Vajon mi jut eszébe általában az embereknek a futurista művészetről? - ez a kérdés foglalkoztat, mióta megnéztem a Magyar Nemzeti Galéria Depero, a futurista c. kiállítását (párom sommásan megfogalmazta, hogy neki semmi, és azt sem tudja, hogy egyáltalán van ilyen). Én kissé félve mentem el a tárlatra, mert az avantgárd olyan része a művészettörténetnek, amivel kevésbé tudtam azonosulni. Ahogy észrevettem a környezetemben, nem vagyok ezzel egyedül - na, nem a volt hallgatótársaimra vagy oktatóimra gondolok -, az emberek nem értik, hogy mi értelme mértani idomokkal, színekkel játszani a festményeken, nonfiguratív alakzatokat használni, analitikusan vagy szintetikusan elemeire bontani a formákat (a két utóbbi fogalom a kubizmus két korszaka). A futurizmust leginkább azért kedveltük a legtöbb szaktársammal, mert keveset kellett megjegyezni róla (pardon a kendőzetlen megfogalmazásért): lényege a gépek, a száguldás szeretete és ábrázolása. Filippo Tommaso Marinetti 1909-ben jelentette meg a "Futurista kiáltványt" (Manifesto del futurismo - eredetileg a francia Le Figaro-ban), és ebben fogalmazta meg a mozgalom lényegét.

 A MNG kiállítása Depero életművét mutatja be egyrészt, másrészt pedig a futurizmus hatását Magyarországon. Bevallom, Depero nevével eddig nem igazán találkoztam (híres futuristákként Marinettit, Boccionit, Ballat ismerem), úgyhogy ez a tárlat leginkább ehhez nyújt segítséget a nagyrészt időrendi bemutatással. Depero életét négy fázisra osztották, és eszerint rendezték el a kiállított tárgyakat: 
1. Avantgárd évek, 
2. Mágikus esztétika (1917-26), 
3. A Mágus háza (1919-1927), 
4. Amerika, Amerika! (1928-1932).
Számomra kissé összekuszálódott, hogy melyik felirathoz mely képek és tárgyak tartoznak - máskor ugyanebben a térben ezt jobban meg szokták oldani. Illetve apróság, de a képek és tárgyak mellett olykor jó lett volna, ha a technika is fel van tüntetve (legalább annyi, hogy olaj/grafika/textil/fa).
Igazából mind a négy részben találtam olyan műveket, amik megragadták a képzeletem, leginkább a két középsőben. A mágikus esztétikában ugyanis a gyermeki fantáziavilágból merített, alakjait állattörténetekből és tündérmesékből kölcsönözte a művész. Emellett a balett világával: jelmezekkel és díszletekkel foglalkozott. Kedvenceim pl. Táncosok mechanizmusa (1917), Mágikus állatok (1919), Hajnal és alkony az Alpokban (1926).
Ha jól értelmeztem, A Mágus Háza kiíráshoz tartoztak általában a kitett textilek és fából készült tárgyak (?), ugyanis ebben az időben foglalkozott Depero formatervezéssel, "tárgyak térbeli integrációjával", tervei alapján használati tárgyakat és bútorokat készítettek. Kifejezetten bájos volt a Medve "szintetikus játék" (1923), a Szék a Cabaret Del Diavolo lokál számára (1921-22, ennek tervrajzait is láthatjuk), illetve a nagyméretű falikárpitok, mint a Pelikánok (1932) vagy a Nápolyi kártya király figurája (1926-27).
Életének utolsó fázisa már arról szólt, hogy műveit szerette volna nagyobb szériában eladni, de ahogy fogalmaztak a tárlat készítői, "Amerika óvatosan fogadta" a próbálkozásait. Így ez időben a Roxy Theater számára alkotott díszletterveket és reklámokat, újságokhoz és kiadványokhoz címlapokat tervezett (pl. Vanity FairNew Auto Atlas). Később visszatért Itáliába, ahol nagyrészt magányosan élt, de létrehozta a futurista múzeumot a festő. Végül a kiállításon Depero: "Plasztikus táncok" animációs filmjét is megtekinthetjük, ha van némi időnk.
A futurizmus magyarországi hatásának bemutatása azért problémás ügy, hiszen így nem tudjuk elkülöníteni, ahogy az ki is derül a képekből. Egyszerre jelent meg nálunk a kubizmus, futurizmus és expresszionizmus - leginkább a Kassák-kör, konkrétan a MA-köré csoportosulva. Megemlíthetjük itt pl. Uitz Bélát, Tihanyi Lajost, Bortnyik Sándort. Legnagyobb favoritom itt Scheiber Hugó lett, akiről korábban nem hallottam, de kiállított képei egészen rabul ejtettek: Vurstli, Világváros, Bál, Villamoson. A képek mellett egy dokumentumfilmet tekinthetünk meg a MA-ról és annak alkotóiról.
 Nehéz ügy ez a futurizmus, továbbra is kíváncsi lennék arra, hogy mit ért meg belőle egy olyan látogató, akinek nincsenek előzetes ismeretei. Számomra érthetően és érdekesen foglalta össze a korszakot, egy olyan művész életművén keresztül, akit korábban nem ismertem. 
Ha valakinek felkeltette az érdeklődését, 2010. augusztus 22-ig tekintheti meg a "Depero, a futurista" kiállítást a Budai Várban található Magyar Nemzeti Galériában.
 
Irodalom: 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://habosvilla.blog.hu/api/trackback/id/tr242194547

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.