Az idei Kulturális Örökség Napjai (2014.09.20-21.) is tartogatott pozitív és negatív meglepetéseket egyaránt. Az első nap teljesen a tervek szerint haladtunk, és ellátogattunk a Nyugdíjbiztosítás Székházának reggeli idegenvezetésére, majd a Nemzeti Kulturális Alaphoz, amelyekre már hónapokkal ezelőtt bejelentkeztem. Aztán a Fővárosi Szabó Ervin Központi Könyvtára és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala következett. Ezeket most külön-külön bejegyzésekben fogom bemutatni a tagolás miatt. Sajnos a Könyves Kálmán Gimnázium már megint kimaradt, pedig elég régóta tervezem a meglátogatását. És hogy mi volt ezek közül a csalódás, azt majd a megfelelő résznél elárulom...

habosvilla_onyf_18.jpg

Először reggel 9-re a Fiumei úti Nyugdíjbiztosítás székházába (vagy más néven: Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság, rövid nevén ONYF) látogattunk, sok más érdeklődővel együtt. A biztonsági kapun áthaladás után az aulában várakozhattunk, ahol amúgy a nyugdíjasok szoktak várni a sorukra, így anyukám is megjegyezte, hogy deja vu érzése van. Most viszont az ügyintézés helyett egy nagyon jó idegenvezetést kaptunk.

habosvilla_onyf_15.jpg

Elvittek minket egy tárgyalóterembe, ahol prezentációval támogatott előadást tartottak a hazai biztosítási rendszer történetéről és magáról az épületről. Így megtudtuk, hogy a társadalombiztosítási rendszer Németországból ered, és mi egészen hamar, már 1892-ben átvettük (az 1891. évi XIV. törvénycikk rendelkezései alapján). Majd 1907-ben törvény módosításra került sor, ekkor bekerült a törvénybe a baleset és betegbiztosítás (XIX. törvénycikk), a többi részét pedig kiegészítették. 

habosvilla_onyf_13.jpg

Kovrig Béla (1900-1962),

OTI igazgatója 1929-1933(?) közt

habosvilla_onyf_12.jpg

Weis István (1889-1973),

OTI igazgatója 1930-33 közt

Ezt a területet az 1850-es években kezdték parcellázni, addig külvárosi résznek számított. A Budapest Kerületi Munkásbiztosító Pénztárnak telekcserével sikerült megszereznie a területet. Ez a székház két részben épült fel késő szecessziós stílusban, az első része 1913-ban, a második része pedig 1930 körül. Az első építkezési szakasz nyertes pályázata Komor Marcell és Jakab Dezső nevéhez kötődik, akik a kor neves építészei voltak, és sokat dolgoztak együtt (pl. Nagyvárad Fekete Sas szálló, Palace Szálló, Népopera, Marosvásárhelyi Közigazgatási Palota). A megvalósulás azonban valamennyire eltér az eredeti tervtől. Az egész telket beépítették, méghozzá íves megoldással, ezért a telek közepén irodákat alakítottak ki. 1910-12 közt sok tervmódosulással jött létre az épület, amit végül 1913. december 8-án adták át.

Érdekességként elmondták, hogy ekkor még a Vízgyógyintézet a pincehelyiségben volt. 1929. szeptember 1-től a 17 éves kor alatti tanoncok képességvizsgálatát is itt végezték, amiből például az derült ki, hogy 50℅-uk nem szokott fogat mosni.

Közben a baleset és betegbiztosítás is fejlődött, és megjelent mellett a nyugdíjbiztosítás is (öregségi és rokkantsági biztosítás bevezetése), ennek következményeként létrejött az OTI vagyis az Országos Társadalombiztosító Intézet.

habosvilla_onyf_09.jpgKi kellett bővíteni az épületet, és a második szárnyat is Komor Marcellre és Jakab Dezsőre bízták, akik tükrözték az épület koncepcióját. Ebbe az építési szakaszba bevonták még Komor Marcell fiát, Komor Jánost, és Jakab Dezső vejét, Sós Aladárt. 1931.január 2- re készültek el, és a középületek közül ez vált a legmagasabbá (a Postapalota 43 m volt akkoriban, ez a székház pedig 73 m !!), viszont a Parlamentet és a Bazilika 96 méteres magasságát nem körözték le. Több írás szerint az akkori OTI székház volt Budapest első felhőkarcolója (sőt, az európai felhőkarcolók között is az élvonalban). 

Akkoriban nagyon cifrának tartották késő szecessziós stílusban épült szárnyat. A két épületrészt összekötő magas tornyon óra és csipkés pártázat foglalt helyet, 4 haraszti mészkő szobor állt a sarkokon (Kisfaludi Strobl Zsigmond, Sidló Ferenc, Körmendi-Frim Jenő, Horvay János szobrászművészek alkotásai). A szobrok 8 méter magasak voltak, és társadalombiztosítással kapcsolatos tevékenységeket végeztek. A torony aljára a tervezők és a kivitelezők nevét is bevésték. Az ablakok szélén különböző, díszes minták jelennek meg. A képen Petri Lajos szobra, az Ifjú munkás látható 1930-ból.

habosvilla_onyf_17.jpg

Egy egész emeletnyi magasságú volt Bory Jenő "Munkaadó (Társadalombiztosítási embléma)" c. domborműve, mely a Dologház utcai sarok harmadik emeleti ablakai között, íves homlokzatrészben foglalt helyet, de később eltávolították (címert helyeztek el) és most semmi nem látható a helyén. A domborművön az Állam női allegóriája előtt a munkaadó és a munkásság képviselője fogott kezet egymással.  

A falakon még most is 25 dombormű látható különböző foglalkozásokkal és munkahelyi baleset-típusokkal. Az alkotásokról egy kis ismertető szórólapot is kaptunk, és mivel nem találtam a listát online formában, ezért ide bemásolom, hogy milyen jeleneteket lehet megfigyelni a domborműveken.

Bíró Mihály művei 1913-ból a déli szárnyon:
  1. Gyógyfürdő
  2. Társláda
  3. Elővigyázatos kezelés
  4. Mentés
  5. A Munkásbiztosítás allegóriája
  6. Segélynyújtás - lánchúzók
  7. Iszákosság
  8. Sérülés
  9. Veszélyes munkák
  10. Bányaszerencsétlenség
  11. Gyermekgyógyítás
Művek 1930-ból, zárójelben az alkotóval:
  1. Hentesség (Markup Béla)
  2. Ácsmesterség (Markup Béla)
  3. Baleset a nyomdai aranyozóprésnél (Maugsch Gyula)
  4. Kazánrobbanás (Maugsch Gyula)
  5. Építési baleset (Csiszér János)
  6. Áramütés (Csiszér János)
  7. Bányaszerencsétlenség (Orbán Antal) - hosszabb "fríz" az egyik saroképületen
  8. Kohászati baleset (Orbán Antal)
  9. Agyagipar (Hűvös László)
  10. Szállítási baleset (Csiszér János)
  11. Bőrgyártás (Hűvös László)
  12. Faipar (Maugsch Gyula)
  13. Baleset mentőautókkal (Hűvös László)
  14. Malomipar (Markup Béla)
habosvilla_onyf_20.jpg

1945 után a háborús károkat visszaállították, de szerencsére ez az épület nem olyan sok kárt szenvedett. Sztálin születésnapjára vörös csillagot emeltek a torony tetejére, amely 4 oldalról volt látható, és éjszaka is világított. Ahogy a vörös csillagot, ma már  a tornyot sem láthatjuk, aminek viszont a történelem helyett inkább építészet-anyaghasználati okai vannak. A torony keszonalapozással (meglévő épület rezgésmentességét biztosította) bauxitbetonból készült, mivel a bauxitcement előnye az volt, hogy egy nap alatt megkeményedett, de sok mindent nem tudtak akkoriban még erről az anyagról. Az 1960-as években a bauxit szilárdsága csökkent, Csonka Pál építészmérnök tett javaslatokat a megoldásra, de végül a torony felső emeleteit visszabontották és ezért most egy "csonka tornyot" láthatunk az épületen. Ekkor emelték le a torony sarkairól a 8 méteres szobrokat is.

habosvilla_onyf_02.jpg

A torony a tetőteraszról...

habosvilla_onyf_14.jpg

... és az udvarról nézve.


Az 1990-es évekre lepusztulttá vált az épület kinézete, ezért 2000-2001-ben törvényben szabályozták a felújítását, és elkülönítettek rá összeget. 2002-2004-ben valóban felújították a Kreatív 2000. Kft. tervei alapján a Baucont Rt. megvalósításában (a cégre rákeresve, sokan az off-shore tevékenységekről cikkeztek).

A tornyot nem építették vissza, csak a párkányát, viszont a homlokzatot felújították. A belső átalakítások közé tartozott az ügyfélszolgálati rész (ahol a túránkat kezdtük és amivel a legtöbb ember találkozhat). Továbbá liftet építettek be, hogy a mozgássérültek is tudjanak közlekedni az épületben, tűzbiztos ajtókra cserélték a régieket és füstmentes lépcsőházakat alakítottak ki üvegtégla térfalakkal, az irodákat is átalakították, illetve teakonyhákat hoztak létre. Ezekkel a változtatásokkal a munkakörülmények is átalakultak.

habosvilla_onyf_10.jpg

Egy épülettúrán megnézhettük részben ezeket a módosításokat is. Azonban elsőként az épület tetejére mentünk fel, ahol mindenki vadul fényképezésbe kezdett a remek panoráma láttán. Innen nem csak az épület szárnyai vehetőek jól szemügyre, hanem a város is, ellátni például a Gellért hegy szobráig.

habosvilla_onyf_01.jpg

Ezután benéztünk az épület dísztermébe, ahol sajnos az előadó mondandójának figyelése helyett azzal voltam elfoglalva, hogy az üvegablakokat jól le tudjam fényképezni.

habosvilla_onyf_08.jpg

Ezek a későbbi szárny, ötödik emeletén helyezkednek el, Gábor Móric (felső képek) és Márton Ferenc (alsó képek) munkái.

habosvilla_onyf_03.jpg habosvilla_onyf_04.jpg habosvilla_onyf_05.jpg
habosvilla_onyf_06.jpg
habosvilla_onyf_07.jpg

Áthaladtunk szép folyosókon és lépcsőházakon, majd az udvarra jutottunk ki, ahol meglepő és egyben kellemes hatást kelt a sok növény. Az udvar újjáalakítása és egységesítése is a 2000-es felújítások eredménye.

habosvilla_onyf_19.jpg

Végül visszaérkeztünk az aulába, melynek látványos eleme az Egészség kútja c. carrarai márvány szoborcsoport, Szentgyörgyi István alkotása.

habosvilla_onyf_16.jpg

Szentgyörgyi István: Egészség kútja

habosvilla_onyf_11.jpg

A Nyugdíjbiztosítási székház aulája

Szent Kristófot a védőszentüknek tekintik, évente ünnepséget rendeznek a tiszteletére már 1993 óta, és ebből az alkalomból szokták átadni a munkatársak számára a kitüntetéseket.

(További ismertetők az épület történetéről a Népszavában és a Cinken)

A bejegyzés trackback címe:

https://habosvilla.blog.hu/api/trackback/id/tr626854147

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kőrössy Zakeus 2017.07.15. 11:29:18

Kedves Lilla!
Esetleg arról tudsz valamit, hogy a négy sarkon emelt óriás szobroknak mi lett a sorsa?

Üdv.: András
süti beállítások módosítása