Magyar politikai és művészeti karikatúrák a századfordulón

Ha már a Magyar Nemzeti Galériában jártam, akkor a Csontváry tárlatvezetés mellett megnéztem a grafikai gyűjtemény által szervezett Így éltek ti – Faragó József művészete c. kamarakiállítást is. Pont nemrég írtam bejegyzést a Szépművészeti Múzeumban még 2013. április 7-ig látható Daumier kiállításról. A francia karikatúra mester magyar megfelelőjeként lehet tekinteni Faragóra. A két tárlat persze társrendezvénye egymásnak.

Az 1866-ban született magyar élcrajzoló nevéhez köthetjük a magyar politikai karikatúra műfajának megújítását, de emellett művészeti karikatúrákat is készített, amiket szintén nagy derültséggel néztem. Művei a híres Borsszem Jankó és Kakas Márton lapjain jelentek meg első sorban. 1900-tól rézkarcok, litográfiák és ex librisek is megtalálhatóak munkásságában és a tárlaton egyaránt.

1906-ban Faragó József öngyilkosságot követett el, amit a felesége halála is kiválthatott vagy a művészetével való elégedetlenség. 1905-ben Berlinben mutatkozott be egy kiállításon, amit siker követett, mégis a stílusa akkoriban már „ódivatúnak” számított. Halála után munkái szétszóródtak, és a hagyatéki kiállításon sikerült valamennyit megszereznie a Magyar Nemzeti Galériának és a Magyar Nemzeti Múzeumnak. Ezek közül a művek közül válogattak a kurátorok (Földi Eszter, Hessky Orsolya), és ezáltal Faragó művein keresztül megismerhetjük a korabeli politikai helyzetet és a művész kortársait.

Az Így éltek ti c. kiállításon egyrészt a falakon láthatjuk Faragó József grafikáit, pontos katalógusadatokkal, némelyik mellett pedig rövid magyarázattal. Az alattuk található vitrinekben megjelent könyveket és korabeli újságokat helyeztek el a művész alkotásaival. Az egyes részeket elválasztó pilléreken pedig magyarázatokat olvashatunk.

Politikai élcelődés

Az első részben található például az 1900-ban született „Nagyjaink Párisban”, melyen az alkata miatt sokszor célkeresztbe vett Apponyi Albert látható az Eiffel-toronnyal a háttérben és annak formájában. A grafika annak állít emléket, mikor a politikus egy interparlamentáris konferencián vett részt Párizsban. Az 1896-os „A kiszorultak” c. kép a képviselőválasztás „hoppon maradt” politikusait tárja elénk. Szintén ebben az évben készült az „Ismét örmény tört be a bankba”, amely az Ottomán Bankrablást állítja szembe Lukács László pénzügyminiszter költségvetési előterjesztésével.

Megtudhatjuk, hogy az abszolutizmus cenzúrája miatt sokáig nem létezett a politikai karikatúra műfaja. Az 1860-as években indultak az élclapok, köztük az 1868-as Borsszem Jankóval, melyet a berlini Kladderadatsch mintájára terveztek meg. (A német lap összes száma megtalálható digitalizálva a Heidelberg Egyetem könyvtárának weboldalán. Viel Spaß!) Faragó József két sorozata is vissza-visszatért a lap hasábjain: Műtárlat és Erkölcseink gyűjtőnevekkel.

A második kis „boxban” látható például „Budavár ostroma 1896-ban”, melynek alapja Benczúr Gyula: Budavár visszavétele c. festménye. A karikatúra indítéka pedig, hogy Bánffy Dezső új választásokat írt ki az országban. Az 1894-es „Veszedelmes találkozás” Zichy Nándor konzervatív katolikus politikus és Szilágyi Dezső liberális református igazságügyi miniszter találkozását mutatja be vicces formában. Az egyik politikust leselkedő vadállatként, a másikat pedig a szikla szélén rettegve.

Az Erkölcseink c. sorozat része többek közt a „Jelen és jövő”, amely szemlélteti a divatirányzatok és talán egyben a jellemek változását (karimás kalapból magas cilinder, fehér nadrágból kockás, hosszú fekete csizma helyett fehér félcipő és még egy szivar, az eredmény pedig egy dörzsöltnek tűnő módos gazember). Nagyjából ugyanennek női változatát mutatja be a „Feleség és metresz”, amely Daumier-nál sorozatként is előforduló téma.

Két külön kis részt foglal el a tárlaton az 1897 őszén készült „Tíz szobor” c. sorozat, melyek persze nem szobrok valójában, hanem a kiválasztott politikusok jellemzőikkel együtt ábrázolt portréi. Mindegyik szobor-grafika fekete háttér előtt jelenik meg, hogy a plasztikusság látszatát növelje. A megmintázottak közé tartozik például Thaly Kálmán, Hock János, Visontai Soma, Asbóth János, Zichy Nándor, Pósa Lajos, Bartha Miklós. És a legviccesebb az egészben, hogy készült egy külön kép az Új Idők c. lapba „A kik nem kaptak szobrot” címmel, és a képen szomorú, talpazatra felkapaszkodó politikusokat láthatunk.

