Nemrég ellátogattunk tiszaugi X-Games Hotelbe egy kuponos ajánlattal. Inkább nem mondanék most erről többet, mert igazságtalan volna. A lényeg, hogy egy fokkal jobb szállóhoz vagyunk szokva, túlzás a helyet wellness-nek nevezni, és érdemes ide inkább nyáron ellátogatni… Minden esetre nem kötött le minket napközben a hotel, ezért kocsival kirándulni indultunk, és így kötöttünk ki Kunszentmártonban, amiről mindenképp szerettem volna írni.

A város eleve gyönyörű helyen fekszik, úgyhogy biciklitúrára is ajánlott, főleg a Kőrös Ártér környéke. Emellett nagyon szép templomokat, régi épületeket lehet itt megtekinteni, a Helytörténeti Múzeum pedig egyszerűen példaértékű. Ha tovább olvasol, azt is elmondom, hogy miért.

kunszentmarton_15_arter.JPG

Kunszentmárton templomai

Római Katolikus Nagytemplom (Főtér)

A városban járva először is a Római katolikus nagytemplomra lehetünk figyelmesek, amely meghatározó eleme a főtérnek. A templomot eredetileg 1720-tól kezdődően emelték az újratelepítő katolikus jászok és kunok Szent Márton püspök tiszteletére.

kunszentmarton_02_templom.JPG

Ezután az épületet Jung József pesti kőműves tervei alapján alakították át, meghagyva a korábbi templomtornyot. 1781-1784 között készült el későbarokk stílusban az új, 42 méteres, egyhajós templom. A főoltár kőépítménye Rabl Károly munkája, míg a főoltárképet Zirkler János festette 1789-ben (szintén neki tulajdonítják Kápolnán a templom főoltár festményét). Sajnos most ezeket nem tudtam közelebbről megnézni, mert az előtérig lehetett bemenni, és az oltárat lepel takarta.

kunszentmarton_01_templom.JPG

A 19. század végére datálják a Dangl Árpád műhelyéből származó orgonát (szintén a család műve a Mátyás-templom orgonája, a Zeneakadémia “redőnyszerkezettel ellátott mechanikus kúpládájú hangszere”, a Pesti Jézus Szíve templom orgonája), és a budapesti Schlik & Nicholson gyárban készült vörösréz toronysisakot.

kunszentmarton_03_templom.JPG

A két mellékhajót 1909-1910 között emelték, Aigner Sándor budapesti építész tervei alapján, melyet Szmrecsányi Lajos egri segédpüspök (későbbi érsek) szentelt fel.

Zsinagóga, Bartók terem (Deák utca)

A város másik fontos látványossága a korábbi zsinagóga, mely nem a főtéren helyezkedik el, de kis sétával könnyen megtalálható, és ha arra járunk, mindenképp érdemes megnézni ezt a szecessziós stílusú épületet. Megtalálhatóak rajta a Mátray-téglagyár (mely 1891-től szolgálta a helyi építési tégla igényeit) égetett épületdíszei, Bozsik Kálmán kerámiái, illetve a szecesszióra jellemző, magyaros virág- és indadíszes ornamentika.

kunszentmarton_21_zsinagoga.JPG

Nagyon érdekes továbbá az épület kialakítása, mivel a középen elhelyezkedő főhomlokzat ebben az esetben nem emelkedik ki, hanem U-alakban az oldalsó tengelyek mögé húzódik. Ráadásul lépcsőzetesen több síkot is elkülöníthetünk, ami vizuálisan nagyon izgalmassá teszi a látványt.

kunszentmarton_20_zsinagoga.JPG

Ezt az épületet az 1906-ban leégett imaház helyén emelték 1911-12-ben, Dobovszky József István szentesi építész tervei szerint. 1944-ben a zsinagógából és a környékéből alakították ki a gettó részt, ahonnan közel 200 főt deportáltak Németországba. 1945-től 1964-ig funkció nélkül maradt az épület, majd termény- és bútorraktárnak használták. 1990-ben megvásárolta a város önkormányzata és felújította, hogy 2000-ben megnyissa a Bartók Béla Termet, mely azóta is kulturális intézményként működik.

kunszentmarton_22_zsinagoga.JPG kunszentmarton_23_zsinagoga.JPG

Ahogy az emléktábla hirdeti: “Helyreállítottatta 2000-ben, a Millenium évében Kunszentmárton város önkormányzata és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Eötvös Művészeti Együttese, a Környyezetvédelmi Minisztérium és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma támogatásával. Segítséget nyújtott Porphyr Kft., Dekor-Stein Kőbánya Kft.” Bár az aktuális programok listáját nem találtam, de az látszik, hogy még 2010-ig aktívan használta a termet az ELTE Bartók Béla énekkara.

Kálváriakápolna (Köttön utca)

Attól függ, ki mennyire szereti a “temető turizmust”, de szerintem Kunszentmárton sírjaira is érdemes néhány pillantást vetni. Különösen a területen elhelyezkedő kápolnákra. Igen-igen, többet is megkülönböztethetünk belőlük, pontosabban az Alsó-temetői és a Felső-temetői kápolnát.

kunszentmarton_12_alsotemeto_kapolna.JPG

Mi végüli az Alsó-temetőt találtuk meg némi kocsival keringés után, melynek kápolnáját már 1869-ben felépítették, ezt a számot hirdeti a homlokzat felirata is. Május 3-án tették le az alapkövet, és két hónappal később már állt az épület, a keresztet és a toronygombot pontosan július 11-én helyezték el rajta. A kápolnát Tóth Sándor, helyi plébános szentelte fel. Az építést Sulyák János kőműves, a tetőmunkákat pedig László István ácsmester végezte. (A Felső-temetői kápolna is az ő munkájuk, mely neoreneszánsz stílusú.)

A Köttön utcában egy későbarokk stílusú 10 m hosszú, 10 méteres toronymagassággal rendelkező 7,25 méteres kápolnát hoztak létre. A főhomlokzat oldaltengelyein két szoborfülkére lehetünk figyelmesek, Szent Péter és Szent Pál apostolok szobraival.

kunszentmarton_14_alsotemeto_kapolna_szobor.JPG kunszentmarton_13_alsotemeto_kapolna_szobor.JPG

A kápolna belsejébe sajnos még bepillantani sem tudtam, de a leírás szerint az oltár asztalának mélyedésében helyezték el azt a hordozható oltárkövet, amit korábban a Nagykun kerületi börtön kápolnájában használtak (a börtönből lett múzeumról majd később).

A városban sétálva

A városban több szép épületet, vagy legalábbis hajdan valószínűleg szép épületet vehetünk észre. Sorban készítettem róluk a fényképeket, és utólag kiderült, hogy mindegyikhez valamilyen nevezetesség kapcsolható. Ilyen mondjuk a Talányi-ház, a Mátray ház vagy az egykori Iparos székház, és a következő középületek.

Gimnázium

A kunszentmártoni gimnázium több névváltáson is átment már a létrehozása, vagyis az 1950-es évek óta. Kezdve azzal, hogy eredetileg óvónőképzőnek szánták, de a gimnáziumi funkciót már a kezdetekkor megkapta.

kunszentmarton_05_gimnazium.JPG

Aztán hamar felkeltheti figyelmünket a gimi előtt álló 245 cm-es bronzszobor, mely egyébként Csontos László alkotása (bár az Artportalon nem említik). Az iskolának 1960-tól engedélyezték a József Attila név használatát, amelyet évtizedeken keresztül megtartott, most mégis Kunszentmártoni Gimnázium és Szakképző Iskolának (KGSZKI) hívják.

kunszentmarton_06_gimnazium_jozsefattila_szobor.JPG

Városháza

A főtér közelében, a templom háta mögött elhelyezkedő épületről nehezen eldönthető, hogy éppen a Városházával állunk szemben. Bár szép épület, de nem tartozik a hivalkodóan díszesek közé klasszicista stílusával. 1813-ban adták át, és érdekessége, hogy ez volt a mezőváros első emeletes épülete.

kunszentmarton_08_varoshaza.JPG

1910-ben a Városházán tűz ütött ki, ekkor semmisült meg a tanácsterem eredeti berendezése. A homlokzat kinézete is módosult idő közben, mivel korábban a bejárattól jobbra üzlethelyiségeket alakítottak ki, aminek bevételét közcélra fordították. Így lehetett divatárú kereskedés és patika a városháza épületében, egészen az 1980-as évekig, mikor ebből is irodákat alakítottak ki.

kunszentmarton_09_varoshaza.JPG kunszentmarton_10_varoshaza.JPG

A kapu fölötti márványtábla azt hirdeti 1935 óta, hogy itt őrizték 1541-ben a Szent Koronát, mikor Izabella királynő (de egyébként királyné) Fráter György kíséretében Erdélybe menekült. A másik, nagyobb táblát 2006-ban helyezték el annak emlékére, hogy az 1956. október 27-én itt választották meg a Községi Forradalmi Tanácsot, amely november 9-ig irányította a község életét.

Kőrös szálló

A másik szecessziós jegyeket viselő fontos épület a városban, a Kőrös Szálló, mely 1908-1909 között épült fel részvénytársasági alapon. A szállóvendégek számára a szobákat mind az emeleten alakították ki, míg a földszinten volt található a színház, mozi, kávézó és söntés.

kunszentmarton_07_koros_szallo.JPG

1919-ben a megszálló román katonaság foglalta le az épületet, majd az 1940-es évektől a község elöljárósága vette át. Ezután a járási tanács, társadalmi szervezetek, rendőrség, önkormányzati intézmények vették birtokba. Azt viszont sajnálattal látom, hogy az állagromlást nem sikerült megfékezniük.

Volt szélmalom

Közvetlenül az Alsó-temető mellett pillantható meg ez a hajdanszép malom, melyet az 1860-as évek második felében emelt Dajka János. Vitorlája egykor 7 m magas volt, belül pedig 4 szintes, de most már üresen, tető és vitorla nélkül áll.

kunszentmarton_11_szelmalom.JPG

Az általam használt 8 évvel ezelőtti füzetben (Harangozóné szerk., 2007) az áll, hogy néhány tucat szélmalom maradt összesen az országban, melyek közül 21 műemlékként védett. Kíváncsi lennék, hogy mára a szélmalmok száma mennyivel csökkent, vagy esetleg ugyanannyi maradt-e.

A legjobb Helytörténeti Múzeum, amit eddig láttam

Pannóni gyár története

Surda kalap, Laca sapka és brifkó - csak néhány példa arra, hogy milyen darabokat állítottak ki a a kunszentmártoni helytörténeti múzeum Pannónia gyárról szóló időszaki kiállításán. A tárlat három teremből állt, ahol bemutatták a gyár termékeit, a történetét tablókon és könyveken keresztül, aztán a harmadik teremben egy berendezett “boltban” sétálhattunk körbe.

dsc_0302.jpg

Belépve a térbe, először a vitrinekkel tarkított bemutatóteremben találtuk magunkat. Például megnézhettük, hogy a tanoncok milyen tankönyvekből tanultak, és mellé kitettek minikabátot is, amit a terv alapján készíthetett egy lelkes eminens. Egy másik vitrinben pedig az irhakabát készítés kellékeit állították ki, mint például a szarvacska gombot. De volt még körülöttünk 2-5 ujjas irhakesztyű vagy bőr nyakkendő is.

A történet szerint 1967-ben itt hozta létre a Pannónia a 4. gyárát, dr. Papp Péter kezdeményezére. Eredetileg 18 emberrel kezdték a munkát, de 1979-ben már 941 főt alkalmaztak. A nők aránya ⅔-a volt a gyárban dolgozóknak.

