Aranymaszkok, honnan is?

2010.06.13. 20:41

 Kissé meglepetést okozott a Néprajzi Múzeum "Aranyba rejtett arcok - aranymaszkok Ázsiából. A Zelnik-Gyűjtemény a Néprajzi Múzeumban"című kiállítása (nem csak giga hosszú nevével, mert ezt már megszokhattuk tőlük). És ha mérlegre tennénk, akkor inkább negatív, mint pozitív értelemben leptek meg. Még egy hétig látható tárlat, 2010. június 20-án, a Múzeumok Éjszakája után zárják, ezért néhány mondatban elmondom, mire számíthat a múzeumba érkező. 

Zaj és felár. Látogatásomkor éppen átalakítások zajlottak, ezért a bejárat csak a fadeszkák alatt volt megközelíthető, ami kisebb gondot okozott ahhoz képest, hogy elég nagy zajhoz kellett hozzászokatni a fülünket: mintha a panelban két szomszédunk egyszerre tatarozna. (A szépülés reményében egyébként ez abszolút tolerálható!) Viszont nem tudtam előre, hogy az egyszerűbb nevén "Aranymaszkoknak" hívott kiállítás csak felárral látogatható - egyébként honlapjukon jelzik -, ami azt jelenti, hogy a teljesárú belépő 2600 Ft, a 26 év alattiaknak és 62 év fölöttieknek 1300 Ft. (Feltételezem, a gyűjtőnek is jár a bevételből vagy a szállítási/extrém tárolási feltételek kerülnek sokba, és nem mindent az állam áll, de persze ezt nem tudhatom - és az világos, hogy a reklámozásra rengeteg pénzt költhettek.)
 
 Csak részben aranymaszkok. Mindezek után szembesülhetünk vele, hogy a maszkok mindössze egy teremben vannak elhelyezve, és a teremnek a felét teszik ki a reklámozott aranymaszkok, míg a másik részében a Néprajzi Múzeum gyűjteményében lévő egyéb maszkok válogatása tekinthető meg. A kritikám negatív rész itt igazából véget ér, csak azt nem értem, mint ahogy a Szépművészeti Múzeum kiállításain sem szoktam felfogni, hogy akkor miért kell azt mondani, hogy ez egy "aranymaszkok" kiállítás?! Jó, rendben van, hogy ez volt a főattrakció és ennyi aranymaszkot egyben látni is nagy dolog, csak nem erre számítottam...
 
Maguk a maszkok. Egyébként a múzeumunk anyaga sokkal nagyobb változatosságot kínál, mint Dr. Zelnik János, volt diplomata gyűjteménye (a leírás szerint 16 ezer maszkkal rendelkezik). Láthatunk famaszkokat, faháncsokat, egyéb növényi anyagokat. Illetve Zelnik gyűjteményéből féldrágakő eredetűeket és még majomszőrből készültet is. Utóbbi apropója, hogy a régészek szerint a sámánok már 40 ezer éve öltenek állati maskarákat. Egyébként többségében a maszkok az istenekkel kapcsolatba lépésre valók (pl. halotti maszkok, törzsi maszkok), egyes betegségek elrisztására, de mindenképpen a titokzatosságra és az elrejtőzésre utalnak. Napjainkban analógiaként a kutatók maszkjait és a Hollywoodi maszkmestereket említették meg. (Plusz vírusok elleni maszkinfluenza elleni maszk...)
 
A maszkok típusaként elsősorban ezek voltak meghatározva: 
  • beavatási maszk, táncmaszk, rituális maszk, halotti maszk, fogadalmi maszk. 
  • Máshol az elnevezések az istenségre céloztak (pl. hevehemaszk), a származási helyre (pl. Bismarck-szigeteki maszk), a funkciójára (pl. sisakmaszk) vagy az anyagára (pl. féldrágaköves maszk). 
  • Mindenhol megtalálhattunk az adott maszk szélességi, hosszúsági, mélységi adatait és a leírásban azt, hogy mire használták, honnan származik és esetleg mikor keletkezett (mindezt magyarul és angolul). 
  • Ahogy a szövegből kiderült, sokszor fával tartották az arc elé, vagy ráerősítették a fejre - leginkább színházi előadásokon -, aminek lyuk-nyomai látszanak pl. a homlokon.
 
