A Dunakanyar szépe, Zebegény

Zebegény szerepelt a középkori templomtúra programjában is, annak ellenére, hogy Római katolikus templomát egyáltalán nem abban az időben építették. Ez a kis település azonban csodás táji környezetben helyezkedik el, és több nevezetességgel is büszkélkedhet. Mivel a középkori napon nem jutottunk el ide, anyukámmal bepótoltuk következő hétvégén ezt a hiányt.

Vonattal a Nyugati Pályaudvartól egy óra alatt megközelíthető; a falu központja pedig rögtön az állomás mellett helyezkedik el. A Havas Boldogasszonynak szentelt, fehéren magasodó templomát nehéz lenne nem észrevenni. Bejutni viszont leginkább a misék idején, délután 6-kor vagy a plébánossal előre egyeztetett időpontban lehet.

Havas Boldogasszony templom

Zebegény híres Római katolikus templomát Kós Károly és Jánszky Béla tervezte és építette 1906 és 1910 között. A „magyar népies építészet” egyetlen katolikus templomaként tartják számon, és a szecessziós stílusirányzathoz sorolják. Berendezését, azaz szószékét, padjait, kórusfalát, oltárát és üvegablakait szintén Kós készítette el Györgyi Dénes közreműködésével.

Érdekesség, hogy a korábbi képeslapokon és szórólapokon főhomlokzata egyszerű sárgás-fehéres színű, míg most nonfiguratív díszek és a Magyarok Nagyasszonya alakja borítja kereszttel és két galambbal. Felirata szerint az építmény száz éves évfordulójára, 2010-ben készült. „Gloria in excelsis deo” azaz „Dicsőség a magasságban Istennek!” A koncepciót eredetileg Kós Károly találta ki, de a szűkös költségvetés nem engedte a megvalósítását. Szép gesztus, hogy ezt pótolták a centenáriumon.

A templom hosszanti oldala mellett egy szoborra lehetünk figyelmesek, melyet nem a tervezők álmodtak meg ide, de jól illeszkedik a hangulatához. Árpád-házi Szent Erzsébetet ábrázolja Maróti Géza alkotása, mely eredetileg a Maróti-villát díszítette.

A másik fontos emlék a templombelső díszítése, mely 1910 és 1914 között készült el Körösfői Kriesch Aladár festőművész tervei alapján al secco technikával. Kivitelezői pedig Leszkovszky György tanársegéd és diplomamunkájukként az akkori Iparművészeti Iskola hallgatói (az iskola a Moholy Nagy Művészeti Egyetem elődje).

A festmények a Szent Kereszt diadala és felmagasztalása jegyében készültek, illetve Nagy Konstantin római császár milviusi győzelmére emlékeznek (mely 313-ban volt, így 1913-ban ennek 1600. évfordulóját ünnepelték). Bal oldalon Nagy Konstantin látomását (312-ben) örökítették meg: „E jelben győzni fogsz!”. Jobb oldalon Nagy Konstantin anyja, Szent Ilona császárnő megtalálja Jeruzsálemben a Szent Keresztet (330-ban).

Körösfői saját kezű munkája a szentély ívein látható, ahol az Atya a világ fölé emeli a keresztre feszített Megváltót.

Sziklaszentély

Ha tudjuk, hogy mit keresünk, akkor sem biztos, hogy egyszerű dolgunk van. A sziklaszentély egy kis ösvényen közelíthető meg a házak háta mögött a kálvária domb felé menet. A legenda szerint egy vagy több remete élhetett itt, miután a falu első templomát lebontották az új készülésekor. A sziklába vájt szentélye megmaradt és óvóhelyül szolgálhatott. A múlt század elején még tudnak arról, hogy itt élt egy remete. Jelképes sírját egy falba vájt kereszt és egy felirat mutatja. Egy másik mélyedésben pedig egy bal kezével szívére, jobb kezével felénk mutató Jézus szobor látható.

A barlang elé 1914-ben (/1938-ban?) kovácsoltvas kaput húztak. A kaput két címer díszíti és a timpanon alatt a címerek tulajdonosainak felirata: „Építette az Isten dicsőségére: Jékey László és a felesége: Bartóky Magda”.

