Az eredeti Lincoln emlékművet 1914-1922 között építették fel Washington National Mall parkjában, az Amerikai Egyesült Államok 16. elnökének, Abraham Lincolnnak az emlékére. Az épület tervezője Henry Bacon volt, aki egy görög templom típusú épületet álmodott meg 36 dór oszloppal, melyek a tagállamokat jelképezik az elnök halálának évében. A „szentélyen” belül Daniel Chester French alkotásaként a nevezetes ülő Lincoln szobor látható, mely 3 méter magas, márvány talpazata 5 méter széles.
lego_lincoln_habosvilla_01.JPG

Mindez megfigyelhető a LEGO Architecture sorozatban kiadott kicsinyített épületen is, mely az egyik eddigi kedvenc darabom lett a sorozatból, mert egyszerű összerakni, mégis nagyon látványos. Összesen 274 darabból áll, melyből egyik a sematikus Lincoln szobor figura, és minden csomaghoz jár egy elemszétválasztó eszköz is, ha rosszul építenénk valamit.

A LEGO Architecture sorozaton belül aktuálisan elérhető Nevezetes helyek (Landmark Series) tagjait már nagyjából mind begyűjtöttem, mikor úgy döntöttem, hogy az Építész sorozatból (Architect Series) is megveszem a Solomon R. Guggenheim Museumot, mert ez egyszerűen nem hiányozhat a vitrinemből. Természetesen ezzel elindultam azon az úton, hogy mindent szeretnék megszerezni az Architecture darabjai közül, a drágább dobozokkal együtt.lego_guggenheim_habosvilla_01.jpg

A New York-i Guggenheim Museum a legrégebbi a Guggenheim-múzeumok sorában. Ugyanis nem csak egy ilyen intézmény van, hanem megtalálható még ez a név Abu Dhabiban, Bilbaoban és Velencében (korábban látogathattunk épületeket Manhattanben, Las Vegas-ban, Guadalajaraban, Berlinben és Vilniusban is). Az alapító és a névadó, Solomon R. Guggenheim gazdag művészetpártoló üzletember volt, aki 1937-ben hozta létre alapítványát, majd 1943-1959 között felépítették ezt a múzeumot a híres építész, Frank Lloyd Wright tervei alapján (és ezt követte később a többi).

Tervezem már egy ideje, hogy a gyűjteményeim darabjait is bemutatom a blogomon, melyek közül talán a LEGO-k számítanak mostanában legmenőbbnek (mellette az érmékről és a De Agostini porcelánbabákról írnék még valamikor). A gyűjthető minifigurákat inkább nem taglalnám, mert azt megteszi más, de a LEGO Architecture sorozatért éppen annyira lelkesedem és kevesebb bejegyzést szoktam látni róluk.

Mondjuk nem tudom mennyire lehet népszerű az épületeket gyűjteni, mert egyszer kifejezetten le akartak beszélni a boltban, hogy kettőt vegyek, mert “ebből csak egyet szoktak”... (Egyébként valamiért úgy alakult, hogy egyszerre kettőt szoktam venni, magam sem értem miért.) Az viszont nem volt kérdés, hogy ezt a sorozatot én imádni fogom, hiszen az egyik végzettségem művészettörténész, és addigra már a LEGO-t is újra megkdeveltették velem a gyűjthető minidigurákkal. A többi termék viszont nem állt igazán közel hozzám (pl. City, Friends), ezért nagyon örültem, mikor megjelentek az épületek.

lego_architecture_habosvilla_vitrin2.png 

Ebben a bevezetőnek szánt posztban áttekintem, hogy mi is ez a LEGO Architecture, milyen dobozaim vannak meg belőle és hogy milyen tapasztalatokat szűrtem le az építésük során. A későbbi bejegyzésekben pedig egyesével közzéteszem az építési naplóim, mivel mindegyik készülését fotóztam. Eleinte csak a főbb fázisokat, később pedig minden egyes lépést külön, ahogyan az építési útmutatóban szerepelt.

Két programra sikerült bejelentkeznünk az Idegenvezetők Világnapja alkalmából 2015. február 22-re, melyek közül inkább csak a Zeneakadémián tett látogatást szeretném bemutatni, és a másikat fedje jótékony homály (a 2 órás sétát 3/4 óra múlva hagytam ott, mikor még mindig nem tértünk a tárgyra). Na de a Zeneakadémia hatalmas élmény volt, benéztünk a nagyterembe, a kisterembe és hallhattunk a folyosók beltéri festményeiről, díszeiről egy igazán szakszerű idegenvezetést.
habosvilla_zeneakademia_nagyterem_orgona.jpg
Az épület a "múzsája mindannak ami szép", ezért sok mitológiai elem és dionüsziák (vagyis Dionysos, a mámor és bor istenének ünneplését jelentő motívumok) találhatóak benne. Egyszerre jeleníti meg Apollo és Dionysos, a művészet és a káosz kettősét. Ezek után érdekes volt azt hallani, hogy a kialakítás során az egyik fő szempont a spórolás volt. Mindenki egy kicsit megdöbbent, mikor kiderült, hogy a csodás belső dísz nagy része műmárványból, rézből és lakkból áll -- viszont a falburkolaton, oszlopokon eredeti Zsolnay motívumokat fedezhetünk fel. A díszítésben megjelenő kacskaringós formák a világot szimbolizálják, a földszinti terekben a mocsaras részen járunk, felfelé pedig egyre inkább az isteni és égi világ irányába haladunk; persze így haladt az idegenvezetés is az emeletre.
habosvilla_zeneakademia_nagyterem_kozeperkely.jpg

Nemrég ellátogattunk tiszaugi X-Games Hotelbe egy kuponos ajánlattal. Inkább nem mondanék most erről többet, mert igazságtalan volna. A lényeg, hogy egy fokkal jobb szállóhoz vagyunk szokva, túlzás a helyet wellness-nek nevezni, és érdemes ide inkább nyáron ellátogatni… Minden esetre nem kötött le minket napközben a hotel, ezért kocsival kirándulni indultunk, és így kötöttünk ki Kunszentmártonban, amiről mindenképp szerettem volna írni.

A város eleve gyönyörű helyen fekszik, úgyhogy biciklitúrára is ajánlott, főleg a Kőrös Ártér környéke. Emellett nagyon szép templomokat, régi épületeket lehet itt megtekinteni, a Helytörténeti Múzeum pedig egyszerűen példaértékű. Ha tovább olvasol, azt is elmondom, hogy miért.

kunszentmarton_15_arter.JPG

Már úgy gondoltam, hogy nem blogolok többet a Business Analysis 101 kurzusról, de a 4. heti téma a követelménykezelés volt, amin belül a kedvenc témaköreim merültek fel. Úgyhogy szó volt a kérdőívezésről, interjúról, fókuszcsoportról, megfigyelésről stb. tehát amit a kutatásban módszereknek nevezünk. Akkora keddvel hallgattam ezeket az előadásokat, hogy nem lett volna szívem kihagyni az összefoglalót. Nem mintha túl sok újat mondott volna Michael Boyle, de kaptunk egy jó kis összefoglalót, kedvcsinálót és megismertük például a MoSCoW technikát is.

kovetelmenykezeles_osszefoglalo.png

Bezárt 2018 tavaszáig a Szépművészeti Múzeum, hogy a Liget Budapest Projekt részeként, 8 milliárd forintból felújítva kapjuk majd vissza. A múzeum előtt felállított számláló vészjóslóan számolta vissza a napokat, órákat és perceket. A tervek szerint a három év alatt rekonstruálják majd a Román csarnokot és a tetőt, illetve kiállítótereket, éttermet és műtárgy-raktárat hoznak majd létre stb. A legfontosabb gyűjteményi darabokat addig is a Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításán látogathatjuk meg (2015 tavasztól), és időszaki kiállításokat is szerveznek majd, pl. izgatottan várom a Frida Kahlo és Diego Rivera főbb műveit bemutató tárlatot 2016-ban!

20150207_110150.jpg 20150207_110115_1.jpg

A bezárás jó alkalom volt arra, hogy csapjanak az épületben egy hatalmas bulit és rengeteg embert bevonzzanak a “Rembrandt és a holland arany évszázad festészete” c. kiállításra. Én egy héttel a zárás előtt látogattam el rá, de tömeg állt a kerítés előtt, a csarnokban és persze tolongás volt a képek előtt is. Most nem ismertetnék minden főbb művet, ahogy azt mondjuk a Caravaggiótól Canalettóig kiállításnál tettem, hanem kiemelek öt képet, amelyek leírása számomra a legizgalmasabbnak tűnt.

20150207_110522.jpg 20150207_131248.jpg
Dupla sor 10:30-kor a Szépművészeti előtt Rendeződött a sor kb. 13:00-ra

Ha nem voltál még a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban (MVKM), akkor szerintem ezt sürgősen pótolnod kell. Óbudán, a panelek közt egy olyan kis múzeum bújik meg, ahová nem kerül sokba a belépő (800 Ft felnőtt, 400 Ft diák/nyugdíjas és ez egyaránt jó minden időszaki- és állandó kiállításra), viszont nagyon sok információt lehet kapni, és ami a legeslegjobb, hogy egészen interaktív. Úgy értem, nagyon jó múzeumpedagógusok dolgozhatnak ott, mert a tárlatba érdekes kis sarkokat, feladatokat és multimédiás elemeket tudnak becsempészni. Ráadásul műhelyeket is tartanak a gyerekek számára, amiről úgy hallottam, nagyon népszerűek. Nem is csoda, ha például csoki- vagy fagylaltkészítésről van szó!
dsc_1730.jpg dsc_1731.jpg
Mi először 2014. október végén látogattunk el, mikor megnéztük az állandó kiállítások közül a "Nekem soha nem volt otthonom..." - Krúdy Gyula budapesti életének színtereit (a kávézók, mulatók, kulturális színterek részletes leírásával), illetve "A jó kalmár a világ jótevője" - Két évszázad a magyar kereskedelem történetéből (rá lehet csodálkozni a régi boltokra vagy nosztalgiázni az 1980-90-es éveken). Az időszaki kiállítások közül pedig A szépség és a reklám c. női ideál változását bemutató tárlatot, és a "Horgony"-t fel! c. Anker építőkockáról szóló bemutatót. Ma pedig kifejezetten a Plázavilág kiállítás miatt kerestük fel a Kereskedelmi Múzeumot, de ha már ott voltunk, az új vendéglátás-történeti állandó kiállításon és az I. világháború alatti élelmezéstörténetet is megnéztük. 
Ebben a posztban leginkább a Plázavilág időszaki kiállításra szeretnék kitérni, ami 2015. február 22-én fog bezárni, de mellette pár szóban megemlékezem az előző időszaki tárlatokról is! Tudod például, hogy mikor nyitott eredetileg a McDonald's, a Burger King vagy a KFC? Hogy hány étterem van jelenleg összesen és Magyarországon? És hogy melyek itthon a legnépszerűbb plázák? Na jó, erre lehet tipped. De most ezt mindet megtudtam a kiállításon, és veled is megosztom.

Felcsillant a szemem, mikor kiderült, hogy a dokumentáció lesz a téma a 3. heti Business Analysis 101 MOOC képzésen. Sajnos nem egészen azokról volt szó, amikre számítottam vagyis amilyeneket nekem IT elemző-tervezőként kell készíteni (pl. rendszerterv, tesztforgatókönyv), hanem inkább egy-egy elénk kerülő új cégnél milyen típusú dokumentumokat kell számba vennünk. Elemeznünk kell a szervezet folyamataival kapcsolatos dokumentumokat (OPA), a befolyásoló tényezőket (EEF), aztán szóba került, mire jók a szótárak és szójegyzékek vagy hogy néz ki a szervezeti modell. Aztán végigszaladtunk a benchmarkingon, az üzleti szabályzatokon, a nyomonkövethetőségen, majd hogyan vonjuk le projekt végén a tanulságokat.

ba_101_3lecke.png

A második leckénk anyaga az üzletifolyamat-kezelés (Business Process Management = BPM) a Business Analysis 101 című MOOC képzésen belül, melyben ezúttal Micael Boyle végre nem csak elméletet mutatott, hanem diagramkészítést is. Ha elolvasod az összefoglalóm, akkor kiderül az is, mi köze az egésznek a villához és a medencékhez… (Fotó: deborahlewis)

swimming_pool_with_lane_ropes_in_place_cropped.jpg

A BPM kapcsán Peter Fingar gyakran a BPM három hullámáról beszél: az alapvető tanok és tanulmányok megjelenése az 1920-as években (pl. Frederik Taylor). A következő hullám az 1990-es években következett, mikor a szervezeti újjálakítás divatossá vált. A harmadik érett szakaszban pedig a vállalati skálázhatóság eszközeként jelent meg.

Az üzletifolyamat-kezelés egy olyan tudományág, amely az üzleti folyamatokat eszközként kezeli. Köze van a menedzsment folyamatokhoz, ezért menedzsment tudománynak nevezhetjük. A BPM az egyik kulcsa annak, hogyan működtetjük az üzletet. A folyamatok által bekapcsolódik a vállalat egészébe (end-to-end). Arról szól, hogy: Mit? Hol? Mikor? Miért? Hogyan? Ki felelős érte? Összességében a meghatározásának és a megvalósításának a célnak megfelelőnek vagy a használatra alkalmasnak kell lennie.

Stratégia szintjén a BPM-hez jelentős beruházásokra van szükség a belső üzleti kapacitások fejlesztéséhez, a vezetőség erős támogatása is kell a sikeres implementációhoz, és az új szerepeket is be kell vezetni a szervezeten belül.

Emellett pedig állandó változásokra van szükség, amelyben a menedzsment egy zárt hurok ciklusban van, a rendszerben állandóan visszajelzéseket kell adni, és a folyamat egységességét karbantartani.

A BPM-et úgy kell megtervezni, hogy hatékony, alkalmazható és megfelelően használható legyen. Illetve lehetővé kell tennie a folyamatos fejlesztést. Ezt a fejlesztést a “Process Maturity Curve” (folyamat érettségi görbe) határozza meg a cégen belül. Szóval bizonyos érettségi szintet is el kell érni a BPM használatához, és folyamatosan mérni kell az érettséget.

Az üzletifolyamat-kezelés nem egy előre megszabott keret, módszer vagy eszközkészlet, mert minden eszközt használnia kell az adott üzleti folyamathoz. Az implementációhoz szükség van technikai támogatásra is, de egy folyamati problémát nem technológiával kell megoldani, hanem magát a problémát kell megoldani (akár technológiával).