 Néhány kiemelt darab. 
  • A kedveneim talán a féldrágaköves maszkok voltak, amelyek sokkal masszívabbak az aranylemezkékből összeállított társaiknál, találhatunk köztük pl. lapis lazulit, jádét és türkizt, ezek mind Kínából származóak. 
  • Mellettük a szőrős majommaszk egészen rettentőnek tűnt, melynek egyébként kora és származási helye teljesen ismeretlen. 
  • A Néprajzi Múzeum gyűjteményéből származó maszkok közül egészen megtetszett a Bismarck-szigeteki táncmaszk, a fejhez képest hatalmas füleivel, fején haj-gyanánt növényi anyaggal.
  • Az aranymaszkok közül természetesen a kimunkáltabbak fogtak meg jobban: A bajszos alak és a teljesen zárt rituális korona, ami a feltételezések szerint 2-3 alkalommal átalakítottak (ahogy a Szent Koronánkat is), és egyik része a kutatók szerint tálként funkcionálhatott. 
  • Érdekesnek találtam, hogy egy lószerszámot is elhelyeztek a többi között, ezt a lovak homlokára erősítették. 
  • És a fő látványosság egy gyönyörű skorpiópár, potrihukat kiárly illetve királynő arcai díszítik, ez a korábbi gyűjtő szerint a Vietnámi hegylánc gerincére visszavonult egyik törzstől való.
 
Még egy kis kritika. Általában azért is szeretek anyukámmal menni kiállításokra, mert mindig rá tud világítani a lényegre. 
  • Ő nagyon jónak tartotta a kiállítást abból a szempontból, hogy látta, mennyi különböző maszk létezhet, és nincs egyforma közöttük. 
  • Azonban már az első percben közölte, hogy ő a kiírásokat nem tudja elolvasni: sötét teremben (valószínűleg a műtárgyak igénylik), fekete alapon fehér betűkkel állt a szöveg, ami talán megpróbáltatást jelenthetett a szemnek. 
  • A tárlat egy óra alatt nagyon kényelmesen bejárható, én mindent elolvastam és jegyzteltem is közben. Anyukám fájós lába viszont nem bír ki egy órát ülés nélkül, úgyhogy ő kb. félóra után feladta a nézelődést, és ki kellett mennie a folyosón leülni, ugyanis a teremben nem volt kanapé - pedig általában szokott lenni, mert szeretnek az emberek elmerülten nézegetni egy-egy műtárgyat. 
  • (Viszont amíg várt rám, addig nézegethette a kirakott katalógusokat, mai pozitívum.)
 
 Múzeumpedagógiai füzet. Potom 300 Ft-ért kapható egy múzeumi vezető 9-14 évesek számára, ami tényleg segíthet a kiállítás megértésében (ha egyáltalán abban a sötétben látják a betűket és ki is tudják tölteni a feladatokat). Ebben a néhány oldalas dokumentumban sok információ és érdekes rejtvény található: 
  • rákérdez leírás alapján a maszkok nevére, és fordítva, a műleírást, adatok felvételét és tanítja. 
  • Térképen jelzik, honnan származnak egyes maszkok, és a többit ki kell egészíteniük. 
  • Lehet benne rajzolni, színezni, keresztrejtvényt fejteni,
  • további kérdésekre válaszolni, mint pl. Melyik fém a hold jelképe? Mely trópusi betegséget terjeszt a szúnyog? 
  • A füzet végén pedig két ajándék matrica vár jutalomként. (Egyébként az igazi az lett volna, ha unokaöcséimen tesztelem a munkafüzet hatékonyságát.)
 
Múzeumpedagógia. A füzet mellett más foglalkozást is kínálnak: 
  • vasárnaponként kézműveskedni lehetett, bár én gyerekeket nem láttam az asztalnál, csak színes ceruzákat és papírokat. 
  • A folyosón beépített elemek: egy mágneses tábla, amin maszkokat ábrázoló hűtőmágnes-puzzle-ket lehet kirakni, 
  • a másik oldalon pedig fából készült, kampókra akasztható memory kártyák találhatók a maszkokkal (a képen látható módon). 
  • A két eszköz közt két számítógép található, melyeken egy-egy játékot lehet kipróbálni. Az egyikkel pontokat kell összekötni, és megkapjuk az egyik maszkot. 
  • A másikkal képeket kell információkhoz párosítani. Ez utóbbi hasonlít rá, de hiányoltam a kvízesebb, nagyobbaknak való feladatokat.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://habosvilla.blog.hu/api/trackback/id/tr202079223

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása