Bár végül nem került rá sor a táborban, felkészültem egy foglalkozásssal a palóc népszokásokról, amit most itt megosztok. A frontális előadásoknál mindig érdekfeszítőbb a csoportos és páros munka, talán itt rontotta el a tájház idegenvezetője - aki egyébként részben pont azokról beszélt, amiket én is említettem volna. 

Először is párokba osztottam volna a gyerekeket, és megkértem volna őket, hogy (kötöttségek nélkül) beszélgessenek arról, mi jut eszükbe a népszokásokról. Utána közösen tárgyaltuk volna meg, hogy mire jutottak - gondoltam arra is, hogy egy fogalomtérképet felrajzolhatnék az elhangzó dolgokról. Mert ugye népszokások közül megkülönböztethetjük az évszakokhoz, dátumokhoz kötődőeket (pl. betlehemezés, újévi szokások, locsolkodás) és az életkori sajátosságokhoz kötődőeket, családi eseményeket (pl. esküvő, születés, férfivá avatás). A beszélgetésben előkerülhettek volna egyes népi eszközök és viseletek is. Ezek általában mind egy-egy tájegységhez kötődnek. Végül közösen vonhattuk volna le a következtetést, hogy mit értünk népszokások alatt.
Mondtam volna pár szót a palócokról, akiket az 1600-as évektől említenek, és a 18. század végétől vannak jelen a szakirodalomban. Az Északi középhegység lábánál élőket  szokták palócoknak nevezni, akik a Cserhát, Mátra, Bükk környékén élnek (ez Borsod-, Heves- és Nógrád megyét érinti). A tájegységen belül is megkülönböztethetünk keleti és nyugati palócokat, akiket nem pont ugyanazok jellemeznek. 
Pár szóval az építészetet is megemlítettem volna a tájháznál: a 19. század második felétől jellemző a kőoszlopos tornác. A lakóházak pitvarból, kamrából és lakószobából állnak, az első ház a "tisztaszoba", az udvaron pedig a legnagyobb a csűr és a pajta. Bútoraik közé az ülő- és tárolóberendezések tartoznak: lóca, kisszék, vizesszék, tornyos ágyak, faragott szekrény, festett láda, terpeszlábú asztal és a falon cifratányér.
Leginkább Mikszáth Kálmán: A jó palócok (1881) novelláskötete ismertette meg az embereket a népcsoporttal. Az egyik novellából, "Az a pogány Filcsik" elejéről vágtam ki néhány mondatot, ami Filcsik bundájának leírásáról szól - ezt kellett volna a gyerekeknek sorba rendezniük.
Innen kötöttem volna át a népviseletekhez, és különböző képeket válogattam eltérő életkorúakról. Megkértem volna a gyerekeket, hogy hasonlítsák össze a képeket, és állapítsák meg ez alapján, hogy miben különbözhetnek az öltözetek és mire utalhatnak. A nőknél egyébként különbség van a hajviselet, főkötő színe és díszítése közt, a szoknyák száma és hossza közt, az ingvállak hímzésében, a kötény formájában, a pruszlik (= ujjas kabát) viseletében, a mell- és fejkendő anyagában, illetve megkötésében. Míg a férfiaknál a kalap, az ing hímzése és a rojtos aljú gatya hossza/szélessége lehet különbség. Mindez kifejezheti a viselő életkorát, vagyoni állapotát és az alkalmat, amin a ruhát hordják. (Palóc népviseleti típusok: bujáki, hollókői, kazári, őrhalmi, rimóci.) Kerestem jellegezetes matyó népviseleteket is képekből, és ezeket össze kellett volna vetniük a palóc ruházattal, hogy ebben milyen különbségeket találnak.
Aztán ismét párokban/csoportokban mondtam volna néhány jellemző népszokást, aminek a neve alapján kitalálhatták volna, hogy mit értünk alatta: ilyen a lányok farsangja (farsang utolsó előtti vasárnapja, lányok adománygyűjtő szokása énekléssel és házról házra járással), "ördöglagzi" (a nevén és azon kívül, hogy Salgótarján környékén tartják, sajnos nem találtam róla adatot), "macskabál" (maskarába öltözött asszonyok este férfiak nélkül báloznak, Mátraalmáson még 1968-ban is tartották). Érdekes még, hogy a fánkot pampuskának, a forgácsfánkot herőcének nevezik - nővéremtől hallottam, hogy a Kétbodony környéki falvakban herőce-napot is szoktak tartani (míg Kétbodonyra a Szilvaszombat jellemző).
 
 

A bejegyzés trackback címe:

https://habosvilla.blog.hu/api/trackback/id/tr262162447

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.