Kulturális Örökség Napja 2. (De la Motte – Beer palota, Károlyi-palota, Lukács Gyógyfürdő)

De la Motte – Beer palota – Műemlékek Nemzeti Gondnoksága

 A második napot a De la Motte – Beer palotában indítottuk, mely egyben a Műemlékek Nemzeti Gondnokságának irodája. Az épület a Budai Várban található, földszintjén a Posta helyezkedik el (Dísz tér leírása a Wikipédián). Az emeleti irodában 20-30 ember már bajosan fér el, ezért az idegenvezetés nem kevés nehézséggel járt. Először a Műemlékek Nemzeti Gondnokságáról tudhattunk meg pár dolgot: 44 kastély felügyeletét látják el, köztük pl. a Fertődi és Tatai Esterházy kastélyét, a Péceli Ráday kastélyét, de még a Siroki várét is. Mostani irodjájuk önmagában műemlék, ezért nem csoda, hogy szeretnének elköltözni (ezt nyomatékosan megjegyezték, hátha a hallgatóság soraiból van valakinek erre befolyása), érdekesen néz ki, ahogy a számítógépek, íróasztalok és fénymásológépek 18-19. századi falfestmények között helyezkednek el. Többen azt sutyorogták egymás közt, hogy szívesen dolgoznának ilyen helyen. Én mégis azt mondom, hogy egy iroda tényleg nem ilyen helyre való (ha tényleg dolgoznak is benne).

 1723-ban egy asztalosmester tulajdonát képezte a lakás, melyet továbbépítettek, és 1760-ban a de la Motte francia család vette meg (családfájuk). A díszítő falfestéseket azonban a következő tulajdonos, Beer József gyógyszerész készíttette, faláthelyezésekkel együtt.    

 A palota emeleti része 5 helyiségre oszlik (mind egyedileg fűtött), a falfestményeket az 1970’ években fedezték fel (17 réteg takarta!), és azóta védettek. Az ajtókon sok eredeti vasalat is található. A Téli ebédlő a II. világháború után lakószobaként funkcionált, a rokokó indák között egykor képek lógtak.  Az e mellett található szóbában pedig klasszicista stílusúak ugyanezek a „képkeretek”. Az emelet másik részén három szoba nyílik egymásba: a Passiószoba (~ Pécel), természetesen a Passió festett jeleneteivel. 6 képből kettő nem került elő, valószínűleg a Sírbatétel és a Feltámadás lehetett az idegenvezető szerint. A középső korábban hálószobaként funkcionált. A harmadik a patikus dolgozószobája, akinek fia Buda orvosa volt, Nepomuk Beer János, talán ezért is került a középpontba Nepomuki Szent János alakja. A többi falfestményen Gábriel és Mihály arkangyalok, illetve Rafael arkangyal két helyen is előfordul, de rajtuk kívül a Sátán is megjelenik.

Károlyi-palota

 A Petőfi Irodalmi Múzeumban valószínűleg sokan jártak már, melynek a Károlyi-palotában ad otthont (ismertető a honlapon és a Vendégváró oldalon). A program szerint Galavics Géza művészettörténész adott volna elő, de ő betegség miatt végül nem tudott eljönni. A szervezőknek feketepont azért, hogy erről nem tájékoztatták egyértelműen a közönséget – nem találtunk erről a helyszínen sem papírt kitéve – viszont pirospont azért, hogy nem fújták le teljesen a programot. Egy hölgy röviden összefoglalta, hogy miről szólt volna az előadás: a múzeumban található egy kép Károlyi Józsefről, amelyen huszár egyenruhában feszít, a történet ebből indul ki. Bizonyos művészeti alkotások egy politikai cselekménysor elindítói is lehetnek. Ennek a történetnek a főszereplői Károlyi József Békés-, majd Szatmár megye főispánja, Orczy László főúr, nagy műgyűjtő, Sir Joshua Reynolds angol festő, a kor politikai áramával kapcsolatban álló összekötő személy és Philip Joseph Bourbon, akiről Orczy Lászlóhoz került egy Reynolds festmény. Valószínűleg a közismert kép alapján készült a Károlyi festmény, és ezt bizonyította volna az előadás.

Helyette felolvasták Galavics Géza 1981-es tanulmányát a témáról, amit aligha lehetett tökéletes koncentrációval végigülni. Szimpatikusabb lett volna a megoldás, ha csak a szóbeli összefoglalónál maradnak, de ha már ragaszkodtak a felolvasáshoz (készülés hiányában), akkor kivetíthettek volna néhány színes képet a kézbe adott fekete-fehérek helyett. A szituáció érdekes volt, valószínűleg rajtunk kívül más is udvariasságból ülte végig a felolvasást (már elnézést a megjegyzésért).

 Viszont ezúttal végigfényképeztem a palota emeleti termeit és sikerült a könyvtárba is bepillantani, ahol szégyen szemre eddig még nem jártam. A múzeum tartott idegenvezetést az épületben, és a könyvtárban is külön előadás zajlott, ezekre talán célszerűbb lett volna elmenni.

Lukács Gyógyfürdő

Az esti programot is kihasználva ellátogattunk barátaimmal a Lukács Gyógyfürdőben (fényképek) tartott idegenvezetéses sétára. Megtudtuk, hogy a forrás már a rómaiak idején is ismert voltm később Musztafa pasa használta medenceként és lőporraktárként, majd a Magyar Államkincstár kezébe került, akik nem fejlesztették tovább. Palotay Fülöp privatizálása után kapta arculatát és vált híressé (az idegenvezető közbevetése szerint Baden-Badenhez és Karlovy Varyhoz mérhetővé vált akkoriban).

 Az épületen a fürdő az ORFI-val osztozik, ennek „ügyes-bajos” dolgaival együtt. Az alsó rész a Lukácsé, bejártuk annak masszírozó pihenőjét, majd a termálfürdő részbe is beléphettünk. A 3 termál medence 36, 40 illetve 32 fokos, melléjük tartozik egy merülőmedence és egy hőlégkamra. A 40 fokosat Musztafa építtette, a bástya maradványai is láthatók. A medencéket minden este lemerítik és kitakarítják. Egyébként tízszer cserélődik a víz napközben a medencékben, ami 40%-os utánfolyást jelent. 2008-ban végeztek egy nagyobb felújítást a fürdőben.

 Véigsétáltunk a kabinsor mellett, melyeket a gyakoribb vendégek „egymás közt felosztottak” (pl. Kállay Ferencé a 11-es számú volt). Átsétáltunk a wellness részlegbe, amit színes sófallal tettek hangulatosabbá. Itt gyűjtik a fürdőkkel kapcsolatos könyveket, de a „könyvtáruk” még elég szerénynek mondható. Létrehoztak egy „arcképcsarnokot” fekete-fehér nyomtatott képekből, amelyeken a rendszeresen ide látogató hírességek szerepelnek. A Kulturális Örökség Napjára állították ezt össze, de hagyományteremtő szándékkal.

A továbbiakban megtekinthettük a súlyfürdő medencéjét, a nappali kórház részlegét (ittalvás nélküli 4 órás kezelések), a szénsavas és vízalatti vízsugár masszázs fürdőjét (szintén recept alapján), a sóbarlangot, és a gépházat, ahol egy 1893-94-es felirat hirdeti az építés emlékét.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.