A rács mögé nem láttam be szabad szemmel, de a leírás szerint egyszerű oltár helyezkedik el benne kis szobrokkal. Ennél érdekesebb, hogy a sziklafalba a hagyomány szerint a remete vájhatta a Szűz Mária megkoronázását ábrázoló domborművet.

Országzászló, trianoni és 1956-os emlékmű

Gyönyörű kilátást nyújtó ösvényen keresztül juthatunk el a sziklakápolnától a monumentális emlékmű együttesig. Bevallom őszintén, indulásunk előtt összeírtam, hogy miket lesz érdemes megnézni, de erre csak „véletlenül” bukkantunk rá. Forrásaim legalábbis nem tájékoztattak engem ennek létezéséről.

Az első világháború emlékére Maróti Géza tervezte az együttest a Kálváriadomb tetejére. Hét lépcsőfokon fellépve közelíthetjük meg, és így először egy oszlopon álló bronz Krisztus fejjel szembesülünk. Kétoldalt szimmetrikusan oszlop-együttesek, közöttük halmokat ábrázoló öntöttvas kerítésekkel, melyeknek tetején kereszt áll. A két oldal valójában két sírkertet szimbolizál. Egy helyen a következő felirattal: „Viseld amit a sors rádmért”.

Ezek mellett helyezkedik el egyik oldalon az Országzászló (másik oldalon a kálvária-kápolna, mely már korábban ott állt). Négy hatalmas oszlopköteg metszéspontjában helyezték el az Országzászló talpazatát. Mivel a második világháború után az ilyen emlékhelyek nagy részét elpusztították, ezért a zebegényit kilátóvá minősítették át. Méghozzá úgy, hogy a nagy oszlopok tetejére vasból hidakat tettek – innen még ma is szép kilátás nyílik a tájra, de leginkább az emlékmű kompozícióra…

Az oszlopokon ma két emléktábla áll. Egyiken ez a felirat: „Országzászló és nemzeti hőseink, tragédiáink emlékhelye. Tervezte Maróti Géza iparművész. Készült hazafias közadakozásból. 1935-1938”. A másikon pedig a következő olvasható: „Trianon emlékhelyévé szentelték ezt az emlékmű együttest zebegényi kezdeményezésre az ide zarándoklók a békediktátum 80. évfordulóján 2000. június 4-én. Trianon Társaság”.

Az 1956-os forradalom emlékműve természetesen később egészítette ki az együttest a kápolna túlsó oldalán. Sajnos ennél más leírásokban sem találtam többet. A faszobor egyik ágának csúcsán az ismert jelkép, egy lyukas piros-fehér-zöld zászló. Ezen az ágon szerepel az 1956-2006-os dátum (és ezek szerint az emlékmű a forradalom 50. évfordulójára készült). A fa törzsének tetején vörös csillag és alatta az „CCCP” felirat szerepel.

Emellett két emléktáblát olvashatunk, az egyik Henri Pozzi-é, melyet a Trianon Társaság elnöksége helyezett ki 2000-ben. A másik pedig az emlékműhöz tartozik: „Az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseinek emlékére. Zebegény 2006. jun. 3. Állította az emigráció nevében Vitéz Bánkuti Géza és a Nemzet [sic!] Emlékezés Harangja Alapítvány”.

Kálvária és kápolna

Az emlékműbe, no meg a gyönyörű tájba ékelve látható a klasszicista stílusú Kálvária kápolna, melyet 1853-ban Fischer Józsefné Zoller Borbála építtetett. Az ükunokák elbeszélése alapján a Jézus Krisztus sírbatételének szentelt kápolna és a kálvária stációi egy év alatt épültek fel az egész falu közreműködésével. A kápolna költségeit Fischer Józsefné állta, míg a stációkat egy-egy módosabb család fizette.

