Kulturális Örökség Napjai 2. (Új Színház, Széchenyi István Szakközépiskola, Pest megyei Önkormányzat)

 A második napi programtervemnek szomorú aktualitást adott az Új Színház egyik színészének, Huszár Zsoltnak szeptember 17-i halála. Érthető lett volna, ha emiatt az idegenvezetést elhalasztják, de a fekete zászlón és az ajtóba kitett fotón és mécseseken kívül más nem utalt a tragédiára.

A színház után még a Széchenyi István Kereskedelmi Gyakorló Szakközépiskolát látogattuk meg, ahol tanárok és diákok kalauzoltak bennünket körbe a közel 100 éves iskola épen maradt emlékei között. Végül pedig a Pest megyei Önkormányzat következett, melynek üléstermét, udvarait és egykori börtönkápolnáját tekintettük meg.

Új színház

Ahogy beléptem a színházba, rájöttem, hogy én még ott korábban soha nem jártam. Ez azért meglepő, mert ugyan nem vagyok megrögzött színház-fanatikus, de a kultúrsznob és modoros jelzőket is kibírva állítom, hogy szeretem a különböző színházak egy-egy darabját megnézni, és csodálom, hogy ez eddig kimaradt. Pedig ez az épület – számomra kicsit riasztó külseje ellenére – belül nagyon szép! 

Előtere a Lajta Béla által 1909-ben tervezett art-deco elemeket viseli magán, míg színházterme az 1921-es neobarokk átalakítás eredménye, amit Vágó László végzett el. A későbbiekben olvasható, hogy a színház mennyi névváltozáson ment keresztül, ami belső átalakulásokkal is járt. Ezt az arculatot, az art-deco és neobarokk motívumokkal később állították vissza. Az átépítés Europa Nostra díjat kapott. 

Érdekesség még, hogy az emeleten végighúzódó, különböző táblákból összerakott festményszalagot képzőművészeti középiskolások festették meg. 

A bársonyos székeken ülve egy olyan előadást hallgathattunk meg a színház történetéről, ami nagyrészt az Új Színház honlapján is olvasható. Az épület 1909-ben Parisiana mulatóként jött létre, utána lett belőle sorban Kristálypalota, Táncpalota, Revüszínház, Blaha Lujza Színház, Nemzeti Színház kamaraszínháza, Kamara Színház.

1937-től az Andrássy Színház nevet kapta, mivel az Andrássy úti Színház társulata kezdett játszani benne. Vaszary János eleinte főrendezőként volt jelen, majd 1941-44 között az igazgatói posztot foglalta el. Ekkor játszott a színházban felesége, Muráti Lili is.

A színházak újjászervezése után 1945-ben Művész Színházra változott a név és Várkonyi Zoltán vált a vezetővé. Olyan darabokat játszottak itt, mint például a Csókos asszony. Előadónk megfogalmazása szerint „a kritikusok hamar elverték a port a darabokon”.

Az épület államosítása után 1949-ben Úttörőszínház lett Fábri Zoltán igazgatásával, aki Várkonyi Zoltán sógora volt. A színészek közé tartozott például Békés Itala. Ezután egyesítették az Ifjúsági Színházzal, és 1960-tól a Nagymező utcai társszínházában musicaleket kezdtek játszani, ebben pedig a prózai darabokat. Eleinte ez kapta a Thália Színház nevet (majd később máshová költöztették), igazgatója volt Keres Emil és Kazimir Károly, színészei közé pedig többek közt Dajka Margit és Kovács Károly tartozott. 

Ezt követően sokáig gyerekszínházként funkcionált az épület, méghozzá 1994-ig, mikor Székely Gábor új társulatot szervezett, és Új Színház néven kezdték meg működésüket. 1998-tól Márta István vette át a színház igazgatói posztját (update: egészen 2012. februárjáig, mikor Dörner György került a vezetői posztra, ami nagy sajtóvisszhangot keltett).

Széchenyi István Kereskedelmi Gyakorló Szakközépiskola

Mintha folytattuk volna Lajta Béla emléktúránkat, szintén egy olyan épületet néztünk meg a színház után, ahol ő alkotott szecessziós mintákat. A művész a magyar szecesszió megalkotására szánta el magát, és ennek érdekében gyűjtéseket végzett. Az iskolán belül nagyon sok példáját láthatjuk ennek a motívumkészletnek. Ahogy közeledtünk az épület felé, anyukám arra is rájött, hogy egyik nővérem ide járt anno, és szülői értekezleteken sokszor látta ezeket a díszítéseket, anélkül hogy történetükkel tisztában lett volna. 