Az 1990-es években az oroszok hosszabb és mintás bundákat kezdtek hordani, ami eltért a Nyugat aktuális divatirányzatától. A Pannóniának viszont a FÁK országai voltak a kereskedelmi partnerei, ezért ehhez a stílushoz kellett alkalmazkodniuk. A készletben 100-110 modell volt megtalálható, amelyet főleg Egerben, Budapesten és persze Kunszentmártonban értékesítettek.

1996-ban létrejött a Pannónia Rt., amely később a Pannónia Szőrme Rt. nevet kapta, fő részvényesei a Kvantum Bank, a Kereskedelmi és Hitelbank voltak. 1997-ben nem sikerült teljesíteniük a tervet, az irha eladása 3593 helyett 2988-ra csökkent. Majd 2000-ben teljesen felszámolták a gyárat. (Mondhatni “Long Story Short”.)

Eddig akár azt is mondhatnám, hogy egy hagyományos kiállítás volt, egy átlagos városi múzeumtól azért kicsit jobb kivitelben. A 3. teremben berendezett bolt viszont már egészen felkeltette a figyelmem, hogy itt a múzeumpedagógus több erőfeszítést tesz, mint a szokásos. Ebben a teremben megtekinthettünk elkészült kabátokat, megtapogathattuk a különböző szőrme alapanyagokat, és néhány kabátot még fel is probálhattunk, méghozzá ezzel a szöveggel: “Próbáld fel a kabátot és nyomj egy szelfit a tükör előtt!” Tessék.

kunszentmarton_18_borton_muzeum.JPG kunszentmarton_19_borton_muzeum.JPG

Állandó kiállítás, egy börtönben

Bár zárás előtt kb. félórával estünk be, és nekem már a időszaki Pannónia kiállítás is elég lett volna, de a múzeumi hölgy mindenképp szerette volna, hogy az állandó tárlatot is legalább gyorsan megnézzük. Mikor beléptünk, csak akkor tudatosult bennem, hogy “Ja, hogy most egy börtönben vagyunk?!”. Ez legalább annyira izgalmas gondolat, mint Baján a zsinagógából kialakított könyvtár.

kunszentmarton_16_borton_muzeum.JPG

A korábbi cellákban 1-1 helyi mesterséget mutatnak be a muzeulógusok, pl. rézműves, cipész, fazekas, cukrász, fényképész. (Letölthető a kiállításvezető füzet!) A helyszín mellett az is teljesen felvillanyozott, hogy minden egyes “teremhez” leíró tabló és a gyerekeknek múzeumpedagógiai feladat is tartozik. A cellákon belül pedig mindenhol elhelyeztek interaktív elemeket:

  • tapogathatunk lószőrt
  • felpróbálhatunk egy subát
  • berendeztek egy cukrász üzletet pulttal és asztalkával
  • a fényképészetnél pedig a gyerekek green box előtt, jelmezekbe öltözve, különböző hátterekkel fotózkodhatnak, mint régen (ma már legalább a hátteret digitálisan oldják meg)

A cellákon kívül megtekinthetjük még a börtönkápolnát is, ahol valójában a rabok nem tartózkodhattak, csak a pap, és a szertártást kívülről figyelhették.

Szóval mindenkinek ajánlom Kunszentmártont, és hogy kezdjétek a látogatást a helytörténeti múzeummal, főleg, ha gyerekekkel mentek.

Források:

  • Harangozóné Tóth Éva szerk.: Kunszentmárton épületei régen és ma. Lapok a 200 éves város építászet történetéből, Helytörténeti Múzeum, Kunszentmárton, 2007
  • Pusztai Gabriella: Hajdanvolt mesterek - mesterségek hajdanán. Kiállításvezető a múzeum állandó kiállításához, Helytörténeti Múzeum, Kunszentmárton, 2011
  • Kunszentmárton régi fotókon

A bejegyzés trackback címe:

http://habosvilla.blog.hu/api/trackback/id/tr537532946

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.