Sorjáztak bennem a gondolatok ahogy a htk01 fogalomtérképekről szóló hét eleji bevezetőelőadását, majd a Makány Tamással készített interjút hallgattam. Bár az említett programokat még nem használtam, maga a módszer nem teljesen tűnt ismeretlennek számomra.

Először a művészettörténet tanításának módszertana 1. oktatóm, Szalay József említette meg a fogalomtérkép vagyis inkább gondolattérkép kifejezést. Javasolta, hogy a különböző stílusokról tartott rövid prezentációinkhoz készítsünk ilyet is, és ennek megmutatta a módját Power Pointban. Le voltunk nyűgözve, és meglepődtünk, hogy erről korábban még sehol nem hallottunk. Nem elég, hogy így áttekinthetőbbek a viszonyrendszerek, de linkek segítségével a ppt megfelelő helyére is navigálhatunk, tehát tartalomjegyzékként használhatjuk a térképet. Feltöltöttem az expresszionizmus prezentációm, a hivatkozások sajnos slideshare-n nem működnek.

Korábban is láttam már hasonlót művészettörténet kurzuson, de ott a 20. századi egyetemes művészet oktatója, Szőke Annamária a fluxusművészet kapcsán mutatottdiagramokat. 1998-ban meg is jelent egy tanulmánya "Diagramok: Gondolat-térképek. Bevezető egy "kép"-esszéhez" címmel. Ebben is említi például Maciunas diagramját, vagy még inkább tetszik a gépre asszociáló forma, ahol az egyes alkatrészek a művészek (ez utóbbit a Fluxus múzeum honlapján találtam). Tehát nagyon jól lehet szemléltetni nemcsak az egyes stílusokat, hanem azt is, hogyan következnek egymásból. Főleg az avantgarde-nál fontos ez, ahol lényegesek az összefüggések, és sok párhuzamos irányzatot tudunk megkülönböztetni. A fogalomtérkép készítő programok használata megkönnyítheti a dolgunkat tanítás közben, ha ilyennel próbálkozunk.

Könyvtárak kapcsán láttam, hogy a nálam tapasztaltabb kollega megemlítette már atezauruszokat. Hozzátenném, hogy szerintem minden információkereső nyelv bizonyos hierarchián vagy reláción alapul, mivel így tudjuk a könyveket egymással összefüggésbe hozni, vagyis osztályozni és visszakeresni. Úgyhogy fel lehetne a fogalmakat rajzolni ábrékként is, nem csak táblázatban (rég volt már osztályozási rendszerek órám Barétné Hajdu Ágnes tanárnővel..., nem tudom, mennyire korrektül fogalmazok), de fontos a mélység, meddig szeretnénk feltárni a témát, pl. az ETO táblázatot nem kevés munka lenne így ábrázolni (példa a bonyolultságra Ungváry Rudolftól). És azt hiszem, a könyvtárosoknak elég a meglévő táblázatokat használni, napi szinten nincs szükségük új fogalomtérképek alkotására, csak az ezzel foglalkozó kutatóknak.

Először azt hittem, velem van a gond, hogy fogalomtérképek kapcsán a Prezi is eszembe jutott, de azóta láttam, hogy többen is említették. Anno pont azért örültem meg neki, hogy a gondolataimat csoportosítva be tudom mutatni, ellentétben a power point linearitásával (ahogy az elején említettem, most már tudom, hogy ott sem kötelezőek az egymás utáni slide-ok). Két Prezimet tudom bemutatni - ezek tartalma fiktív, az információ bróker órámra készültek, mikor képzeletben vállalatot kellett alapítanunk: krízishelyzetek és4P + 4C.

Minden előnye ellenére úgy érzem, nem tudnék jegyzetelés közben azonnal fogalomtérképet készíteni, de erről csak úgy tudok meggyőződni, ha megpróbálom. Egyelőre inkább Hartyányi Máriával tudok egyetérteni, aki szerint a fogalomtérkép inkább a tudásunk összegzésére való, nem pedig az új ismeretek azonnali rendszerezésére.

Kipróbáltam a FreeMind-ot, azt hiszem, jó szolgálatot fog még tenni, de egyelőre csak tesztelgetem. Megpróbáltam összeállítani azt, amiről ebben a bejegyzésben írtam, íme:

 

 

A bejegyzés trackback címe:

http://habosvilla.blog.hu/api/trackback/id/tr401758161

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.