Sikerült a szigorlatom és nagyon sokat készültem rá..., de nem, nem vagyok még doktor, és sokak szerint most kezdődik a neheze! Mikor nem PhD csoporttársakkal vagy PhD-n végzettekkel beszélgetek, akkor kissé félve szoktam említeni a doktori iskolát, mert úgy tűnik, hogy kevéssé ismert ennek a rendszere és sok a "mítosz" körülötte. Közzétettem twitteren és Facebookon a szigorlatom sikerét, de most emiatt elég sokat kell magyarázkodnom az ismerőseim és a barátaim előtt.

phd_szigorlat_fb_hl.jpg

Ráadásul egyetemenként (nem beszélve hazai és nemzetközi intézményekről) és még karonként is eltérő lehet, hogy mit várnak el, és idő közben még változnak is a feltételek a PhD (= philosophiae doctor vagyis az egyetemi tudományos doktori fokozat) megszerzését illetően. Például úgy hallottam egy volt matematikus PhD hallgatótól, hogy náluk nem is voltak kurzusok, csak a publikációk és a témavezetővel tartott konzultációk számítottak, és minden félév végén be kellett számolnia a munkájáról. Én egy évig az ELTE BTK Irodalomtudományi Doktori Iskolájába Könyvtártudományi Programra jártam, aztán átigazoltam az ELTE PPK Neveléstudományi Doktori Iskolájába Tanítás-tanulás Programra, szóval ezeknek a menetét ismerem tapasztalatból. A kettő egyébként nem különbözött annyira nagyon egymástól, legalábbis a rendszer szintjén.

phd_szigorlat_twitter_hl.jpg

Eredetileg mást szerettem volna írni ebbe a bejegyzésbe, de a szigorlati jegyzeteim majd a következő posztban közzéteszem. Most inkább leírom a doktori képzés főbb lépéseit, aztán válaszolok néhány szokásos kérdésre, amit fel szoktak tenni nekem.

A tudományos doktori fokozatszerzés lépései

  1. Kezdetek: Először is a PhD képzésre való jelentkezéshez ki kellett választanom a kutatási témámat, amivel aztán megkerestem az adott tudományterületen belül PhD végzettséggel rendelkező oktató-kutatót, és megkértem, hogy vállalja el a témavezetésem. Neki azt kell mérlegelnie, hogy felkészültnek érzi-e magát a témából, megvalósíthatónak tartja-e a kutatást, és van-e elég hely még, hogy a doktorandusza legyél (maximalizálva van, de nem tudom mennyiben).
  2. Felvételi: Ezután felvételiztem a Doktori Iskolába, amihez előzetesen be kellett adnom a kutatási tervem és egy szóbeli beszélgetésen is részt kellett vennem. A felvételiztetők dolga felmérni, hogy felkészült vagy-e a doktori képzésre, megvalósítható-e a kutatásod az adott doktori program keretein belül, és rangsorolják, hogy ki érdemel ösztöndíjat az arra jelentkezők közül.
  3. Doktori Iskola kreditek: Mindkét általam ismert Doktori Iskola 3 éves, mely idő alatt el kell végezni az (1) Iskola által előírt alapozó kurzusokat, (2) a Program által előírt kurzusok közül megfelelő kreditszámban a speciális kurzusokat. (3) Emellett pedig folyamatosan végezni a tudományos tevékenységet, amit a megadott feltételek alapján kreditre kell váltani. Előre megszabott, hogy mennyi kredit kell / lehet a publikációk, illetve a felsőoktatási gyakorlat és az egyéb tudományos tevékenységek közül (akár egy külön bejegyzést is szánhatnék a tudományos konferenciák típusaira, előadásra jelentkezés módjára, tudományos folyóiratokba bekerülés feltételeire... stb.). Ez a kreditszám tért el egy kicsit a két iskola közt, illetve az elszámolás módja:
    • Az ELTE BTK-n a doktori program vezetője bírálta el, hogy melyik tudományos tevékenységemre hány kreditet kaphatok a maximumból. Már félév elején fel kellett vennem ehhez a tevékenységet, tehát meg kellett jósolnom, hogy mit sikerül teljesítenem félév végére.
    • Az ELTE PPK-n nem kellett előre semmit felvennem, hanem félév végén a megadott határidőig kellett leadnom a tudományos tevékenységeim listáját a "bizonyítékokkal" együtt. Ehhez a témavezetőmmel először meg kellett beszélnem, hogy a szabályzat alapján melyik munkámra hány kreditet tud ajánlani. Majd benyújtás után egy független bizottság döntötte el, hogy ebből mennyit hagy jóvá.
  4. Abszolutórium: ha végeztél minden előírt kurzussal, és megszerezted a tudományos kreditek közül mindenből a megfelelő mennyiséget, akkor kérheted, hogy állítsák ki a végbizonyítványod vagyis az abszolutóriumot. Innentől kezdve nem jár a nappali tagozatos hallgatói jogviszony (nincs diákigazolvány), viszont nem is kell fizetni a félévekért.
  5. Fokozatszerzési eljárás: Abszolutórium után dönthetsz úgy, hogy pihensz egy kicsit vagy kutatsz vagy dolgozol... és ha felkészültnek érzed magad, akkor jelentkezel a fokozatszerzési eljárásra. Ezt akkor teheted meg, ha megvan már az abszolutóriumod, rendelkezel a szükséges nyelvvizsgákkal (mindkét helyen minimum két középfokú kellett). Plusz le kell adni hozzá egy sokkal részletesebb kutatási tervet, minden egyes bizonyítványod fénymásolatát (diplomák, nyelvvizsgák, végbizonyítvány), szakmai önéletrajzot, publikációs listát (ezeknek mind a Magyar Tudományos Művek Tárában = MTMT is szerepelni kell), és PPK-n még az általad ajánlott szigorlati bizottsági tagok listáját, a szigorlati tételeket és a doktori védőbizottság listáját is.
  6. Doktorjelölt jogviszony: Ha elfogadták a fokozatszerzési eljárásra való jelentkezésed, akkor innentől kezdve azt vállalod, hogy 2 év alatt végzel a doktorival. Persze lehet hosszabbítást kérni, mint a legtöbb határidőnél...
  7. Szigorlat: doktorjelöltként első dolgod, hogy jelentkezel a szigorlatra, majd a vizsgabizottság előtt bizonyítod a tudományterületen való elméleti felkészültségedet. A bizottság általában 3-4 fő, és itt is feltételekhez kötött, hogy kik lehetnek, a lényeg, hogy a bizottság elnöke egy professzor / professzor emeritus, rajta kívül pedig van egy belsős (saját egyetemed oktatója) és egy külsős (más egyetem oktatója) bizottsági tag. Mostanában úgy szoktam magyarázni, hogy ez olyasmi, mint egy államvizsga, ahol az adott tudományterületen belül több téma is szóba kerül (nálam például volt részben tantervelmélet, didaktika, neveléselmélet és természetesen oktatásinformatikai módszerek, informatika történet). 
  8. Saját kutatás (ez a legfontosabb!): gyakorlatilag bármelyik szakaszban végezheted a saját kutatásod, természetesen javasolt már a Doktori Iskola végzése alatt is..., csak nyilván ott tanulsz nagyon sok kutatásmódszertant és elméletet, amire még szükséged lesz. Közben végig tanulnod, vizsgáznod kell és szigorlatra készülni, tehát nem biztos, hogy van rá időd, energiád vagy ihleted.
  9. Házi védés: (na itt még nem tartok, szóval csak külső szemlélőként ez a tapasztalatom) ha már bizonyítottál a szigorlaton, elvégezted a saját kutatásod és ez alapján elkészítetted a dolgozatod, akkor azt el kell küldeni a bírálóidnak és jelentkezni a házi védésre. Itt egy nyilvános vitán (bárki jelen lehet) bemutatod a kutatásod mögötti elméleti hátteret, a kutatási problémát, hipotéziseket, módszereket, kutatási eredményeket, ebből levont következtetéseid... Ez alapján a belsős és külsős bírálóid elmondják a véleményüket, felhívják a figyelmet, mivel lehetne még kiegészíteni vagy hol voltak következetlenségek. Ezen kívül a közönség is hozzászólhat, kérdezhet, felvethet további problémákat. Ezeket beépítheted a dolgozatodba, amit újra átküldesz a bírálóknak. 
  10. Doktori védés: már több különböző tudományterületen voltam védésen (történelem, művészettörténet, neveléstudomány), de eddig sehol nem ismertette a védő a doktori disszertációval kapcsolatos eredményeit, hanem csak utalt arra, hogy a tézisfüzetben elolvasható. Ezután a bírálók felolvassák / elmondják a véleményüket, majd a doktoriját védő személy a válaszában megvédi a saját kutatását, hogy mit miért úgy végzett. Majd a közönség kivonul, és közben a bizottság meghozza az ítéletet, hogy hány százalékot, milyen eredményt javasol a disszertációra. (Ha nem ment át, akkor insufficienter minősítést kap, és azt hiszem újra jelentkezhet később a fokozatszerzési eljárásra.) Ha átment, akkor ez lehet summa cum laude (teljes dicsérettel, mondjuk úgy jeles), cum laude (dicsérettel, kvázi jól megfelelt) vagy rite (megfelelt), és ezeknek birtokában kapja meg az illető a tudományos doktori, PhD fokozatot. 

doktori_folyamat_habosvilla.jpg

Gyakran ismételt kérdések és megjegyzések a tudományos doktorival kapcsolatban 

  • "Hű, ha doktorira jársz, akkor te nagyon okos lehetsz!"
  • Nos, hát nagyon köszönöm, zavarba hozol. Jobban szeretem úgy mondani, hogy egy bizonyos tudományterületen belül elmélyültebb tudásom van az átlagnál. Ugyanakkor ezen a tudományterületen belül is vannak nálam nagyobb gondolkodók és jobb kutatók, nem is beszélve más területekről, amikhez cseppet sem értek. Úgy gondolom, minden egyes ember rendelkezik valamilyen különleges tudással (amiből akár nincs is doktori fokozat) vagy képességgel, amivel mások nem, és így nem kell kisebbrendűnek éreznie magát, de felsőbbrendűnek sem...
  • "Én is bármikor könnyedén meg tudnék csinálni egy doktorit!" 
  • Akkor hajrá, én bátorítok rá mindenkit! Elhiszem, hogy bárki meg tud csinálni egy doktorit, ahogy elméletben bárki meg tud csinálni egy mesterképzést, egy alapképzést, egy OKJ-t vagy egy érettségit is... Nagyon sok mindent meg lehet tanulni tanulás közben, nem csak a tudományágról, hanem magadról is. Viszont mindenki maga dönti el (vagyis bizonyos keretek közt), hová helyezi a hangsúlyokat az életében. Lehet, hogy valakinek nem fontos a tudomány és a kutatás, hanem például inkább a pénz, a karrier, a gyakorlati alkalmazás vagy mások segítése stb. hajtja. Mi ezen az úton indultunk el, és lehet, hogy a következő lépés mindig könnyebbnek tűnik, de összességében a doktori szerintem nem könnyű. Ahogy egyik célunk megvalósítása sem könnyű, ha jól, minőségi módon csináljuk. 