Az ajtóban már diákok és tanárok várták az érkezőket, akik az iskola jellegzetességeit mutatták be. Felhívták a figyelmünket, hogy minden emeleten más az ajtók és a csempék mintája, a tervezők erre gondosan ügyeltek. A mozaikok helyreállítói féltek az esetleges rongálásoktól, de mint kiderült, alaptalanul. 

Ahogy belépünk a díszes bejárati kapun, rögtön a világháború diák áldozatainak emelt emlékhelyet és mozaikcsempét láthatunk. 

A folyosó másik oldalán léphetünk be a tornaterembe, ahol a csempe mintája és a mennyezeti dísz szintén eredeti. Továbbá egy emléktábla hirdeti, hogy 99 évvel ezelőtt itt játszottak kosarat először hazánkban, de az a verzió még nem kosárpalánkos meccs volt. 

Ezután beléphettünk egy osztályba, ahol szintén szemügyre vehettük az eredeti csempéket, és a két részből álló csúsztatható táblákat. 

A tanáriba és az igazgatói irodába is bemehettünk, ahol a diákokat talán inkább szorongó érzés szokta elfogni, pedig itt vannak többek közt a legjobb részletek! Az összes bútor és lámpa eredeti, melyet az Iparművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria is el szokott kérni egy-egy kiállításra. Megfigyelhető a jellegzetes tulipános és galambos bútorminta. 

A tanáriban függő Széchenyi portréról, az iskola névadójáról többet is hallhattunk a lelkes tanár vezetőnktől – a kép eredetije a Magyar Tudományos Akadémián található. 

Nekem a kedvencem mégis az a régi tábla, ahol a tanárok jelezhetik, hogy milyen teremben van órájuk éppen. Hasonlót a korábbi iskolámban én is láttam, és gondolom minden tanárnak ismerős lehet, na de ilyen autentikus változattal ki találkozott már? 

A következő „csúcs berendezés” az iskola liftje, amit normál esetben csak a tanárok használhatnak, de velünk itt is kivételt tettek. A liftben egy díszes fotel található! A színezett ablakok pedig az 1912-es feliratot, vagyis a készülési dátumot hirdetik.

Szerencsére bementünk a könyvtárba is, melyet kár lett volna kihagyni. A körben futó, tulipánmintás bútorzat itt is megőrződött az utókornak. A kétrészes tetőtéri ablak úgyszintén, de a hozzá tartozó légszabályozó rendszer, ami az ablakok közé szorította a levegőt, már elromlott. Ennek következtében nyáron meleg, télen pedig hideg van a könyvtárban, mert a légkondicionáló berendezés beszerelését a műemlékvédelem nem engedi. 

Sok időt töltöttünk a kísérleti teremben is, vélhetően kísérőnk foglalkozásának következtében. Kiderült, hogy a gázcsövek itt alul futnak, ami sok szitkozódásra késztette a felújítást végzőket. A padló pedig ritka anyagból készült, amit nehéz volt rekonstruálni. A kémiai előadó fa padsorokból áll (erre az ELTE-n is látni példát, a fejemben még mindig így néz ki egy hagyományos egyetemi terem), és itt sajnos nehéz meggátolni a véséseket. 

A kémiai szertárban a tanárnő elbüszkélkedett a 100 éves fiolákkal és mérlegekkel. A szekrények pedig olyanok, amikbe egyesével vezették a gázt.

A beszélgetés ezután inkább oktatásügyi kérdésekre terelődött. Jelenleg 20 osztály működik az iskolában, de állítólag kevés a diák, mert inkább OKJ-s tanfolyamon szereznek kereskedelmi végzettséget mint szakközépiskolában. Pedig a tanárnő szerint a két tudás nem összemérhető egymással, nyilván az utóbbi javára. Korábban három kereskedelmi iskola működött a környéken, melyek közül a másik kettőt megszüntették. A tanárok azt várták volna, hogy ennek következtében több lesz a gyerek, de a diákok mégsem ebbe az iskolába jöttek át…

Pest megyei Önkormányzat

A harmadik állomásra már egy kissé elcsigázva érkeztünk, de kár lett volna kihagyni a Pest megyei Önkormányzat körbejárását. Az épület eredetileg lakóház volt, melyet az 1690-es években vásárolt meg a megye. 1800-1841 között három építészeti fázist különböztethetünk meg, amelyek az udvarokon jól megfigyelhetőek: ugyan mind klasszicista stílusban készült, de más-más díszítésekkel. A világháborúban megrongálódott az épület, ezért a most látható szobrok eredetileg más udvarokban voltak felállítva.

A séta azonban nem az udvarból indult, hanem a díszteremből, ahol az ülések is folynak. Jelenleg a Pest Megyei Közgyűlés tagjának 43 fő választható meg. Ezek az ülések egyébként a zárt napirendi pontokat kivéve nyilvánosak. Korábban a karzaton állhattak az újságírók és más meghívottak, de mikor ott jártunk, éppen nem szabadott felmenni.

A termet körben híres személyek festményei díszítik, többnyire olyanoké, akik itt is dolgoztak, pl. Kossuth (követként járt itt), Dózsa, Táncsics. A terem közepén három termetes csillár lóg, melyek eredetileg a Bródy Sándor utcai országházat ékesítették. Az órát pedig közadakozásból gyűjtötték össze, és eredetileg negyedóránként jelezte az időt.

Jól jellemzik még a termet a nagyméretű zászlók, melyek közül a pest megyei a három halmon álló oroszlán. Emellett egy vitrinben egy adománylevél másolatának a másolata, méghozzá Visegrád vármegyéé mely korábban a Pest megyei területet is magában foglalta. 

Ezután az udvarok körbejárása következett, hogy mi is szemügyre vehessük a különbségeket. Az első udvart jó akusztika jellemzi, ezért koncerteket is szoktak tartani a területén. Mint megtudtuk, egy kanadai diófát is láthatunk benne, ami már több mint 100 éves. Ez az udvar több filmrendezőt is megihletett, ezért viszontláthatjuk pl. a Hídemberben és A Noszty fiú esete a Tóth Marival c. filmben. Az itt látható fáklyás női alak egyébként az Európa Szállóból került ide.

A második udvarba borzongva lép be, aki tudja, hogy mire használták. Korábban ezen a helyen zajlottak ugyanis az akasztások, ezért "akasztó udvarnak" is szokták nevezni. A kapualjban Hermes szobra fogad bennünket, mely Huber József alkotása. Beljebb pedig Hébé és Uránia kútszobra, szintén máshonnan átszállítva, ahogyan az erkély is. A címeres téglák pedig arra utalnak, hogy korábban a megyeháza ezekből állt.

A harmadik udvarban irodákat találunk, de korábban lakásként is funkcionált némelyik. A különlegessége egy napóra, ami 9-15 óra között mutatja az időt (ez a hivatali idő) és 2 méter hosszú. A másik oldalon a kocsiszín volt, erre utal a falon elhelyezett dombormű is.

A börtönhöz lefelé vezető út elején Genius szobra áll, mely eredetileg egy síremléket díszített. Bementünk a siralomházból átalakított kistárgyalóba is, ahol olyan piros ülőgarnitúra és asztal áll, amit összesen két példányban készítettek el. A kék párja méghozzá a Sándor Palotában található. A vitrinben Herendi porcelánok sorakoznak, a falon pedig Mária Terézia, V. Ferdinánd és Savoyai Márta Anna festményei.

A legszebb mégis a nyolcszögű börtönkápolna, ami állítólag nem maradt meg máshol. Hild János tervezte eredetileg, és a rabok a folyosóról hallgathatták az istentiszteletet. 1920-ig működött itt a börtön, majd a Gyorskocsi utcába helyezték át.

Ezután a funkcióját vesztett kápolnát áttervezték neoklasszicista polcrendszerű levéltárrá. A Pest megyei Levéltár építése után, 2001-ben azonban ezek az iratok is átkerültek máshová, így újra elhagyatottá vált a terem. 2007-es cikkek szerint ekkor fejezték be a felújítását, Erdő Péter bíboros megáldotta 2007. decemberében, és kiállítótérként használták a továbbiakban. 

A díszes üvegablakok nem az eredeti tervekkel születtek, hanem 1940-ben. Rákóczy Artúr készítette a terveket és Zsellér Imrének köszönhető a kivitelezés, aki Róth Miksa tanítványa volt (további alkotásai a Vakok Intézetének Nádor Termében és a Visegrád utcai házban tekinthetőek meg).

Az ablak tervezésekor figyelembe vett heraldikai szempontok:

• Megyei címerek: Pest, Pilis, Solt, Kiskun
• Felette emlékező ablak: Kassa, Kolozsvár, Ungvár, Szabadka címerei
• Továbbá Endre László alispán, József főherceg nádor, Eszterházy család címerei
• Wesselényi, Batthyány, Károlyi címerek
• Jelentős családok címerei, pl. Ráday, Nyáry, Fáy, Bojári-Vigyázó.

A galérián kutatószobák találhatóak, köztük Kosáry Domokosé is itt volt, aki néhány évig a börtönben ülve végzett itt tudományos munkát, majd a levéltár alkalmazottja lett.

(Ajánló: Egy még hosszabb leírás az önkormányzat épületéről Galántai Lászlótól a Pest Megyei Közművelődési Intézet oldalán.)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.