A kápolna apszisos, egytornyos – jelenlegi bádoggal bevont deszkatornyában harang is található, mely naponta 16:30-kor szólal meg a trianoni békediktátum emlékére. Az egyszerű bejárat felett stilizált volutás, csúcsos oromzat látható. Hosszanti oldalain középen egy-egy ablak engedi be a fényt a hajó belsejébe. Az ablakok mellett egy-egy dombormű látható Krisztus keresztre feszítésének jeleneteiből (így egészül ki 13-ra a stációk sorozata). Belsejébe nem láthattam be, de oltár mögötti falán a Krisztus sírba tételének festménye helyezkedik el.

A kilenc kis nyeregtetős, nagy lábazattal rendelkező stáción fülkés mélyedésben láthatók Krisztus szenvedéstörténetének jelenetei fémből megmunkálva. Indításuknál, a domb alján is áll egy kisebb kápolna, a temető mellett.

Hajózástörténeti Gyűjtemény

Arra sajnos nem volt időnk a kirándulás alkalmával, hogy megnézzük Zebegény híres hajózási gyűjteményét, mely Farkas Vince hajóskapitánynak köszönhető. Az érdeklődőknek minimum arra is egy órát kell szánniuk, hogy végignézzék a hajó maketteket, külföldről hozott kis szobrokat stb.

Szőnyi István Emlékmúzeum

Zebegény egyik legnagyobb büszkesége Szőnyi István (1894-1960) festő, aki itt alkotta nevezetes képeit. Egykori házát emlékmúzeumnak rendezték be (belépő 600 Ft, kedvezményesen 300 Ft), ahol megleshetjük, hogy élhetett a művész. A kiírás szerint a magyar falu csendes mindennapjait örökítette meg posztimpresszionista festményeken. Eleinte pedig a Rembrandt képein is megfigyelhető fény-árnyékok voltak rá hatással.

Az első szoba a nappali, ahol könyvei és bútorai állnak. A falakat pedig festmények díszítik: Oltárkép triptichon vázlat, Kertpad, Mosakodó kislány, A falu ősszel. A második a hálószoba kis kályhával és egy különleges hangszerrel, mely minden turista abszolút kedvencévé válik. Ez a zsiráf zongora, melyen függőlegesen vannak a húrok. Mint megtudtuk, Szőnyi felesége „falra mászott zongoraként” emlegette, és el akarta adni a hangszert, ami szerencsére mégis megmaradt. A hálószobában függő képek a családtagokat ábrázolják: Szőnyi Zsuzsa, Szőnyi Jolán, Szőnyi Péter portréja szerepel rajtuk. A harmadik szobában festett bútorok – szekrény, pad, székek és egy szép kályha áll.

Ezután a „szőnyisek” művei következtek, vagyis Szőnyi István tanítványainak tárlata. Most éppen Bálványos Huba időszaki kiállítását tekinthettük meg. Képei közt szerepeltek litográfiák, pl.Sanctus, Niké, Gutai Magda: Szmog és Passió, Babits Mihály: Mint a kutya silány házában, Anzix, Varázslók, Idill, Az ember mértéke. Illetve színes ceruzarajzok, pl. Ketten I-X., Gyermek, Mama. Az alkotások mind megnézhetőek a művész honlapján.

A lépcsőn felfelé haladva szintén litográfiákat nézhettünk meg, de ezeket már Szőnyitől. Az emeleten pedig beláthattunk a műterembe és a galéria nagytermébe, ahol mindent úgy hagytak, mintha a művész bármikor visszatérhetne. A festékek a polcokon sorakoznak, az állványon pedig az 1957-es Lány a kútnál c. festmény. A falakat természetesen itt is képek díszítik: Este Zebegényben (1928), Verandán (1930), Este (1937), Reggel (1946), Esti vonat (1960), Önarckép és Enteriőr.

A kiállítást pont azokkal együtt néztük meg, akik a Szőnyi István Baráti Kör szervezésében vettek részt a művésztáborok egyikén. Zebegényben ugyanis folytatják a festészeti hagyományt, és Ifjúsági Művésztelepet, Képzőművészeti Szabadiskolát, Művészeti és kézműves táborokat szerveznek kisebbeknek és nagyobbaknak, akik a művészettel szeretnének ismerkedni.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.