students_socialmedia.jpgFolytatva a szemináriumi dolgozataim közzétételét, ezúttal az Oktatás és európai integráció c. kurzusra készített írásom olvashatjátok. A European Schoolnet kezdeményezést mutatom be, melynek projektjei első sorban az európai iskolák, tanárok és tanulók hálózati összekötésére törekszenek, illetve a tudáscserére és az országokat átívelő közösségek létrehozására.

Az Információs Kommunikációs Technológia (IKT) beépítése a tantervekbe és a mindennapi oktatásba nagy feladat a tanárok, az iskolák, más intézmények és a kormányzatok számára világszerte. Főként, hogy a technológia folyamatosan és egyre gyorsabban megújul, amit nehéz figyelemmel követni az informatikát kevésbé ismerő tanároknak. (Megszokott a digitális bevándorlók és digitális bennszülöttek kategorizálása, vagy pedig Baby Boom, X, Y, Z korosztályok megkülönböztetése, melyek közül a Z generáció tagjai már nem éltek informatika nélküli világban.)

A kép azt illusztrálja egy 2012-es (The Association for Curriculum and Development által készített) felmérés alapján, hogy a 6-12. osztályos tanulók 63%-a online tankönyveket szeretne kommunikációs lehetőségekkel, a fiatalok 62%-a innen értesül az aktuális eseményekről és a politikáról, a 9-12. osztályosok 43%-a barátokkal való kapcsolattartás első számú eszközének az online közösségi hálózatokat tartja. Ami pedig jelen dolgozat szempontjából a legfontosabb, hogy a középiskolások egyharmada nyilatkozott úgy, hogy a tanáraival elektronikus formában szeretne kommunikálni.

European Schoolnet célja

A European Schoolnet (röviden: EUN) tudásépítő portálja és brüsszeli székhellyel rendelkező hálózata abból a célból jött létre 1997-ben, hogy a különböző Oktatási Minisztériumok meg tudják osztani egymással a tapasztalataikat és a problémáikat. Továbbá annak a bemutatására törekszik, hogy az IKT hogyan tudja támogatni a tanítás-tanulás folyamatát.

Mivel az innováció a gyakorlatban nehéz állami támogatás nélkül, ezért az EUN célja, hogy felkutassa a kézzelfogható, mérhető, adaptálható gyakorlatokat és a felmerülő súlypontokat az európai oktatásban. A non-profit módon működő szervezet a minisztériumokon kívül első sorban az iskolákat, tanárokat, kutatókat és az iparági partnereket célozza meg projektjeivel. Megítélésük szerint ez a több mint 15 éve tartó kezdeményezés az oktatási  minisztériumi kapcsolatok miatt segítette az iskolákban a hatékony, innovatív oktatástechnológia használatát, és hogy mind a tanárok, mind a tanulók megszerezzék a tudástársadalomban való eligazodáshoz szükséges képességeket.

eun.jpg

Részterületekre bontva a következő elvárásokat támasztották a létrehozók az EUN-nal szemben.:

  • Támogassa az iskolákat a hatékony IKT használat elérésére a tanításban és a tanulásban.
  • Fejlessze és fokozza az európai oktatás minőségét.
  • Mozdítsa elő az európai dimenziót az oktatásban.

A pilot projekteken keresztül tesztelik az új tanulási formákat és technológiákat az osztályokban, illetve új pedagógiai eszközök használatát térképezik föl a “reál” tárgyak oktatásában (STEM: science, technology, engineering, maths). “A pilot projekt valós feltételek közt, kis idő- és költségvetési ráfordítással, tehát hatékonyan próbálja ki az adott tevékenységet. Ugyanolyan szakmai igényességgel valósul meg, mint egy hasonló, nagyobb léptékű kutatás vagy fejlesztés. Célja a nagyobb léptékű tevékenység megalapozása, eredményes beágyazódásának segítése.”

Különböző nyelveken azonosítják és fejlesztik a tanulás forrásait, amit a tanárok Európa-szerte bárhol használhatnak a tanítás során. Ezen kívül ami meglátásom szerint a legnagyobb hozzáadott érték, hogy online közösségeket hoznak létre a tanárok számára, ahol megoszthatják egymással az ötleteiket és forrásaikat, illetve online és offline tréningeken vehetnek részt. A célok elérése érdekében az Európai Bizottsággal, az Oktatási Minisztériumokkal és az iparági partnerekkel több nagyobb projektet hoztak létre, pl. iTEC, ECB - Ingenious, Scientix, Insafe - melyekről a további fejezetekben még bővebben is lesz szó. Bár a bemutatkozásban nem hangsúlyozzák ki bővebben az Európai Unióval való együttműködést, a projektek leírásaiból az is egyértelművé válik, hogy sokat az EU indított közülük.

European Schoolnet vezetése

Az európai iskolahálózat vezetését a résztvevő országok Oktatási Minisztériumai végzik, akik teljes jogú tagjai a szervezetnek. A döntéseket különböző csoportokon belül hozzák, úgy mint:

  • Steering Committee (Kormányzó Bizottság), mely a politikai és stratégiai kérdéseket vizsgálja; elfogadja a munkaprogramot és a szervezet költségvetését.
  • Board of Directors (Igazgatók Tanácsa) az adminisztratív és pénzügyi műveletek elvégzésére.

Továbbá működnek albizottságok, melyek a következők:

  • Policy and innovation commitee (Politikai és Innovációs Bizottság): A munkaprogram három területéhez kapcsolódik a feladatuk, támogatják a politikai, innovációs és kutatási területeket. A Kormányzó Bizottság valamennyi tagja számára nyitott, és a politikai-innovációs-kutatási kérdések megvitatásának fórumaként működik. Azokat a kérdéseket tárgyalja, amelyeket a Kormányzó Bizottság vet fel, de a munkacsoportok nem fednek le, pl. e-bookok és digitális játékok 2010-ben. A PIC háromszor találkozik egy évben, hogy a szakértők megvitassák a felmerülő témákat.
  • Learning resource exchange subcommittee (Tananyagforráscsere albizottság): 2010. májusában alakult, hogy a Learning Resource Exchange (LRE) iskolai szolgáltatások fejlesztését vezesse és menedzselje.

A munkacsoportokat az Oktatási Minisztériumok állítjak össze egy speciális feladat megoldása érdekében. A megbízást és az időtartamot a minisztériumok bevonásával állapítják meg.

  • Interactive whiteboard working group (Interaktív tábla munkacsoport): A nagyobb interaktív tábla kereskedők támogatásával a minisztériumok célja a közös érdekeltségek felfedezése, a jó gyakorlatok megosztása, és az interaktív táblák innovatív használatának fejlesztése Európában. 15 minisztérium bevonásával működik: Ausztria, Cseh Köztársaság, Dánia, Finnország, Franciaország, Magyarország, Olaszország, Írország, Luxemburg, Norvégia, Portugália, Spanyolország, Svájc, Törökország és Egyesült Királyság.
  • Digital competence working group (Digitális kompetencia munkacsoport): 2010 végén 15 Oktatási Minisztériumot hívtak meg a munkacsoportba, mely a diákok és a tanárok digitális kompetenciájával foglalkozik: Ausztria, Belgium, Cseh Köztársaság, Ciprus, Finnország, Olaszország, Litvánia, Norvégia, Lengyelország, Portugália, Szlovákia, Spanyolország, Svájc, Törökország és Egyesült Királyság. A csoport munkája összhangban van az UNESCO “ICT Competency Standards for Teachers” (IKT kompetencia standardok tanárok részére) projektjével, hogy közösen hozzanak létre egy összefoglalást az IKT kompetenciákról, mely alapul szolgál a minősítésekhez, a pedagógiában ajánlott készségekhez, csoportmunkához, és az IKT használatának iskolai innovációjához. Harmonizálja a nézeteket és egy közös szótárat dolgoz ki az IKT tanárképzésben való oktatásához.
  • Special education needs working group (Speciális nevelési igényűek munkacsoportja): Azoknak a tanulóknak az IKT szabályzatával foglalkoznak, akik speciális nevelési igénnyel rendelkeznek, mert számukra nagyon fontos a tapasztalat és a tudás megosztása, közös érdeklődési körök megtalálása, és az új lehetőségek megtalálása ezen a területen a projekteken keresztül. 9 Oktatási Minisztériumot vontak be a következő országokból: Ausztria, Belgium, Ciprus, Olaszország, Lengyelország, Szlovákia, Spanyolország, Svédprszág és Svájc. A munkacsoport tagja a SENnet (Special Education Needs Network) projektnek is. 

Tagországok

30 Oktatási Minisztérium tagja jelenleg a European Schoolnet hálózatának, melyeknek országai a térképen láthatóak. Név szerint pedig a következőek: Ausztria, Belgium, Csehország, Ciprus, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Németország, Grúzia, Görögország, Magyarország, Izland, Írország, Izrael, Olaszország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Hollandia, Norvégia, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovákia, Spanyolország, Svédország, Svájc, Törökország, Egyesült Királyság.

eun_members.png

Magyarországot a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium képviseli a minisztériumok közül. Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. pedig több projektben is együttműködik az EUN-nal, például az eTwinning program Magyarországi Nemzeti Szolgáltatópontjaként.

IKT az oktatásban Magyarországon

A Erupean Schoolnet megbízásából az Insight (Observatory for new technologies and education) a törekvések szerint évente felmérést készít az EUN tagországainak IKT helyzetéről. A kutatás az eLearningen belül hat területre fókuszál: trendek az oktatásban és az IKT-ban, IKT szabályzat, IKT gyakorlat, tartalom és szolgáltatás, tanárképzés IKT és infrastruktúra szempontból. Az országokról készített riportok összegzett formában elérhetőek az Insight weboldalán. Magyarországról a 2009-2010-es években végzett felmérés letölthető, illetve a 2011-es kérdőív 2013-ban frissített változata is már elérhető.

A legfrissebb jelentésben a hazai kutatók a következő készségeket és kompetenciákat sorolják fel a Nemzeti Alaptantervből kiindulva fejlesztendő területekként:

  • Nagy számítógépes alkalmazások felhasználói ismerete: szövegszerkesztés, táblázatkészítés, adatbázisok, információmenedzsment.
  • Az internet lehetőségei tudásbővítés céljából: adatmenedzsment, gyűjtemények, adatfeldolgozás és kritikai alkalmazása, kommunikáció.
  • Információk használata és megosztása a tanulás, illetve a kutatás során.
  • Az IKT használata a kritikai gondolkodás során, kreativitás és innováció.

Hazánkban az IKT prioritásokat a táblázatban ismertetett módon állapították meg, megkülönböztetve a magas-közepes-alacsony prioritással rendelkező témaköröket.

Terület

Magas

Közepes

Alacsony

IKT a tanárképzésben

X

 

 

Szakmai továbbképzés

X

 

 

Tantervfejlesztés

X

 

 

IKT alapú értékelés

 

 

X

Infrastruktúra és karbantartás

X

 

 

Digitális tananyag források

X

 

 

Iskola-otthon kapcsolata

 

 

X

IKT a speciális szükségletű, fogyatékos tanulók számára

 

X

 

IKT-alapú kutatások

 

X

 

eBiztonság

 

X

 

Digitális szakadék csökkentése

X

 

 

Interaktív táblák

X

 

 

Netbook/notebook

X

 

 

Tabletek

 

 

X

Kulcskompetenciák fejlesztése

X

 

 

21. századi készségek fejlesztése (kritikai gondolkodás, problémamegoldás, kommunikáció, kreativitás, innováció)

 

X

 

Érdekes még a dokumentumban a speciális IKT kezdeményezésekről szóló pont, melyben a szerzők a konkrét hazai projektekről számolnak be:

  • A modern eszközök terjesztése kapcsán az Esterházy Károly Főiskola 2011-2012. tanévében zajlott kutatást említik, melynek során a hallgatók egy csoportja iPad készülékeket kapott tanulásra, hozzá tartozó iBook formátumú tankönyvekkel. A könyvek rendelkeznek interaktív elemekkel, animációkkal és tesztekkel.
  • A felhő szolgáltatások körébe sorolták a Közháló kezdeményezést, amely az iskolák weboldalainak a fenntartására szolgál ingyenes webtárhellyel és e-mail szolgáltatással. Ezen kívül megemlítik a magyar állam megállapodását a Microsoft Hungary céggel, mely egy nemzeti digitális portál létrehozását foglalja magában, összefüggésben a “Digitális Otthon Programmal”. A program célja a leszakadó térségek informatikai felzárkóztatása és a versenyképesség növelése azáltal, hogy az informatikai képzettséget javítják és a munkavállalási képességet növelik.
  • A befogadást és a speciális szükségletűeket például a Ráhangolás program segíti, mely kifejezetten a hallássérült fiatalokkal foglalkozik.
  • A hálózati lefedettséget a dokumentum szerint minden oktatási intézményben elértük a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet (NIIF) tevékenységének következtében.
  • A 21. századi tanulási környezet fejlesztése kapcsán a Sulinet portált és az Intel Teach Essentials programot említik meg. Utóbbi, magyarul Digitális eszközökkel támogatott projekt alapú tanulásnak nevezett továbbképzés célja, hogy a pedagógusokkal megismertesse az IKT projektpedagógia módszertani és technológiai alkalmazási lehetőségeit, ezáltal többször forduljon elő az oktatási intézményekben.
  • Egyéb kezdeményezések között a Microsoft Partners in Learning ICT Academy-t említik, mely a leírás alapján nagyjából 100 fő részvételével zajlott, akik 6 hónapon át tanultak tréningeken, minikonferenciákon, tananyagokon keresztül, és kiépítették szakmai hálózatukat. A Microsoft oktatási weboldala szerint ennél még többről is szó van, mert a képzések mellett működik az Innovatív Iskola és Oktató program, mely az IKT eszközök használatát hivatott élményszerűbbé tenni. A Microsoft IT Academy program pedig a pedagógusoknak arra kínál lehetőséget, hogy a Hivatalos Microsoft Tananyagokra épített kurzusokat tartsanak az órarendbe integrálva.

A felsorolt pontok Magyarország IKT helyzetét jó színben tüntetik fel. Egyedül a Bring Your Own Device kezdeményezéshez nem tudtak megfelelő programot párosítani - mely arról szólna, hogy a saját eszközeinket használhatnánk az iskolában (és egyéb munkahelyeken), ezzel megspórolnánk a hardver beszerzést az intézménynek, és mindenki a saját megszokott készülékén tanulhatna és dolgozhatna.

Emellett a leírásból úgy tűnik, hogy túlsúlyban vannak az infrastruktúra és hardver alapú támogatások, kevésbé a készségek fejlesztésén vagy a motiváció biztosításán van a hangsúly. Az innovatív, kreatív IKT használat elterjesztéséhez és fejlesztéséhez úgy vélem, hogy nem csak az eszközök vagy a hálózat biztosítására lenne szükség, hanem célzott oktatásra és még több kreativitásfejlesztő alkalmazásra, ahogy pár példában már ezt az irányt is megemlítették.

Az Európai Bizottság számára is készített 2013-ban egy beszámolót a European Schoolnet és a University of Liege Psychology and Education, melyben IKT oktatásbeli szerepét elemzik a különböző országokban. Ennek eredményei szerint nagyjából 4-ből egy 1 iskolában magabiztos az internet-használat a tanárok körében, tehát jó a hozzáférésük az IKT eszközökhöz, és alacsony a gát az osztálytermi használatukban. Illetve 3-ból 1 iskolában tudnak jól hozzáférni az IKT-hoz otthon és az iskolában is. A 8. osztályosok körében végzett vizsgálat szerint a digitálisan támogató iskolák közé tartozik 3-ból 2 Norvégiában, Szlovéniában, Dániában, Máltán és a Cseh Köztársaságban. 3-ból 1 iskolára mondható el, hogy digitálisan magabiztos és támogató tanárok dolgoznak Írországban, Portugáliában, Szlovéniában és Magyarországon. Az összes osztály nézve 20-25%-a mondhatja el magáról a tanlók közül, hogy digitálisan felkészült és támogató tanár tanítja őt.

Ebben a tanulmányban országok szerinti bontás nem történt, hanem csak az összehasonlító grafikonokat lehet elemezni. Az IKT-használattal nem szoros kontextusban említik, de nagyon érdekes, hogy Magyarország a tanuló-központú oktatásával emelkedik ki leginkább minden vizsgált évfolyamban. Tehát a kutatás szerint más országokhoz viszonyítva nálunk a legmagasabb a tanuló-központú cselekmények aránya, és a tanár-központú tevékenység pedig kevésbé gyakori a felmérésben részt vevő többi országhoz képest.

European Schoolnet projektek

A hálózat számos projektet indított már a céljai elérése érdekében a tagországok számára. A következőkben röviden ismertetem a jelenleg aktuális projekteket, melyek különböző témakörök köré csoportosulnak. Minden egyes projekt saját aloldallal rendelkezik, ahol bővebben lehet róla informálódni.

Innováció

A European Schoolnet célja a 21. századi elvárásokkal összhangban támogatni a tanítás és tanulás gyakorlatát, leginkább innovatív pilot projektek elindításával.

future_classroom.jpg

  1. Future Classroom Lab: 2012 januárjában indították el a labort, mely egy teljesen felszerelt, tanításra és tanulásra szolgáló hely. Azt szerették volna feltárni vele, hogy az IKT hogyan implementálható az iskolában. A döntéshozók, IKT szállítók, tanárok és oktatáskutatók azért gyűlnek itt össze, hogy konkrét bizonyítékokat és adatokat találjanak az ajánlható technológiák iskolai használatára. Támogassák az iskolákat és a tanárokat a tanítási gyakorlatban. Továbbá iskolai hálózatot fejlesszenek ki az innovatív megközelítések iránt elkötelezett tanárokkal. A laboratórium körül kialakított, EU által alapított projekt sorozat része az iTEC, SPDLab, Living Schools Lab és a Creative Classroom Lab.
  2. iTec - Innovative Technologies for an Engaging Classroom vagy más néven a “jövő osztálytermének megtervezésére” indított projekt 2010-2014 között. A tanuláshoz használható technológiákat vizsgálja a miniszterek, , kutató szervezetek és a technológia szolgáltatóinak bevonásával.
  3. CPD Lab: A 2011-2013 között aktív projekt három továbbképzést tart tanárok számára a következő területeken: interaktív táblák, e-biztonság és a jövő osztályterme.
  4. Europeana Creative: az újonnan induló projekt a kulturális örökségünk még nagyobb népszerűsítését célozza meg az európai kreatív vállalatokkal.
  5. Living Schools Lab: különböző innovatív pedagógiai gyakorlatokkal foglalkozik, melyek az IKT bevonásával működnek.
  6. 1to1 Computing: Az Acer támogatásával indult projekt az alacsony költségvetésű számítógépekkel, mobiltelefonokkal, laptopokkal és netbookokkal foglalkozik oktatási kontextusban.
  7. Smile (Social Media in Learning and Education): Az egy évig, 2012. április és 2013. májusa között tartott projekt arra törekedett, hogy megértesse a kihívásokat és a lehetőségeket a közösségi médiával és a technológiával együtt felnövő gyerekekkel kapcsolatban.

Készségek a tudományban, technológiában, tervezésben és matematikában (STEM)

Mivel az EUN szerint ez a terület a mai tudományos környezet egyik legfőbb meghatározó és leginkább növekvő pontja, ezért kiemelten foglalkozik vele projektjeiben. Úgy tartják, hogy a természettudománynak a jövőben már nem a “jövő tudósainak elit képzésének” kellene lennie, hanem a tudománytól távolabb álló állampolgárokat is be kellene vonni a párbeszédbe. A projekt támogatásában egyaránt részt vesz az Európai unió, az ipari partnerek és az EUN tagjai.

Mivel a témakör nem tartozik szorosan a kutatási területemhez, ezért a projekteket csak név szerint említem: Amgen Science Teacher Training Inititative, Chemistry: All About You, Desire, Futur Energia, Global excursion, Go-Lab, inGenious, intel Science fairs Evaluation, Pathway, NanoPinion, Scientix, Xperimania.

eBiztonság

Amellett, hogy az internet jó hely a tanulásra, játékra és felfedezésre, a Schoolnet tisztában van azokkal a kockázatokkal is, amelyek a gyerkeket érhetik közben, és ezért ezeknek elkerülésére is projekteket indítottak. Kutatások szerint az Európai unió országaiban élő 9-16 éves gyerekek másfél órát töltenek el naponta a számítógépük vagy a mobiljuk előtt.

safer_internet.jpg

Az Európai Bizottság által működtetett Safer Internet Programme (Biztonságosabb Internet Program) része az EUN által koordinált Insafe network, mely arra teszi képessé a gyerekeket és a fiatalokat, hogy biztonságosan, pozitívan és hatékonyan használjak az internetes és mobilos technológiát. 2006-ban hozták létre a hálózatot, mely 30 nemzet “tudatosságra nevelő” centrumát (27 EU tagországon kívül Izland, Norvégia, Oroszország) foglalja magába. Magyarországon 2009-ben hozták létre, és három szervezetet foglal magába: Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat, Kékvonal Gyermekkrízis Alapítvány, Puskás Tivadar Közalapítvány. Ezeknek feladata a tudatosságnövelő központ működtetése, a segélyvonal, illetve az e-mail, chat-konzultáció biztosítása.

safer_internet_2.png

Az iskolák számára létrehozott, Európa-szintű program pedig az eSafety Label, az akkreditáló iskolák a saját gyakorlat leírása után bizonyítványt kaphatnak arról, hogy az eBiztonság biztosított náluk. Az EUN továbbá forrásokat küld számukra, hogy fejleszthessék és frissíthessék a szabályzatukat.

Továbbá

  1. eTwinning - a kezdeményezést a következő fejezetben részletesebben ismertetem.
  2. KeyCoNet: A kulcskompetenciák fejlesztésének implementációját segítő hálózat az európai iskolákban.
  3. Learning Resource Exchange for Schools: A szolgáltatás lehetővé teszi az iskolák számára, hogy a különböző országoktól és szolgáltatóktól tananyagokat kapjanak, illetve közzétegyenek.
  4. eSkills: A 2010-ben és 2012-ben megtartott kampány egy héten keresztül programok sokaságát indította, ahol a fiatalok informálódhattak az IKT-val kapcsolatos munkákról, és az azokban rejlő lehetőségekről.
  5. The Enterpreneurial School: Az Európai Bizottság Versenyképességi és Innováció Keretprogramjával közösen indított kezdeményezés célja olyan projekteknek a népszerűsítése, melyek a vállalkozóvá válást segítik elő.

eTwinning és Magyarország

etwinning_oldal.jpgAz eTwinninget külön is szeretném kiemelni az Európai Bizottság által és a European Schoolnet koordinálásával indított projektek közül, mint az egyik legkorábban indult, legnagyobb és az online közösségek témája szempontjából legrelevánsabb kezdeményezést. Ennek célja, hogy a résztvevő országok iskolái nemzetközi párokat / csoportokat alkotva közösen dolgozzank ki projekteket IKT eszközök felhasználásával. A kezdeményezés 2005-ben indult és a mai napig tart, a magyar iskolákban is. Eleinte a tanárokat díjakkal, oklevéllel és persze a kompetenciafejlesztés lehetőségével igyekeztek motiválni a csatlakozásra.

2010-ben pedig már a közösségépítéssel ösztönzik a tanárokat a részvételre, hogy a különböző országokban élő tanárok a web 2.0 segítségével már aktívan kapcsolatban lehetnek egymással, és ezzel szakmai fejlődést is elérnek. A tanárok ugyanis nem csak a iskolai projektekhez használták az oldalt, hanem előtte, utána és közben is keresték a lehetőséget, hogy közös tevékenységekben részt vegyenek, és ezáltal kialakult egy közösség és az eTwinning 2.0. Az ábrán látható a 2008-ban kialakult felépítés az http://www.etwinning.net weboldalról, melyben már helyet kapnak a tanulási műhelyek és csoportok is a projekt mellett. 2013-ban pedig egy kézikönyv jelent meg arról, hogyan érdemes partnereket keresni és mikre kell odafigyelni a keresés, az eTwinning használat és a projekt során. Rövid tippek a szerzőktől:

  • Megosztás: projektterv létrehozása az együttműködő tanárral és a saját diákjainkkal közösen.
  • Motiválás: olyan téma kiválasztása, mely érdekli a saját és partneriskolánk diákjait is.
  • Alkalmazkodás: a projekt fejlődési irányának szabad teret kell adni, mert nem feltétlenül egy kijelölt cél a lényeg, hanem a tanulás.
  • Dokumentálás: mindennapos óratervek készítését javasolják, mert a tapasztalat szerint jobban megy a munka, ha a szokásos tantervi tevékenységgel összehangoljuk.
  • Ne aggódjon: szórakoztató módon léphetünk kapcsolatba más országok tanáraival és diákjaival.

etwinning.pngAz eTwinning magyarországi szolgáltatópontja az Educatio Társadalmi Nonprofit Szolgáltató Kft., melynek magyar oldala az etwinning.hu linkről (vagy http://hirmagazin.sulinet.hu/hu/etwinning) elérhető. A jelenlegi adatok szerint 1199 regisztrált iskola van az országból, 1923 regisztrált résztvevő, 209 folyamatban lévő projekt és 722 lezárt projekt.

A kétévente megrendezett Global Junior Challange versenyen négy magyar projektet is beválasztottak a döntősök közé. A szegedi Orczy István Általános Iskola három projektjét és a budapesti Ady Endre Gimnázium egy projektjét. A táblázatban röviden összehasonlítom a projektek tartalmát az ún. TestvérTéren talált információk szerint, minden mappához sajnos nem volt hozzáférésem.

Projekt neve

Projekt célja

Testvér iskolák

Tantárgyak

Tevékenységek

TestvérTér

BE TWIN! - Twinning up the everyday lesson

eTwinning beépítése a mindennapi tanórákba

  • olasz
  • magyar (Orczy)

olasz nyelv, történelem, földrajz, művészetek

Videókészítés, képek feltöltése (rajz, fotó), blogírás, tanárok látogatása egymáshoz

http://new-twinspace.etwinning.net/c/portal/layout?p_l_id=15162833

Bridges of Water

 

A víz témakörének feldolgozása

  • szlovák
  • spanyol
  • török
  • olasz
  • magyar (Orczy)

környezetvédelem, földrajz

Logo verseny, személyes találkozók, vendégoktatás, Comenius Week, Blue Day projektnap, nyári vízélmények, téli tradíciók, guide book szerkesztés

http://new-twinspace.etwinning.net/web/p42084/welcome

Bianco Rosso e Verde - people making a Nation

 

Nemzeti tudat erősítése

  • angol
  • olasz
  • török
  • magyar (Orczy)

történelem

Híres emberek történeteinek és tevékenységeinek megosztása, videók, rajzok, találkozó Olaszországban

http://new-twinspace.etwinning.net/web/p44039/welcome

Friendly People for Friendly Energy

 

Megújuló energiaforrások megismerése

  • bolgár
  • török
  • román
  • olasz
  • lengyel
  • belga
  • magyar (Ady)

környezetismeret

Személyes találkozók, fotók, prezentációk, dokumentumok megosztása, naptárak készítése, videók

http://new-twinspace.etwinning.net/c/portal/layout?p_l_id=4827329

 

Ahogy az eTwinning projektekből is kitűnik, a nemzetközi szintű együttműködés nagyon jól meg tud valósulni az IKT eszközök segítségével az oktatásban. A diákok nem csak a projektmódszert ismerik meg ezáltal és a nyelveket gyakorolják, hanem az informatika témakörén belül az információmenedzsmentet, a digitális kommunikációt, a kollaborációt és az értékes tartalmak létrehozásának a módját is megismerik. Az online közösségek működésének jó példája az eTwinning portálja, és az ezen belül működő projektek is.

A European Schoolnet programjai nagyon sokszínűek, és úgy tűnik, igyekeznek gyorsan reagálni az interneten felmerülő témakörökre, egyaránt a kutatás, az informatikai eszköztámogatás, a tanártovábbképzések és a fejlesztések szintjén.

A bejegyzés trackback címe:

http://habosvilla.blog.hu/api/trackback/id/tr275655540

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.