszkánám”, egy házépítés történetét dolgozza föl. 

Már az éjszakai buszok kezdtek el közlekedni, mire ideáig eljutottunk, de ha már volt egy könyve Tominak és nekem, Mazsit sem hagyhattuk ki a sorból. Azt hittük, a Kerepesi temetőben fogjuk találni a következőt, mert térképen nagyjából ott láttuk a pontot. Tervezgettük, hogyan lóghatunk be a temetőbe, hol a portás. De egyértelművé vált, mikor odaértünk, hogy Ambyék nem voltak olyan morbidok, hogy egy temetőben rejtsenek el könyvet és a parcella-számot adják meg.  Hanem az Aréna Pláza parkolójába sétáltatott bennünket, ahol a jelzés teljesen egyértelművé vált. Viszont a könyvet a parkolóban sem találtuk elsőre, pedig Mazsi még egy bevásárlókocsira is felállt. Aztán rájött, hogy rossz helyen keresgéltünk, és a Bársony és Keserűmandula elő is került egy kapcsolószekrény tetejéről.

Ekkor csatlakozott hozzánk Balázs, akinek próbáltunk még egy könyvet megkaparintani, de ez már nem jött össze. Elbuszoztunk az Örs vezér térre, ahol azt a nem túl egyértelmű pontot láttuk, amihez tipp sem tartozott. Körbesétáltuk az épületet, a felüljáróra is felmentünk, de csak arra jutottunk, hogy ha van itt egyáltalán könyv, az csak az Árkádban benn lehet, mert a pont oda mutat. Visszabuszoztunk a Blahára, ahol egy Mekiben jutottunk meleghez és frissítőhöz. Egy pénz feldobásával döntöttünk arról, hogy egyelőre nem megyünk haza, hanem Tomi kedvéért a Bazilikához visszamegyünk, mert az a meggyőződése támadt, hogy a többiek tévednek, és a könyv nem a Bazilikán belül van. Talán mondanom sem kell, hogy az újabb félórás kitérő eredménytelennek bizonyult, pedig az utcában minden újságtartót átböngésztünk, és majdnem egy lakóházba is bementünk, ahol a 6. sorban pont egy „/B” szerepelt (mint Szent Jobb…). Hajnalra annyira elfáradtunk, hogy a többi pontot már nem vállaltuk be. 

Az biztos, hogy jól szórakoztunk, Ambyék nagyon szép helyeken vezettek bennünket éjszaka végig. Megállapítottuk, hogy ennek igazi közösség-összetartó ereje is van, hiába beszélnek „elidegenült világról”. Ezen kívül, a könyvem nagyon jó helyre került, a többi építészeti könyveim közé.

Képekben is elmeséltem a sztorit

A bejegyzés trackback címe:

https://habosvilla.blog.hu/api/trackback/id/tr712390048

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.