konyvtarinfo_blog.jpgOktatóként átigazoltam az ELTE PPK-ra 2011. őszi félévétől, és rögtön kaptam egy 1. éves andragógus hallgatókból álló kurzust. A téma ugyan testhez álló volt - Könyvtár-informatika és informatikai alapismeretek 1. -, de érdekes volt végzős mesterképzéses, ráadásul levelezős hallgatók után friss egyetemistákat tanítani. A kurzusleírás szerint haladva szó volt alap szinten az internetes keresési technikákról, közösségi médiáról, egyéb internetes információforrásokról, online integrált könyvtári rendszerekről, ergonómiáról, blogszolgáltatókról, könyves közösségi oldalakról... Most írhatnék arról, hogy az előzetes (laikus) elképzelésekkel ellentétben mennyi fogalmuk van ezekről a témákról a fiatal Y-generációnak vagy éppen milyen a hozzáállásuk, de ezt most inkább nem teszem. Ráadásul félév végére szerintem optimális szintre sikerült eljutnunk.

Fogalmi zh, webes kötődésű szavakból

Félév végére három feladatot kellett teljesíteniük a hallgatóknak. Előre megadott, online és pedagógiai fogalmakat tartalmazó listát - melyet oktató-kollégáim állítottak össze -, egészítettek ki közösen a definíciókkal, majd ebből írtak zárt helyi dolgozatot. Nem annyira vagyok híve az ilyen jellegű magolásnak, de úgy gondolom, hogy ezt alapvető tájékozottsággal is lehetett teljesíteni. Akinek pedig ismeretlenek voltak a fogalmak korábban, legalább megismerkedhetett velük, pl. címkézés, digitális lábnyom, cloud, mikroblog, multitasking.

Közös blog - blogbejegyzések elemzéséhez

Ezen kívül órán kiscsoportokban elemeztek egy-egy blogszolgáltatót megadott szempontok alapján, majd ezt prezentálták egymásnak (Blog.hu, Freeblog, Blogspot / Blogger, Wordpress, Tumblr, Posterous). Miután mindenki meghallgatta a másikat, szavaztak, hogy melyik tárhelyen szeretnének egy közös blogot indítani. Megírom a szempontokat, addig tippelhettek, hogy mit választottak a hallgatók:

  • (Design) sablonok száma, kinézete – melyiket ajánlanátok? Lehet sajátot készíteni vagy a sablonon változtatni?
  • Vannak reklámok?
  • Milyen a kommentfelület? Be kell jelentkezni a kommenteléshez?
  • Milyen a szerkesztői felület? Átlátható, könnyen kezelhető, érthető? Minden adott?
  • Lehet beilleszteni képet / videót / zenét? Milyen szerkesztési lehetőségei vannak?
  • Van beépített statisztikaelemző? Mennyire kezelhető?
  • Egyéb

Nos? :) Két csoportnak tartottam ezt az órát, végül egyik a Blogspotot választotta, a másik a Tumblr-t. Ehhez azért hozzáfűzném, hogy a Blogspot szerkesztőknek rengeteg támogatást kellett nyújtanom a szöveg és a képek szerkesztéséhez.

Na és hogy mi volt a tartalom? Ez kicsit körmönfont, ugyanis előre megadott blogok közül kellett kiválasztaniuk egy bejegyzést, aminek a témáját továbbgondolták. Ezek természetesen könyvtári blogok voltak, így ismerkedhettek azokkal a dolgokkal, amik a könyvtáros bloggereket foglalkoztatják, és ezek után egy témát mélyebben is átgondoltak. Arról nem is beszélve, hogy a blogszerkesztést is tanulták.

Az elemzéshez választható blogok közt a következők szerepeltek: Élet és könyvtárNémeth Márton blogja az északi könyvtárügyről, Horváth Sándor Domonkos könyvtárigazgató blogja (már nem elérhető), Andris az informatikus/könyvtáros/ember  (azóta: Andris-blog), Nemzeti Könyvtár blogjaHangtárnok blogKönyvtárosházaMagyar Könyvtárosok Egyesülete - bizonyára lehetett volna másokat is, talán jobbakat is, de szerintem ezek viszonylag széles körben mutatják be a könyvtárosságot. A hallgatóim blogjai pedig itt olvashatóak:

A könyvtárak online kommunikációja dolgozat

A harmadik, egyben legnagyobb feladatot az jelentette, hogy a hallgatóknak ki kellett választaniuk egy könyvtárat, és azt elemezni az órán tanult szempontok alapján. A legtöbben a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárat választották, második helyen az Országos Széchényi Könyvtár szerepelt népszerűségben, utána jöttek a megyei könyvtárak, és külön színfoltot jelentett számomra, mikor a születési helyük alapján egy-egy kisebb városi könyvtárat szemeltek ki.

Az elemzésben leginkább a weboldalak usability szempontjaira tértek ki. Rákerestek, hogy az adott könyvtár fenn van-e Facebookon, Twitteren, Iwiwen és ott hogyan kommunikál. Illetve páran azt is megnézték, hogy a "könyvtár" szóra hányadik találatként jelenik meg az intézmény a keresőben, vagy éppen a névadót beírva.

Sajnos ezekből nem tudok példákat mutatni a szerzői jogok miatt, viszont közzéteszek egy olyan levelet, amit nekik címeztem a dolgozatokra összefoglalóan reagálva, de végül nem küldtem el... Íme, best practice Lillától, elsős hallgatók számára. ;)

Észrevételek a Könyvtár-informatika 1. dolgozatokhoz

Örömmel olvastam a kulturális intézmények online kommunikációjáról szóló dolgozataitokat. Szépen beépítettétek a félév közben tanultakat. Úgy látom, az ergonómia fogott meg legjobban titeket, de jól elemeztétek a keresésre optimalizálás látható jeleit, belső keresőrendszereket, közösségi oldalakon való megjelenést, egyéb információs csatornákat stb.

Nagyon remélem, hogy ebből visztek magatokkal valamit a későbbi félévekre, és tudjátok majd alkalmazni a munkátok és / vagy hobbitok közben is.
Néhány általános dolog feltűnt, amire figyelhetnétek majd a jövőben:
  • A tagolás: folyó szöveg helyett sokkal átláthatóbb, ha címeket adtok, és ezeket számozzátok is (mint ahogy tankönyvekben látható), például:
1. Online kommunikáció
1.1. FSZEK oldalai a Facebook-on
1.1.1. Profil érdeklődési körként
1.1.2. Profil helyi vállalkozásként
1.1.3. Profil szervezetként
1.2. A FSZEK Twitter profilja
1.3. A FSZEK az iwiwen
(Ha hosszabb dolgozatot írtok, akkor tartalomjegyzékbe is foglalhatjátok)
  • A folyó szöveg mellett a tagoláson kívül érdemes felsorolásokat is használni az előbb említett okok miatt.
  • Ha Word-be írtok, akkor érdemes a sorkizárt formát használnotok! (Viszont a weben érdemesebb a sorokat balra zárni - ennek ergonómiai oka van, mert könnyen szétcsúszhatnak a szavak a sorban).
  • Az illusztráció könnyíti az olvashatóságot és az olvasó számára a vizualizálást, de túlzásba esni sem szabad.
  • Mindig hivatkozzatok, ha valami olvasmányra utaltok vagy kimásoltok valamit! Online források esetében is! A Könyvtár-informatika 2. kurzuson jól megtanuljátok majd ennek a szabályait. (Kellenek lábjegyzetek / jegyzetek is, a szöveg végén pedig Bibliográfia, amely összesíti a hivatkozásokat.) Tudom, hogy nálam most ez nem volt szempont, mert első sorban a saját véleményetekre voltam kíváncsi, de ilyen dolgozatoknál is igaz, hogy ha valamilyen más tartalmat felhasználtok, akkor utaljatok is rá.
  • Meglepődtem azon a megjegyzésen, ami több helyen előfordult, hogy a LinkedIn és a Slideshare kevésbé ismertek Magyarországon. Ezt csak arra alapozzátok, hogy a környezetetek nem használja? Ilyen kijelentéseket csak akkor tegyetek, ha statisztikára is tudtok hivatkozni, amiből ez kiderült.
  • Ha tudományos értékű dolgozatot vagy ebben az esetben szemináriumi dolgozatot írtok / előadást tartotok, akkor próbáljatok odafigyelni a nyelvezetre (ez természetesen később finomodni fog mindenkinél, hiszen nemrég kezdte a többség az egyetemet). Pl. ahelyett, hogy "mit dob ki a Google", mondhatnátok, hogy "hányadik helyen szerepel releváns találatként a keresett tartalom".
  • Figyeljetek oda a határidőkre, a kért minimum karakterszámra, és hogy a kért szempontok mind benne legyenek.
  • Ha befejeztétek a dolgozat írását, akkor hagyjatok magatoknak egy kis időt, és utána olvassátok el újra az egészet egyben. Még jobb, ha mással is el tudjátok olvastatni. Így kiküszöbölhetőek az apró elírások, központozási hibák vagy véletlen szóismétlések.
üdv. Habók Lilla

A bejegyzés trackback címe:

http://habosvilla.blog.hu/api/trackback/id/tr524997160

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.