kiss_arpad_konferencia_kotet.jpg

  • "Csak akkor megyek PhD képzésre, ha felvesznek ösztöndíjasnak, de nem fizetek érte!"
  • A pénz kérdés bizony nem egyszerű! Az ösztöndíjas illetve a költségtérítéses finanszírozásnak is vannak jó és rossz oldalai. El tudom fogadni a fenti hozzáállást, de nem szabad azt hinni, hogy "úgyis bekerülsz" államilag finanszírozott helyre, mert azért PhD szinten már nincs annyira sok hely.
  • Az államilag finanszírozottak kapnak kb. 100.000 Ft / hónap összeget, de mellette nem dolgozhatnak máshol teljes állásban. Ez egyfajta elköteleződést jelent az egyetem iránt, és sokan közülük mellette az egyetemen kezdenek tanítani 4-6 órás munkaidőben, és a végzés után ott folytatják 8 órában. Lehet mellette máshol is dolgozni (kevesebb mint teljes állásban), de ha már ösztöndíjat kapsz, akkor illik dolgoznod az egyetemért is, pl. besegíteni a tanszék rendezvényein, konferenciákon.
  • Ha viszont költségtérítéses vagy (BTK-n ez 100.000 Ft / félév, PPK-n 200.000 Ft / félév összeget jelentett), akkor minden bizonnyal dolgozol mellette, hiszen hogyan máshogy tartanád fenn magad?! Mivel nekem nem célom az egyetemi pálya, ezért nagyon örülök, hogy mellette egy cégnél is kipróbálhatom magam, ahol hosszabb távon minden bizonnyal többet keresem, de talán már rövid távon is. Így viszont nem vagyok benne annyira az egyetemi közéletben, nem ismernek annyira az oktatók, és szabadságokat kell kivennem az egyetemi programok miatt. Kicsit úgy érzem, hogy két világ közt őrlődöm, és egyik sem érti meg igazán a másikat (nem ellenállóak, csak nem értik).
  • Érdemes a mesterképzés után rögtön elkezdeni vagy inkább később?
  • Erre nem tudom biztosan a választ. A BTK-n az javasolták, azért kezdjem el rögtön, mert most ismernek az oktatók és benne vagyok a tanulási gyakorlatban. Aztán 1 év után úgy tűnt a helyzet, túl sok volt az a 6 év egyhuzamban ugyanazokkal az oktatókkal, és végül a váltás mellett döntöttem. Jó érzés volt a PPK-n egy új környezetet és új oktatókat megismerni, hirtelen kicsit kitágult előttem a világ. Szóval talán egy kis gondolkodási idő sem árt. De annak is van előnye, ha már sok évvel később, a szakmai tapasztalattal kezded el a PhD-t, hiszen akkor már tudsz mire alapozni! Ilyenkor arra kell figyelni, hogy távolról is tudd szemlélni a dolgokat, nem csak a napi rutinból kiindulva.
  • "Én azért szeretném elkezdeni a doktori képzést, hogy ismerősöket szerezzek!"
  • Ehhez mondjuk elég elmenni egy meetupra vagy ha szakértőket keresel, akkor szakmai konferenciára. De persze, egyébként lehet doktori képzésen is ismerkedni, én is sok fontos embert ismertem meg így. Köztük vannak olyanok, akik még nem doktoranduszok, vagy már nem azok, vagy oktatók, vagy a saját kurzusod hallgatói. Az is nagyon fontos, hogy milyen közösségbe kerülsz be, mert nálunk az Információs Társadalom Oktató- és Kutatócsoport köré szerveződő szakértői gárda nagyon kiterjedt volt.
  • Attól is függ, mi a célod az ismerkedéssel, hogy milyen doktori iskolát válassz, mert mondjuk az én csoporttársaim többnyire maguk is oktatók (tanársegédek) voltak egy másik intézményben vagy azok szerettek volna lenni (pl. frissen végzettek), esetleg középiskolai tanárok. A Könyvtártudományi Programra leginkább könyvtárosok jártak, de mellettük is megjelentek a Könyvtártudományi Tanszékekről tanársegédek. De mondjuk ezeket a doktorikat nem ajánlanám, ha pl. cégvezetőket szeretnél megismerni.

kiss_arpad_konferencia.jpg

  • Micsoda, hogy 3 éves a képzés?!4!4!! De akkor 3 év után ugye doktor leszel?!
  • Nem feltétlen leszel doktor 3 év után, erre nagyon szórványos példákat láttam csak eddig. Ez nem úgy működik, mint az alapképzés (BA), mikor megkérdezik tőlem, hogy 2 hét alatt meg lehet-e írni a szakdolgozatot. (Egyébként nyilván meg lehet egy BA dolgozatot írni, de biztos, hogy minőségi lesz?) A 3 éves képzés az, ami elmélyíti az ismereteid, segít szűkíteni a kutatási problémád, és kutatói képességekre teszel szert. Ezért általában inkább a képzés elvégzése után kezdik el az emberek a kutatást. Persze ha már gyakorlott kutató vagy, akkor biztosan meg lehet csinálni a képzés végére... Főleg, hogy nekem is mondjuk a képzés elvégzése 3 év helyett 2 év alatt sikerült. Viszont én nem tanultam a BTK-n kutatásmódszertant, és abszolutórium után sikerült egy kutatócsoport tagjaként rádöbbennem, hogy mennyire bonyolult egy kutatás a gyakorlatban!
  • Tényleg vannak kurzusok a doktori képzésen is?
  • Nálunk voltak, méghozzá többnyire olyanok, mint ahogy az alap- és a mesterképzésen a szemináriumok működnek. Sok előadást kellett tartanunk és szemináriumi dolgozatokat írni, de ezeknél a követelmény általában 20-20 oldalas dolgozat volt, amiben szerepelnek a kutatási eredményeink is. Vagy szakirodalmakat kellett olvasnunk, amit utána közösen megvitattunk. Minden tárgy sokkal speciálisabb volt, mint a korábbi képzéseimen (de akik Neveléstudomány MA-t végeztek, ők azt mondták, hogy hasonló volt a képzésük), pl. videós osztálytermi elemzést végeztünk, iskolába mentünk megfigyelést végezni, nemzetközi tanterveket vizsgáltunk meg, vallási kérdésekről beszéltünk stb.
  • Akkor neked oktatni is kell az egyetemen?
  • Nem kell..., de a felsőoktatási gyakorlat is a tudományos kreditek egyik megszerzési formája lehet. Attól függ, felkérnek-e téged oktatónak valamelyik tanszékről vagy nem. (Pl. már ezen a blogon is beszámoltam a könyvtáros művészeti tájékoztatás kurzusomról, andragógia szakon tartott könyvtár-informatikáról és rekreációsoknak tartott informatikáról.) Ez a típusú kredit egyébként kiváltható publikációk írásával.

oktatas_2012.jpg

  • Adj nálunk elő, mert úgy tudom, a doktorihoz kell a tudományos tevékenység!
  • Az igaz, hogy a konferencia előadás is tartozhat a tudományos kreditek közé, de csak az "egyéb tudományos tevékenység" kategóriában (amiből elég kevés szerezhető maximálisan), és ott is vannak feltételek. Biztos, hogy tudományos ez a konferencia? Megjelenik előtte absztrakt kötet, és elbírálja az előadásokat egy tudományos bizottság? Az előadás kapcsolódni fog a doktori témámhoz? És így tovább... Szóval meg lehet kérni doktoranduszokat, hogy adjanak elő valahol, de inkább ne ilyen indokkal hívjuk meg őket, főleg ne mondjuk egy meetupra vagy céges tréningre.
  • A vizsgák után még publikálnod is kell?
  • Azt nem a vizsgák után "kell", hanem előtte és közben (egy igazi kutató folyamatosan publikál). Szóval az abszolutórium megszerzésének a feltétele a tudományos publikációk megléte. Azt sokan jól tudják, hogy a doktoranduszok sokat "kínlódnak" vagy "elvéreznek" ezeknek a publikációknak a megírásán. Sokszor megadják a Doktori Iskolák a minimum karakterszámot és ennek is a doktori témával kapcsolatosnak kell lennie, és legfőképpen lektorált folyóiratnak vagy kötetnek (könyv, konferenciakötet), amibe nem olyan egyszerű bekerülni. Meg hát ehhez már valami kutatási eredményt fel kell tudni mutatni vagy a korábbi szakirodalmakból (köztük nemzetközi szakirodalomból) olyan elméleti összefoglalót összeállítani, ami tud valami újat adni az olvasóknak. Illetve feltételként van általában megadva egy nemzetközi publikáció is, amit nem taglalok miért nehezebb összehozni. Viszont Magyarországon is vannak nemzetközi konferenciák, amelyeknek a kötetébe lehet írni és így nem teljesíthetetlen ez a feladat sem. Sok múlik a témavezetőn, hogy mennyire tudja motiválni és segíteni a doktoranduszt a kutatásra és az írásra. Én nagyon sokat köszönhetek ebben a témavezetőmnek, dr. Ollé Jánosnak, akinek a segítségével 2 év alatt bőven összegyűlt a szükséges tudományos kreditem! 

da_konyvek.jpg

  • Tudod már, hogy mi lesz a disszertációd témája?
  • Ezt többnyire nem közben találja ki a doktorandusz, hanem már a legelején kutatási témával kell jelentkeznie a Doktori Iskolába. Ez a téma közben biztos, hogy finomodik, változik, ahogy a PhD hallgatónak nőnek az ismeretei. Én is túlestem egy témaváltoztatáson, ami nem lehetetlen, csak jól meg kell indokolni az egyetem Tudományos Bizottsága felé. A fokozatszerzési eljárásra viszont csak a kész témával lehet jelentkezni, megalapozott kutatási tervvel.
  • Mit jelent az, hogy fokozatszerzési eljárás? Nem is tudtam, hogy van még egy szigorlat!
  • Pedig van mindkettő... Először kell jelentkezni a fokozatszerzési eljárásra, és ha azt elfogadta a Tudományos Bizottság, akkor jöhet a szigorlat, és ha az sikerült, utána következik majd a házi védés és csak aztán a doktori védés. Találkoztam már olyan hallgatóval, akivel együtt kezdtünk, és harmadévesként a végzés előtt nem tudta, hogy van még ez a lépcsőfok. Az iskoláknak az oldalán azért ezek az infók kinn vannak, szóval érdemes előre olvasgatni.
  • Úgyis tudtam, hogy sikerülni fog a vizsgád (szigorlat), mert ügyes lány vagy. Át lehet menni bármiből "ha figyelsz az órákon".
  • A fentiekből talán már kiderült, hogy ez nem csak az ügyességemen múlik és főleg nem az órákon. A szigorlaton nem csak a kurzusokon hallottakról adunk számot. Hanem a megadott tételeket kell teljesen széleskörűen ismerni. Én 5,5 oldalas irodalomjegyzékkel készültem (amit a következő posztomban közzéteszek), és előadással, amiből ugyan a prezit nem kérték bemutatni, de magamtól elkezdhettem mondani az anyagot. Ez viszont nem elég önmagában, hanem közben a bizottság kérhet saját példákat az elméletre, definíció megfogalmazását helyben, választ egy problémafelvetésükre stb. Szóval azt szeretnék látni, hogy nem csak tudod, de érted is az egész anyagot és ez alapján van saját véleményed. Felkészültél arra, hogy megírj egy disszertációt.
  • Akkor most már hívhatlak doktornéninek?
  • Egyrészt MÉG nem, másrészt kérlek SOHA ne hívj így! Még a kutatásom nagy része előttem áll, és a szigorlati bizottságom arra kért, hogy ne siessem el, mert valami fontos dolgozatot várnak tőlem. Szóval még egy év minimum hátravan addig, hogy megvédhessem a munkám és ekkor talán fokozatot szerezzek.

agria_media_oklevel.jpg

  • "Sok sikert az orvosihoz!" "Ezután már vakbelet is műthetsz?" 
  • A másodikat persze viccnek szánták, de az elsőt nem. Sőt, nagyon sokan összekeverik teljesen véletlenül. Én nem orvos leszek, hanem a tudományos doktori fokozat megszerzésére készülök, ezért szoktam inkább a PhD kifejezést használni. Gondolom, azért szokták sokan összekeverni, mert a jogászok és az orvosok a diplomájuk után dr. címet kapnak, de ez nem tudományos fokozat, ugyanakkor ők is folytathatják a tanulmányaikat PhD képzésen.
  • Minek neked a doktori, mit kezdesz majd vele?
  • Sok mindenről kérdezhetnénk, hogy minek az nekünk, de én szeretek a maximumra törekedni, és emellett abszolút híve vagyok az életen át tartó tanulásnak, nem csak szlogenként hirdetve (ezért kezdtük el a MeetOFF szervezését is). A témavezetőm egyszer úgy fogalmazott, hogy ha valaki elvégezte a doktori képzést, az bizonyíték arra, hogy elmélyülten tud egy témáról gondolkodni. És mindegy, hogy ez a téma az adott tudományterületen belül van-e.
  • Az Origo egyik cikkében is többször emlegetik, illetve ez a gondolat végkifejlete is az, hogy a gazdaságnak is szüksége van a PhD végzettséggel rendelkező emberekre. Ráadásul én az elmúlt éveimben nem csak a tanulásnak és a kutatásnak szenteltem, hanem üzleti elemzőként is építettem a karrierem rengeteg informatikai projekten. A cégnél a közvetlen főnököm kifejezetten támogatóan áll hozzá a képzésemhez. Több embert is ismerek más csapatokból, akik szintén rendelkeznek PhD fokozattal (van aki adjunktusból lett tanácsadó, meg olyan, aki egy külföldi doktori után kezdett dolgozni programozóként). 
  • Emellett pedig kb. félévre határozott időre felvettek az Oktatási Hivatalba a saját kutatási területemmel foglalkozó projektre, így kutató szakértőként is kipróbálhatom magam. Most éppen nagyon jól érzem magam, hogy ezeket a dolgokat egyszerre csinálhatom.

(A bejegyzés a saját tapasztalataimon alapul, így előfordul, hogy valamit rosszul tudok. Hangsúlyozom, hogy az intézményi gyakorlatok is eltérőek. A vélemények meg aztán főleg változatosak lehetnek.)

A bejegyzés trackback címe:

http://habosvilla.blog.hu/api/trackback/id/tr147061257

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

szakértőbb 2016.01.22. 13:08:39

Kedves Lilla!
Köszönet az érdekes beszámolóért, és sok sikert a továbbiakhoz!
Érdemben annyit fűznék hozzá, hogy az általam látott védéseken MINDEN esetben a jelöltnek be kellett mutatnia a kutatásait kb. 25-30 percben.
Szeretném azt is hozzátenni, hogy komolyabb helyeken a házi védés a legkevésbé sem formális, nem követi automatikusan az éles...
Még egyszer sok sikert és szurkolok!

KissArmin 2017.07.15. 11:29:20

Kedves Lilla!

Ahogy írta is, tapasztalatokból ír. Sok igazság van benne, de egy-két dolgot helyretennék.
Egyrészről nekem -bár lehet, tévedek- elég nárcisztikus a PhD-ről való ömlengés és az orvosi (és jogi) diploma, illetve az ő doktori címük degradálása egy neveléstudományi PhD-hez képest.
"Mikor nem PhD csoporttársakkal vagy PhD-n végzettekkel beszélgetek" A PhD nem egy olyan dolog, amin végezni lehet, az egy tudományos fokozat, ahogy később Ön is írja, doktori iskolában lehet végezni és a fokozat a PhD. (Ez csak egy kis nyelvtani pontosítás.) De azt ne akarja nekem beadni, hogy adott esetben egy jogásszal vagy orvossal nem tud vagy nem mer a PhD-ről beszélni, mert meghaladja a képességüket és nem értik...
Azért a matematikus PhD-t vagy egy orvosi egyetemet (mindkettő említésre került a bejegyzésben) ne emlegessünk egy lapon a neveléstudomány (BTK/PPK) PhD-vel.
Szóval egyrészt a "blogot írok a PhD-mről" is, de a más szakok, kutatási területek lenézése aztán végképp nárcisztikus, önimádó hatást kelt.
Szóval, számomra kissé röhejes, hogy egy bölcsész vonalon mozgó ember (még ha az ELTE-n a PPK-n van a pszichológia, akkor is bölcsészettudományi a képzés) azt fejtegeti, hogy az orvosok nem annyira érdemlik meg a Dr-t, mint ők. Legalábbis ez az álszerény "nem vagyok felsőbbrendű" duma mindenképp erre enged következtetni.
Akkor most az orvosok/jogászok kapcsán még valamit helyretennék, mert maga lenyomott egy keményen demagóg dumát. Az orvosok és jogászok NEM kapják a doktori címet. megdolgoznak érte, keményen. A maga bejegyzéséből úgy jön le, mintha kb hozzájuk vágnák.... Meg lehet próbálni elvégezni egy orvosi vagy jogi egyetemet, aztán lehet arról beszélgetni, hogy a 6 éves orvosi vagy a 3+2+3 (BA, MA, PhD) bölcsész/pszicho képzés volt-e összességében nehezebb. By the way, a jogászok közül is sokan, de az orvosok közül aztán főleg sokan raknak le az asztalra az MD után PhD-t is, akkor meg aztán végképp nem emlegessük egy lapon a kettőt.
Valóban egyik sem tudományos fokozat (se a jogi, se az orvosi diploma). A jogászok nagyon kevés országban kapnak amúgy Dr-t (Jurist Doctor), viszont az orvosok a világ minden országában megkapják az MD (Doctor of Medicine, tehát az Orvostudományok Doktora címet). Sok orvos megy egyébként utána PhD képzésre (mint már írtam), ha megszerzik a fokozatot (és azt se akarja beadni, hogy adott esetben egy orvosi témájú PhD könnyebb lenne egy neveléstudományinál....), akkor használhatják az MD és a PhD-t is. Pl: Dr. Gipsz Jakab MD, PhD.
Amin a leginkább megakadt a szemem, és itt kemény nyelvtani csúsztatás van: a doktornénis bekezdés. Ez ugye csak egy vicc akar lenni? A "doktornéni" és a "doktorbácsi" orvos, mivel az orvosok megnevezése a legtöbb nyelven doctor (vagy ennek egy variánsa), így a magyarban is a doktor szót használják az orvos szinonimájaként, hisz az a szakma másik neve, innen jön a proli rövidítés, a doki (amit szintén csak orvosra használnak, mivel ő a doktor, a jogász meg jogász, a bölcsész meg bölcsész). Így a doktornő, doktor úr megszólítás is az orvosi szakmának szól, nem a doktori címnek vagy doktori fokozatnak. Mondok egy példát: ha egy mérnök PhD-t szerez, ő nem lesz doktor úr, hanem mérnök úr/főépítész úr stb... lesz, legalábbis a megszólítása. Tehát hiába szerez valaki jogi doktorit, PhD-t, attól még nem lesz orvos, nem lesz doktornő, mert ez a FOGLALKOZÁSRA vonatkozik, nem a címre. Ergo egy britnek nem mondhatja azt, hogy "I'm a doctor.", mert nem az és kész. Ott pedig csak és kizárólag az orvost szólítják doctor-nek. (Természetesen az I'm Dr. XY más tészta, de ott a Dr. címet/fokozatot jelöl.) Tény, hogy egy PhD (papíron) magasabb képzési szint, mint az orvosok MSc-je, de attól még igaz, amit fentebb írtam.

Üdv.
Sok sikert a továbbiakban!

habosvilla 2017.07.15. 11:39:08

@KissArmin: Kedves Ármin, el kellett újra olvasnom ezt a 2015-ös bejegyzést, hogy megértsem, hol csúszott ennyire félre a kettőnk közötti kommunikáció. Véletlenül sem akartam lenézni, sem ilyen "nárcisztikus" formában összehasonlítani tudományos fokozatokat, illetve diplomákat a tudományos fokozatokkal. Amit a felém intézett, "gyakran ismételt kérdéseknél" írtam az csak annyit jelentett, hogy a kettő nem ugyanaz: gyakran össze szokták téveszteni a PhD végzettséget az orvosi és a jogi szakmával, és ebben a bejegyzésben többek közt ezt a félreértést próbáltam tisztázni. Szerintem ebből a szempontból ugyanazt mondjuk, és sajnálom, hogy bármilyen összehasonlítást olvasott ki a nyelvezetből részemről.