Parodizált művészek

A kedvencem mégis mind közül a Műtárlat sorozata, amelyet többnyire úgy mutattak be a kurátorok hatalmas leleménnyel, hogy kiválasztották a gyűjteményben meglévő parodizált alkotásokat, és melléjük tetté a karikatúrát. A Műtárlat alapja egyébként a Műcsarnokban akkoriban évente kétszer megrendezett kiállítás, mely a művészeti karikatúrákhoz izgalmas alapanyagot szolgáltatott.

Itt szerepel Ferenczy Károly: Madárdal c. festménye mellett a „Hol a macska? Felelet: a pleinairben”. Talán magyarázni sem kell, hogy a fa tövéből felfelé néző kislány a karikatúrán a lombok között egy macskára mered. Szintén Ferenczy Orfeusz c. műve nyomán készült az „Orpheus au Orpheumban”. (További Ferenczy karikatúrák a Ferenczy-blogban láthatóak.)

Szinyei Merse Pál sem kerülhette el Faragó gúnyolódását, a Majális piknikezői helyett akrobaták jelennek meg. Lukácsy László: Éva gipsz műve pedig új helyzetbe helyezi az alanyt: „Éva rosszul lesz az első bűnbeesés után. De azért folytatni akarja.”

Az illusztráción a Műtárlat sorozatból Csók István: Báthory Erzsébet c. művének átdolgozása látható. A várúrnő szerepében Schlauch Lőrinc püspök szerepel, a szenvedő lányok pedig a liberalizmus eszméinek allegóriái. A kép az 1894-1895-ös egyházpolitikai törvény parlamenti vitájára reflektál. Tehát a grafikán keveredik a politikai és a művészeti karikatúra is egyben.

A kiállítás második fele

Ha mindenképpen negatívumot kellene mondanom a kiállításról, akkor azt kifogásolom, hogy a tárlat két részre lett bontva. Gondolom, a hely adottságai miatt, de ez nagyon megakasztja a lendületet, és tartok tőle, hogy sokan észre se veszik a másik felét – amit csak egy plakát (roll up display?) jelez.

A kiállítás második felében folytatódnak a művek és karikatúráik párba állításai. Jankovics Gyula: Özönvíz c. szobrából lett a „Hopp! Szobormű”. Fényes Adolf Özvegyasszonyát is karikírozta „Özvegy vagyok, özvegy, kicsike kis özvegy” címmel. Spányik Kornél: Mézeshetek c. festményéből pedig „Megérkezés az Oczeanról” lett. Továbbá a kiemelt munkák mellett sok lapot láthatunk az eredeti változatról, ahol a Műcsarnok kiállított képeinek karikatúrját Faragó katalógus-formában ábrázolta.

Itt tudhatjuk meg, hogy a karikaturista részéről inkább az elismerést mutatja, ha egy művész alkotásából viccet csinál. Leginkább olyanokat választott, akiket személyesen is ismert, és legfőképp, akiknek ismerte a művészetét.

Nagyon érdekes a közbeékelt rész is, ahol Lányi Dezső szoborkarikatúráit szemlélhetjük meg vitrinekben, melyek szintén politikusokról és művészekről készültek.

A művészi Faragó

A tárlat utolsó része viszont már nem a viccelődésé, hanem a magas színvonalú művészi grafikáké. Megismerhetjük Faragó Józsefet erről az oldaláról is. Ars poetica-jának tekinthető az 1903-as Mutamur, melyen a művész egy koponyával a kezében látható. Először félprofilban rajzolta meg magát, de a második változaton már szembenéz a koponyával.

Ex libriseket készített többek közt Driner Gusztáv számára 1902-ben és Török Kornélnak 1903-ban. Megmintázott ismert embereket, köztük politikusokat (ezúttal nem viccelődve, hanem nagy pontossággal), pl. Hartmann hegedűművészt, Richard Strauss-t és Tisza Kálmánt. Ezen kívül láthatunk képeket az okkultistáról és a vén faunról is.

A Faragó József művészetét „Így éltek ti” címmel bemutató tárlat nem csak egy életmű részleteit szemlélteti, hanem ezáltal megismerhetjük a kor hangulatát és hogy mi foglalkoztatta az embereket. Mondhatni korképet kaphatunk vagy inkább kórképet? :)

A kiállítás 2013. június 2-ig látható a Magyar Nemzeti Galériában. A bejegyzés illusztrációi a galéria weboldaláról származnak.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.