Még nem is írtam olyanról, mikor számítógépes játékban fordul elő a művészettörténet, pedig erre is van példa. Múltkor arra lettem figyelmes, hogy Mazsi a 2008-as Peggle Nights-szal (Pop Cap Games) játszik, és az egyik „küldetésnél” végig híres festmények replikái jelentek meg. A keretsztori meglehetősen bugyuta: egy tök titokban festő szeretne lenni, így a kissé módosított mesterművek előteréből kell kilőni a játékosnak a golyókat a „tök-pályákon”. Most megmutatom a játék képeit, és hogy milyen az eredetijük.

A festmények közül hármat azonnal felismertem: van Gogh, Munch és Dali. Viszont kettő eléggé kifogott rajtam, a második pályának hullámai William Turner képeire emlékeztettek, csak annál letisztultabbak, de nagyot tévedtem. Az ötödik pályánál pedig csak azt láttam, hogy valami op artos művészről van szó. Most lássuk egyesével.

 Vincent van Gogh-ot (1853-1890) aligha kell bemutatnom bárkinek, ha nem ismernénk a képeit pontosan, akkor is az ecsetkezelés rögtön elárulná, hogy róla van szó. Stílusosan a Starry night / Csillagos éj c. festményét (MoMA, 1889) választották a pálya háttereként. A különbség annyi, hogy a játékban a ciprus helyett szellemarcok bukkannak fel és a hold is arcot kapott.

A második kép, amit teljesen kifogott rajtam, egy japán művész, Katsushika Hokusai (1760-1849) fametszete: The great wave off Kanagawa (de a címnek több verzióját használják). Mentségemre szóljon, hogy művészettörténet szakon nem tanítanak japán művészetet. Mondjuk nem tudom, számít-e a mentség, ha ez olyan híres, hogy utcai falfestmények is meg szokták örökíteni. Itt a képen a japán alakok helyett ijedt fekete macskákat láthatunk.

Nos, a 

norvég Edvard Munch (1863-1944) Sikoly c. 1893-as festményét nagyon sokan szokták ismerni (ha másról nem, akkor az országban szétszórt matricákról, amiken a „Újra Gyurcsány?” felirat díszeleg). Ezt a képet az expresszionizmus legismertebb alkotásának szokták tartani, annak ellenére, hogy inkább annak előfutára, ráadásul Munch teljes elszigeteltségben alkotta. Szinte adja magát a helyzet, hogy az emberalak feje helyére lehet beilleszteni valamit, ebben az esetben épp egy tököt... (Egyes művészettörténészek vagy kultúra-kedvelők itt már biztos eldobnák az agyuk, de szerintem érdemes inkább a humoros oldalát nézni)

)

Szintén nagyon ismert kép Salvador Dalí szürrealista festőtől (1904-1989) Az emlékezet állandósága (1931, MoMA). Talán itt látom a legnagyobb különbséget a festmény és a replika közt, mert utóbbin a földön lévő fej helyett csak egy óra van, alatta pedig piros szemű sötét alakok figyelnek. A háttérbeli szigetre fát rajzoltak, elöl pedig kevesebb hangya szaladgál.

 

MauritsCornelius Escher (1898-1972) egy holland grafikus, aki sokat kísérletezett műveiben a matematikával, szimmetriával. Első látásra képeit rögtön az op art kategóriába sorolnám, bár életművében ezt nem mindig említik, de az „op art művészek” listájában rendszerint elő is fordul a neve. A játékbeli képről nehéz eldönteni, hogy melyik művét dolgozták át, mert a lépcső sok helyen előfordul. „Relativity” c. litográfiája az egyik leghíresebb, első példányát 1953-ban készítették. Az építészeti környezetben, melyben a lépcsők dominálnak, az emberek úgy élik az életüket, mintha a gravitáció nem létezne. A legfelül látható lépcsőn például egyszerre lefelé és felfelé is megy valaki ugyanabba az irányba. A lépcsőházon kívül látszik a külső világ is, fákkal és parkokkal. A Peggle képén pont a parkok helyett csövek fogadnak a bejáratban, amik a golyót el tudják vezetni. Körben macskák ugrálnak és szellemek röpködnek.

Nem is tudom, miért volt kedvem ezt most bemutatni, engem mindig mulattatnak ezek az átdolgozások. Még az is lehet, hogy valamikor leírom, milyen képek vannak kedvenc játékaimban, a Pet Society-ben és a Restaurant City-ben.

A bejegyzés trackback címe:

https://habosvilla.blog.hu/api/trackback/id/tr102868234

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása