Nádasdyak nyomában

2009.08.05. 19:13

Még vasárnap a kedvesemmel ellátogattunk Nádasdladányba, amelynek kastélyát egy somogyvári prospektusban láttam (az összefüggést nem sikerült felfedeznem), és nagyon megtetszett. Vonattal Pestről csak egy székesfehérvári átszállással lehet menni, így is Csór-Nádasdladány községbe érkezünk, ahonnét még 5 km-t kell gyalogolni a központig. Természetesen aznap a kocsmákat kivéve minden zárva volt, enni véletlenül sem tudtunk. Viszont talán a kastély kárpótolt bennünket mindezért.

Idegenvezetés minden félórában indul, és csak ezzel lehet bemenni, ez talán megmagyarázza, miért hadart el mindent a hölgy, és a kérdéseknek sem örült. Őszintén szólva a külsőt érdemesebb megnézni, mint a belsőt. Angol Tudor stílusban épült, és a helyiek szerint erre két magyarázat lehet: Nádasdy Ferenc angol ősöket vélt felfedezni a felmenői között, vagy sokat jártak külföldön, és Angliából vették a mintát. Az épületet az 1880-as évekre fejezte be Hauszmann Alajos, miután Linzbauer István tervező halála után átvette az építést. Az biztos, hogy a korábbi központra, Sárvárra egy cseppet sem hasonlít, de mindkettőt érdemes megnézni. A Nádasdy családnevet 1190-től jegyzik, címerük egy felszálló vadkacsa, ami sok helyen látható kívül és belül is.

A berendezésből szinte semmi nem maradt, de ami igen, annak is egyes darabjait restaurálják itt-ott budapesti intézmények. A legszebb az Ősök csarnoka és természetesen a könyvtár. Az előbbinek 90 %-a eredeti, a faburkolatot Thék Endre készítette vörösfenyőből. Az ősök képeit jelenleg a Magyar Nemzeti Múzeumban restaurálják, az eredeti változatok valószínűleg ott is maradnak, hogy ne károsodhassanak. A könyvtár 1890 körül készült, 11.625 mű található benn 25.234 kötetben, szépen osztályozva őket. A feliratok eredetiek, méghozzá a következőek: Vegyes történelem, Hazai történelem, Földrajz és Utazások, Görög és Latin írók, Német Szépirodalom, Magy. Szépirodalom, Bölcsészet, Neveléstudomány. A könyvek jelenleg az Országos Széchényi Könyvtárban és Keszthelyen vannak. Mikor az épület honvédség birtokába került, gomba pusztított a teremben, ezért a padló és a szekrények zárható része már nem eredeti. Középen kis galéria található, ahová csigalépcsőn lehet felmenni.

A kastély kétemeletes, az alsó része, vagyis a közösségi helyiségek látogathatók, de Múzeumok Éjszakáján, legközelebb pedig a Kulturális Örökségek Napján meg lehet tekinteni a magánlakosztályokat is, amelyek nincsenek még felújítva.

Ez a felújításkérdés egyébként itt is érdekes, a hátsó homlokzatot már restaurálták a kertben tartott színházi előadások miatt. Megjegyzem, nekem sokkal kevésbé tetszik, mint a felújítatlan rész. Persze, ha statikailag szükséges, akkor egyértelmű a beavatkozás helyessége, de egyébként nem indokolható, ez a felemásság viszont a legrosszabb. Nem világos az sem, a kertet hogyhogy nem tudják rendbehozni, pedig kevés pénzzel is el lehetne intézni, hogy jobban nézzen ki, például a víztornyot takaró fák megmetszésével. A kerti tó is hiányzik, helyén egy felszántott lyuk tátong. Már megint túl kritikus vagyok, de bízom benne, hogy lesz ez még jobb is, mert ez a kastély érdekes színfoltja a hazai kastélyépítészetnek.

A bejegyzés trackback címe:

https://habosvilla.blog.hu/api/trackback/id/tr871291141

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

mikulasg 2009.08.07. 16:19:07

Idehaza szokatlan stílusáról eszembe jut a kevésbé látványos martonvásári Brunszvik-kastély, mely angol neogót. Szívesen megtudnám, hogy az angol tudor és a neogót között mi a különbség.
Gábor

habosvilla 2009.08.09. 19:38:31

@mikulasg: A különbség leginkább a korszakokban van. Angliában a 12-16. századig tartott a gótika, ennek legutolsó szakasza a Tudor-stílus, amely nevét a Tudor-dinasztiáról kapta. Csak itt éppenséggel ennek a 19. század végi másolatáról van szó.
A neogótika a 18. század második felétől volt jellemző, nemzeti érzelmek miatt. Nem értették a statikai lényeget, csak lemásolták az elemeket, és korábbi épületekre is gótikus kiegészítéseket tettek. A martonvásári Brunszvik-kastély is eredetileg barokk stílusú...