Ha nem voltál még a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban (MVKM), akkor szerintem ezt sürgősen pótolnod kell. Óbudán, a panelek közt egy olyan kis múzeum bújik meg, ahová nem kerül sokba a belépő (800 Ft felnőtt, 400 Ft diák/nyugdíjas és ez egyaránt jó minden időszaki- és állandó kiállításra), viszont nagyon sok információt lehet kapni, és ami a legeslegjobb, hogy egészen interaktív. Úgy értem, nagyon jó múzeumpedagógusok dolgozhatnak ott, mert a tárlatba érdekes kis sarkokat, feladatokat és multimédiás elemeket tudnak becsempészni. Ráadásul műhelyeket is tartanak a gyerekek számára, amiről úgy hallottam, nagyon népszerűek. Nem is csoda, ha például csoki- vagy fagylaltkészítésről van szó!
dsc_1730.jpg dsc_1731.jpg
Mi először 2014. október végén látogattunk el, mikor megnéztük az állandó kiállítások közül a "Nekem soha nem volt otthonom..." - Krúdy Gyula budapesti életének színtereit (a kávézók, mulatók, kulturális színterek részletes leírásával), illetve "A jó kalmár a világ jótevője" - Két évszázad a magyar kereskedelem történetéből (rá lehet csodálkozni a régi boltokra vagy nosztalgiázni az 1980-90-es éveken). Az időszaki kiállítások közül pedig A szépség és a reklám c. női ideál változását bemutató tárlatot, és a "Horgony"-t fel! c. Anker építőkockáról szóló bemutatót. Ma pedig kifejezetten a Plázavilág kiállítás miatt kerestük fel a Kereskedelmi Múzeumot, de ha már ott voltunk, az új vendéglátás-történeti állandó kiállításon és az I. világháború alatti élelmezéstörténetet is megnéztük. 
Ebben a posztban leginkább a Plázavilág időszaki kiállításra szeretnék kitérni, ami 2015. február 22-én fog bezárni, de mellette pár szóban megemlékezem az előző időszaki tárlatokról is! Tudod például, hogy mikor nyitott eredetileg a McDonald's, a Burger King vagy a KFC? Hogy hány étterem van jelenleg összesen és Magyarországon? És hogy melyek itthon a legnépszerűbb plázák? Na jó, erre lehet tipped. De most ezt mindet megtudtam a kiállításon, és veled is megosztom.

Felcsillant a szemem, mikor kiderült, hogy a dokumentáció lesz a téma a 3. heti Business Analysis 101 MOOC képzésen. Sajnos nem egészen azokról volt szó, amikre számítottam vagyis amilyeneket nekem IT elemző-tervezőként kell készíteni (pl. rendszerterv, tesztforgatókönyv), hanem inkább egy-egy elénk kerülő új cégnél milyen típusú dokumentumokat kell számba vennünk. Elemeznünk kell a szervezet folyamataival kapcsolatos dokumentumokat (OPA), a befolyásoló tényezőket (EEF), aztán szóba került, mire jók a szótárak és szójegyzékek vagy hogy néz ki a szervezeti modell. Aztán végigszaladtunk a benchmarkingon, az üzleti szabályzatokon, a nyomonkövethetőségen, majd hogyan vonjuk le projekt végén a tanulságokat.

ba_101_3lecke.png

A második leckénk anyaga az üzletifolyamat-kezelés (Business Process Management = BPM) a Business Analysis 101 című MOOC képzésen belül, melyben ezúttal Micael Boyle végre nem csak elméletet mutatott, hanem diagramkészítést is. Ha elolvasod az összefoglalóm, akkor kiderül az is, mi köze az egésznek a villához és a medencékhez… (Fotó: deborahlewis)

swimming_pool_with_lane_ropes_in_place_cropped.jpg

A BPM kapcsán Peter Fingar gyakran a BPM három hullámáról beszél: az alapvető tanok és tanulmányok megjelenése az 1920-as években (pl. Frederik Taylor). A következő hullám az 1990-es években következett, mikor a szervezeti újjálakítás divatossá vált. A harmadik érett szakaszban pedig a vállalati skálázhatóság eszközeként jelent meg.

Az üzletifolyamat-kezelés egy olyan tudományág, amely az üzleti folyamatokat eszközként kezeli. Köze van a menedzsment folyamatokhoz, ezért menedzsment tudománynak nevezhetjük. A BPM az egyik kulcsa annak, hogyan működtetjük az üzletet. A folyamatok által bekapcsolódik a vállalat egészébe (end-to-end). Arról szól, hogy: Mit? Hol? Mikor? Miért? Hogyan? Ki felelős érte? Összességében a meghatározásának és a megvalósításának a célnak megfelelőnek vagy a használatra alkalmasnak kell lennie.

Stratégia szintjén a BPM-hez jelentős beruházásokra van szükség a belső üzleti kapacitások fejlesztéséhez, a vezetőség erős támogatása is kell a sikeres implementációhoz, és az új szerepeket is be kell vezetni a szervezeten belül.

Emellett pedig állandó változásokra van szükség, amelyben a menedzsment egy zárt hurok ciklusban van, a rendszerben állandóan visszajelzéseket kell adni, és a folyamat egységességét karbantartani.

A BPM-et úgy kell megtervezni, hogy hatékony, alkalmazható és megfelelően használható legyen. Illetve lehetővé kell tennie a folyamatos fejlesztést. Ezt a fejlesztést a “Process Maturity Curve” (folyamat érettségi görbe) határozza meg a cégen belül. Szóval bizonyos érettségi szintet is el kell érni a BPM használatához, és folyamatosan mérni kell az érettséget.

Az üzletifolyamat-kezelés nem egy előre megszabott keret, módszer vagy eszközkészlet, mert minden eszközt használnia kell az adott üzleti folyamathoz. Az implementációhoz szükség van technikai támogatásra is, de egy folyamati problémát nem technológiával kell megoldani, hanem magát a problémát kell megoldani (akár technológiával).

Eddig a blogon nem nagyon írtam ilyen témákról, pedig már kb. 3.5 éve üzleti elemzőként dolgozom egy informatikai cégnél, illetve nálunk elemző-tervezőnek hívják, korábbi nevén rendszerszervezőnek vagy angolul Business Analyst-nek. Lehet, hogy valaki megkülönbözteti ezeket az elnevezéseket, de az eddig olvasottak alapján én azonosnak vagy mondjuk úgy, teljesen hasonlónak látom őket. A munkám része lehet az ügyfelekkel és a fejlesztőkkel (vagy más projekttagokkal) való kapcsolattartás, az oktatás, a presales munkájának támogatása, a tesztelés, és mindenféle dokumentáció készítése, pl. felhasználói kézikönyv, tesztelési jegyzőkönyv, specifikáció, rendszerterv bizonyos (logikai) részei stb.

Az ezekhez szükséges skilleket teljes mértékben a kollégáimtól tanultam meg, főként a gyakornoki programban, de még most juniorként is. Konkrétabban az Üzleti intelligencia és információmenedzsment ágazatban dolgozunk, ezen belül a Microsoft-Információmenedzsment kompetenciaközpontban. Az egyik végzettségem pedig informatikus-könyvtáros, és itt tanultam információmenedzsmentet (most már így is hívják a szakirányt BA-n és MA-n is), de a szakon inkább a rendszerszemléletről, internetes keresési technikákról, adatforrásokról, adatbázisokról volt szó. Az elemző kollégáim pedig többnyire gazdasági informatikus vagy pénzügy és számvitel képzésről kerülnek hozzánk.

iversity_ba101_boyle.png

Szóval nem tanultam hivatalosan az üzleti elemzést. Ezért is örültem meg, hogy az iversity nevű portál indított egy ilyen MOOC (Massive Open Online Course) képzést “Business Analysis 101” címmel. Meg azért is, hogy végre tesztelhetem az üzleti angol nyelvtudásom és hogy milyen egy MOOC. A részvétel lehet ingyenes (elérhetőek a kurzusok videói és a fórumok), vagy 49 euroért ki lehet tölteni egy záró tesztet, és ezért cserébe küldenek egy oklevelet is.

A kurzust Michael Boyle tartja, aki a Procurro Solutions ügyvezető igazgatója. A weboldaluk szerint a szolgáltatásaik közé tartozik a BA, projekt- és termékmenedzsment, illetve a lean menedzsment. A BA tevékenységek közé sorolják például a piackutatást, a versenytársfigyelést, a cégen belüli szereplők elemzését, a változásmenedzsmentet. Ebből mondjuk látszik, hogy ők elég szélesen értelmezik ezt a munkakört, beleértve azt is, ami nálunk (nagy cégnél) például a stratégia feladata.

Ehhez képest azt mondja Boyle “kapitány” Star Trek pólóban a kedvcsináló videóban, hogy mindenki végzett már Business Analyst (rövid nevén: BA) munkát, aki került már olyan problémahelyzetekbe, amit neki kellett megoldani az analitikus gondolkodására támaszkodva… (na ugye, hogy mindenki?). Majd ez elhangzott a bevezető videóban és interjúban is. Ezek után már nagyon kíváncsi voltam, mit fog mondani a kurzuson, és úgy gondoltam, megosztom veletek is. Legalábbis amíg kitart az energiám, hogy magyarul jegyzeteljek!

Miközben tanultam a szigorlatomra, nagyon sok olyan szakirodalommal találkoztam, amely a megosztás fontosságát hirdeti. Úgy döntöttem, ha sikeresen túljutok a vizsgán, akkor megosztom az összes jegyzetem, amit a tanuláshoz készítettem. Én ugyanis úgy tudok a legjobban tanulni, ha olvasás közben vázlatot készítek, amiben kiemelem a lényeget. Aztán vizsga előtt még néhányszor átnézem az összefoglalóim. 

Azt hiszem, nem csak a belinkelt jegyzetek, de maga a bibliográfia is hasznos lesz, főleg a Neveléstudomány terület hallgatóinak. Annyit viszont hozzátennék, hogy nem feltétlen tartozik minden irodalom a témakörhöz, néhányat csak én párosítottam hozzá az előadásomban. Ezek a témakörök a következők:

  • Kompetenciarendszerek, kompetenciamodellek, kompetenciafejlesztés
  • Az IKT felhasználása a nevelési-, oktatási módszerekben
  • A tudatos életvezetés fejlesztési lehetőségei az intézményes oktatásban

A szerző nevére és a mű címére kattintva nyílnak meg a Google Drive-ban elkészített jegyzeteim olvasható (view) formában. (Az interneten található művek eredeti forrása az "URL" felirat után következik.) Ha valaki úgy érzi, hogy ki tudná egészíteni vagy kijavítani valamelyiket, akkor kérhet hozzá szerkesztési jogosultságot. Nem mindegyik irodalmat jegyzeteltem ki, mert voltak köztük olyanok, amiket meg tudtam jegyezni enélkül is. A vázlatok eltérő kidolgozottságúak, főleg az angol nyelvről fordított anyagoknál, de azt hiszem, ezek lehetnek a legfontosabbak mind közül. 

szervezesi_modok.png

Sikerült a szigorlatom és nagyon sokat készültem rá..., de nem, nem vagyok még doktor, és sokak szerint most kezdődik a neheze! Mikor nem PhD csoporttársakkal vagy PhD-n végzettekkel beszélgetek, akkor kissé félve szoktam említeni a doktori iskolát, mert úgy tűnik, hogy kevéssé ismert ennek a rendszere és sok a "mítosz" körülötte. Közzétettem twitteren és Facebookon a szigorlatom sikerét, de most emiatt elég sokat kell magyarázkodnom az ismerőseim és a barátaim előtt.

phd_szigorlat_fb_hl.jpg

Ráadásul egyetemenként (nem beszélve hazai és nemzetközi intézményekről) és még karonként is eltérő lehet, hogy mit várnak el, és idő közben még változnak is a feltételek a PhD (= philosophiae doctor vagyis az egyetemi tudományos doktori fokozat) megszerzését illetően. Például úgy hallottam egy volt matematikus PhD hallgatótól, hogy náluk nem is voltak kurzusok, csak a publikációk és a témavezetővel tartott konzultációk számítottak, és minden félév végén be kellett számolnia a munkájáról. Én egy évig az ELTE BTK Irodalomtudományi Doktori Iskolájába Könyvtártudományi Programra jártam, aztán átigazoltam az ELTE PPK Neveléstudományi Doktori Iskolájába Tanítás-tanulás Programra, szóval ezeknek a menetét ismerem tapasztalatból. A kettő egyébként nem különbözött annyira nagyon egymástól, legalábbis a rendszer szintjén.

phd_szigorlat_twitter_hl.jpg

Nagy plakátokon hirdették, hogy megszervezik az első magyar Art Expot, azaz Amatőr Kortárs Művészeti Kiállítást és Vásárt 2014. november 29-30-án. Egy ilyen rendezvény rögtön felkelti az érdeklődésem, pedig nem szívesen járunk a Hungexpora, mert hiába van légvonalban közel, ha tömegközlekedéssel körülményesebb odajutni, mintha másik városba mennénk. A kiállítás területe végül is nagyobb volt, mint gondoltam, de annál jobban feltűnt a tömeg hiánya. Pedig egy ilyen program igazán megérdemelt volna nagyobb közönséget is!
dsc_1823.jpg
A kérdés persze felmerülhet, hogy mit is értünk amatőr alatt? Egyfajta definíció szerint azokat a műkedvelőket jelenti, akik nem foglalkozásszerűen, hanem kedvtelésből űzik az adott tevékenységet. Én úgy próbáltam megfogalmazni valakinek, hogy nem rendelkeznek ilyen végzettséggel (ami törvényszerűen felvetette a "mire jó az iskola, főleg művészeknek?" kérdéskört) és / vagy nem a művészeti tevékenységük eladásából tartják fenn magukat (itt meg felmerültek az állami pályázatok, ami szintén lehetséges út). A Kép a falon nevű portál "Amatőr - autodidakta vs. profi" fórumában hosszasan fejtegetik a tagok ezt a kérdést, pl. egyes vélemények szerint a művész megkülönböztetője, hogy a képeinek üzenete, van vagy valamilyen technikai problémát próbál megoldani a művel. 
Voltak, akik komolyan vették az amatőr kiállítás fogalmát, de annál lelkesebben árulták a munkáikat. Viszont voltak olyanok is, akik igazán tetszetős műveket hoztak, legalábbis szerintem, úgyhogy ezek közül be is mutatom a kedvenceim a bejegyzésben. Bár a szervezők videós promója kissé hatásvadászra sikerült, de abban elérték a célkitűzésüket, hogy jelen voltak képző- és iparművészek, szobrászok, textilesek, fotósok és művházak. A legjobb az volt, hogy néhányan a helyszínen is alkottak, miközben figyelhettük őket.
dsc_1857.jpg dsc_1837.jpg

A Kulturális Örökség Napjai első napján az utolsó utunk a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalába vezetett, ahová idegenvezetést hirdettek meg. Sajnos ez csak annyiból állt, hogy az aulába (vagyis a belépést követő díszlépcsőházba) nagyon sokan bezsúfolódtunk, és egy korábbi dolgozó a lépcsőn állva elmondott némi épülettörténetet, aztán egy általuk szervezett kis kiállításra vezetett minket, ahol Róth Miksa, Thék Endre és Jungfer Gyula munkái közül láthattunk néhányat. Jobban örültem volna, ha az épületen belül több mindent láthatunk, és az előadásban több a tényadat, mint a szubjektív vélemény. Ettől eltekintve, igazságtalan lenne, ha nem tenném hozzá, hogy kaptunk egy írásos ismertetőt is az épületről, a kiállításról pedig nagyon jó Facebook oldalt vezettek!  Úgyhogy a fotóimat igyekszem ezekkel az információkkal kiegészíteni.

habosvilla_nemzeti_tulajdon_szellemi_hivatal_13.jpg

Még 2011-ben egy bejegyzésben megígértem, hogy a Wenckheim-palotáról vagyis a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtárának termeiről még fogok közölni képeket. Nos, 3.5 év kellett hozzá, de most sikerült. :) Akkor főleg a lépcsőházat, a kis- és nagy báltermet mutattam be, most pedig minden Wenckheim-teremről készítettük néhány képet. A Kulturális Örökség Napjai keretében direkt azért mentünk el erre az épületvezetésre, hogy szanaszét fotózzuk ezeket az örökségeket (a fotók egy részét Mazsinak köszönhetitek, mert én jegyzeteltem).

A könyvtár valójában 3 épületből és 3 stílusból áll, melynek része a barokk palota, a neoreneszánsz lakóház és a modern irodák. A 19. század második feléig kertes-dűlős rész helyezkedett el ezen a területen, ez számított a mágnás negyednek, ahol sok arisztokrata élt már az 1860-as évektől, de főleg az 1870-80-as években építtették ide palotáikat. Wenckheim Frigyes 1887-ben döntött úgy, hogy házat épít itt családja számára Meinig Artúrral, a főúri rezidenciák ismert építészével. Meinig Drezdában sajátította el az építész mesterséget, majd a palotaépítkezések miatt került Magyarországra, ahol 6 kastélyt és 20 jelentős további épületet tervezett, melyek közül a Wenckheim-palota és a Park-club (Stefánia Palota) a legnevezetesebb. Nem véletlen tehát, hogy a Wenckheim-palota külseje drezdai barokk stílusban készült, a belseje pedig XV. Lajos stílusát idézi fel.

habosvilla_fszek_wenckheim_12.jpg

Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósági épületének a megtekintése számomra ugyanolyan csábító programnak tűnt a Kulturális Örökség Napjai keretében, mint a Nyugdíjbiztosítási Székház. Noha ez nem egy késő szecessziós épület (hanem historikus), de nagyon kíváncsi voltam, hogy mi van a "kulisszák mögött". Ehhez képest az ONYF programján nagyjából harmincan tolongtunk, míg az NKA-nál mindössze öten. Ráadásul rajtunk kívül a másik három emberről kiderült, hogy NKA pályázók, így gondolom az épület helyett inkább az ismerkedés érdekelte őket.

Az aulában egy molinó kiállítás fogadott minket az épület történetéről - tényleg nagyon szakszerűen, fotókkal illusztrálva -, amit a várakozási időben tudtunk megtekinteni, majd ennek segítségével kezdték el az idegenvezetést is. Az épületet Gottgeb Antal tervezte és építette saját maga és családja számára, tervét 1870-1872 közt; a lakása az 1. emeleten volt megtalálható. Egy függőfolyosós épületet álmodott meg, mely azonban ma már nincs meg, ugyanis Gottgeb halála (1883) után a lakásokat megszüntették. Manapság a sarokrészen található az alelnöki iroda, a kupolában helyezkedik el a tanácsterem, a 3. emeleten működik a pályáztatási osztály, a 2. emeleten a gazdasági osztály, az 1. emeleten pedig az Elszámoltatási osztály, melyeknek nagy részét az épületvezetés keretében meg is tekintettük.

habosvilla_nka_01.jpg

süti beállítások módosítása