Holnap zár a Szépművészeti Múzeum Nuda Veritas kiállítása, úgyhogy gyorsan készítek egy összefoglalót, hátha valakinek még kedve támadna hozzá… A szecessziót az egyik legkedveltebb művészeti stílusként szokták megnevezni színes, ornamentális (indák, növények, virágok) mintái miatt. Német nyelvterületen Jugendstiel-nek nevezik, angolul Arts and Crafts-nak, és bár merítettek egymásból, a különböző területeken máshogy bontakozott ki a motívumkészlet.

A bécsi szecesszióról feltehetően a legtöbb embernek inkább Klimt: A csók (1908) című képe jut eszébe, de ennyire ismert műveket több szempontból sem láthatunk: nagyon nehéz lenne kölcsönbe kapni, másrészt ez a kiállítás 1897-1905 közötti időszakot dolgozza fel. Az első dátum az Ausztria Képzőművészeinek Egyesülete (Secession) megalakulása, a második pedig a Klimt-csoport kilépése. A tárlatot a bécsi Albertina közreműködésével sikerült megvalósítani.

A Szépművészeti kiállításainak megszervezésén nyilván rengetegen dolgoznak, nehéz kivetnivalót találni benne. Az egyes tereket különböző színű és szecessziós mintájú paravánok választják el egymástól. Külön tetszett, hogy a tárlatvezetést már mobilról is lehet tölteni!

Mikor @turulbagoly írta twitterre, hogy pofátlanság reprodukcióval reklámozni, akkor a képek tüzetes végignézése után úgy döntöttem, hogy az Arany lovagra gondolt, melyet már novemberben visszaszállítottak, és tényleg csak repro maradt a helyén. De aztán visszakerestem a tweetet, és a kép alapján egyértelmű, hogy a Nuda Veritasra célzott, amit nem teljesen értek, de úgy érzem, muszáj ezt a felvetést megjegyezni. 

Az pedig kifejezetten cseles dolog, hogy a kiállítási katalógust 2900 Ft-ért árulják, ugyanis az eredeti 4500 Ft-os áron eszembe se jutott volna beszerezni (na jó, csak átvillant volna az agyamon), így viszont nem tudtam ellenállni.

 

Paravántól paravánig

Visszatérve a kiállításra, rögtön a bejárat után az egyik falon a bécsi egyesület tagjainak rövid életrajzát olvashatjuk, és fotóját láthatjuk: Josef Engelhart, Kolos Moser, Rudolf von Alt, Joseph Maria Olbrich, Josef Hoffmann, Alfred Roller, Hermann Bahr, Carl Moll, Gustav Klimt. Többek közt az ő alkotásaikat láthatjuk.

Az első rész a Hagen-kört és a Hetek klubját mutatja be, akikre az Arts and Craft hatott. Itt van például Lenztől A bécsi Ringstrasse (1897 k.), illetve néhány szép Moser kép: Vízitündérek (1896), Parton fekvő hableány (1896 k.).

Utána következik 1898: A „Szent Tavasz” Nyitánya. Ebben az évben indították a Ver Sacrum c. folyóiratot, megrendezték az első kiállítást és Olbrich tervei után ekkor épült a Secession épülete. Többek közt Krämer Ver Sacrum c. képét is megtekinthetjük, mely a folyóirat fő emblémájává vált.

A harmadik „teremben” bukkan fel először Klimt (irodalmi művek elemzésénél legalábbis mindig jelzik a főszereplő megjelenését :)). A Gustav Klimt és a korai Secession elsősorban tanulmányokat mutat be, de itt látható híres Nuda Veritas, vagyis Meztelen Igazság is. Személyes kedvencem a Június 1896. Olvashatjuk, hogy Klimt eleinte a historizmus és a „Ringstrasse Malerei” stílusát képviselte, majd az 1890-es években a szimbolizmus hatott rá. 1900 után a monumentális művészet jellemezt geometrikus díszítőelemekkel. 1903-1908 közé datáljuk az „arany korszakát”, ekkor egyre inkább szembeszállt Engelhart naturalizmusával.

Ezután Gustav Klimt fakultásképei, vagyis a Bécsi Egyetem aulájába tervezett Filozófia, Orvostudomány, Jogtudomány tanulmányai. Itt  eléggé hiányoltam valami átfogó képet, hogy nézhettek ki 1945-ös leégésük előtt, úgyhogy én most mutatok egyet a Wikipédiáról véve.

Gustav Klimt Beethoven-fríze a 14. Beethoven-kiállításon volt látható. Az „emberiségért szenvedő magányos művészzsenit” mutatták be, ez Klimt művészetében fordulópontot jelentett. Szintén a fríz tanulmányait tárják elénk. Illetve néhány portrétanulmányt, és három befejezett képet: a Halovány arcot (1903) egy gyűjteményes kiállításon mutatták be, egy nem létező személyt mintáz, inkább egy hangulatot jelenít meg, a melankóliát. A Halvérűek (1897-1898) pedig megkerülése óta most mutatták be kiállításon, ez után jött a hasonló Áramló víz (1898) az örök mozgás érzékeltetésével.

A 6. rész A rajzművészet a Ver Sacrum szolgálatában. Az első két évben minden füzet arculatáért más művész felelt, ezzel teret adtak kreativitásuknak. Nagyon tetszettek az 1900-as kalendárium fekete-arany képei.

Majd elérkeztünk az önálló művekhez, 1900. körül megnőtt a grafikus művészet tekintélye. A rézkarc, litográfia, fametszés, kréta, pasztell, akvarell az olajjal egyenrangú váltak. Itt állították ki Lenztől az Egy élet (Egy világot), ez a Szépművészeti állandó kiállításán is látható. Egyike a kedvenc festményeimnek. Emellett láthatóak Klimt tájképei, melynek jellegzetessége, hogy négyzetes alakúak, pl. Reggel a tónál, Fenyőerdő, A nagy jegenye.

A Beethoven kiállítás és az új, monumentális törekvések az 1902-es összművészeti törekvésről szól. Egy templomszerű belső teret álmodtak meg, ahová üvegablak- és oltárterveket készítettek.

Aztán néhány fametszetet szemlélhetünk meg, mely felvirágzása 1902-ben indult meg.

Az utolsó rész azt mutatja be, hogy milyen külföldi művészek állítottak ki a Bécsi Secession kiállításain. A cél a különböző törekvések bemutatása volt, néhány művész ma is ismert közülük, mások kevésbé. Csodálom, hogy a Szépművészeti ezt nem vonta be a reklámokba, mert sok híresség jelenik meg: Whistler, Degas, Manet litográfiája, Redon akvarellje, Gauguin fametszete… Az egyetlen magyar származású Kövesházi Kalmár Elza volt, akinek Íjász szobrocskái jelennek itt meg. Legvégül, pihenésképp pedig dokumentumfilmet is nézhetünk.

Később ellátogatok a Botero és a Lucien Hervé kiállításokra is, melyek január 23-ig tartanak nyitva, csak kicsit most úgy érzem, hogy túlteng a blogon a kiállításokról szóló tartalom. 

A bejegyzés trackback címe:

https://habosvilla.blog.hu/api/trackback/id/tr82569925

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Nacsinák Gergely András - A VÁSZON IGAZSÁGA (1) 2011.01.08. 19:00:00

Ha más nem is, a sokat emlgetett belle epoque-ot legalább az széppé tehette, hogy volt minek hátat fordítani. A szecesszió mozgalmának ihletői és prófétái a rómaiak példáját követve a kivonulás mellett döntöttek, olyan festészetet keresve, amely nem ér...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása